A Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóságának országtanulmány-sorozata

IZRAEL

Szerző: Kövesi Ariela1

1. Rövid áttekintés Izrael jelenlegi politikai, gazdasági helyzetéről

A legfontosabb gazdasági mutatók szerint Izrael a fejlett országok közé tartozik.

Lakosság (millió fő) 6
Egy főre eső GDP 16.500 USD
A gazdasági növekedési ráta 1,9 %
Az inflációs ráta 8,5 %
Munkanélküliségi ráta 9 %

A gazdaság liberalizációja már évek óta folyik, mégis időszakos megtorpanások, visszaesések jellemzik. Ennek oka a politikai helyzet szinte napi változásaira vezethető vissza. A Barak kormány állandó konfliktushelyzetben van: ha elvégzi a békefolyamatokban vállalt kötelezettségeit, a kormány-koalíció állandó szétesésével kell számolnia. Az utóbbi idők döntései: átfogó rendezést, biztonságot garantáló megállapodások nélkül, de a békefolyamat menetének meghatározott idejében kivonultak a libanoni biztonsági övezetből, és tárgyalások folynak a Palesztin Fennhatósággal Jeruzsálem státuszáról, esetleges megosztásáról. E lépések nagyon megosztják a közvéleményt, s eredménye kormányválság, belső kényszer-kompromisszumok.

A gazdasági mutatók az előző hónapokhoz képest stabilitást mutatnak ugyan, de a shekel vásárlóereje csökken, az árak folyamatosan araszolnak felfelé. A pénzügyminiszter a minimálbérek emelése mellett a maximális bérek megszabását is javasolta, de a törvény véghezvitelének és megszavaztatásának nincs reális esélye. Az országot rendszeresen bénítják a szakszervezetek által szervezett, béremelést követelő sztrájkok. Hol a közszolgálati alkalmazottak, hol az egészségügyben dolgozók, vagy a különböző szolgáltatók szüntetik be a munkát.

2. Izrael mint küldő ország

2.1. UTAZÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS SZOKÁSOK

Izrael, a Szentföld, a köztudatban turisztikai fogadó országnak számít. Igaz, hogy politikai, gazdasági, etnikai feszültségekkel terhes ország, de vonzereje mégis olyan nagy, hogy mindezek ellenére évente mintegy két-két és félmillió turistát fogad.

A 2000-re remélt beutazó turizmus a vártnak megfelelően alakul, főleg a zarándokturizmus, ami folyamatosan "teltházat" és magas szállodai árakat eredményez. Ezért a belföldi turizmus az idén csökkenő tendenciát mutat a kiutazás javára. Izrael mindössze hatmillió lakosából kiutazó turistáinak a száma szintén eléri a két és félmilliót.

Az izraeliek otthonszeretete és utazási láza együtt van jelen. Speciális okaiból csak néhányat említenék: évtizedeken keresztül éltek a bezártság érzésével, főleg légi vagy vízi úton utazhattak, a pici országhoz képest távoli úti célokra. A "bezártság" érzésén kívül a napi feszültségek oldására is csak külföldön van lehetőség, ahol nem hallgatják óránként a híreket, mert sajnos mindig történhet valami, ami aggodalmat, feszültséget okoz.

Nyolc évvel ezelőtt törölték el az ún. "utazási adót", ami felnőttre és gyerekre egyaránt vonatkoztatva kb. 200 USD-os plusz költséget jelentett, függetlenül az utazás távolságától vagy időtartamától. Természetes, hogy e könnyítés után ugrásszerűen megnőtt a kiutazó turisták száma, attól kezdve már nemcsak a kevesek privilégiuma lett külföldre eljutni. A nagy utazási láz azóta is tart, szinte anyagi lehetőségeiken felül, utólag, részletekben fizetve a nyaralás, utazás költségeit. (A bankok hitelpolitikája, a költségek megelőlegezése teszi könnyebbé az életet, lehetővé az utazásokat is.)

Izrael maga drága ország, a mindennapi kiadások amerikai szintűek, ha nem drágábbak, s ezzel nincsenek arányban a kereseti viszonyok. Utazási szempontból viszont a külföldi árak számukra nem olyan drágák, semmi sem megfizethetetlen, mint például a magyar lakosság egy részének. A legfontosabb szempont, hogy az út igazi, felejthetetlen élmény legyen.

2.2. Az izraeli kiutazó turisták
általános jellemzői

Az átlagos izraeli évente többször megy szabadságra, kihasználva a vallási ünnepeket mint munkaszüneteket, amelyeknek hossza nyolc nap: Peszach, Savuot, Szukoth, Chanuka, a nyári szünetekről nem is beszélve. Többnyire társsal, családosan utazik. Külföldre a szülők gyakran magukkal viszik a nagyobb gyerekeiket. Természetesen rövidebb utakra, városlátogatásra, kis kaszinózásra, baráti társasággal csak az egyik szülő is elutazhat.

Az izraeli turista szereti jól érezni magát, 4-5 csillagos szállodában lakik, minden szórakozási lehetőséget kihasznál, kipróbál. Vendéglőben étkezik, várost néz, kirándul, vásárol, sokat költ. Magyarországon az átlagos napi költése meghaladja a 100 USD-t.

Kedvelik az utazást, szeretnek kicsit jobbmódúaknak látszani, jól élni, érdekli őket minden idegen kultúra, szívesen utaznak divatos helyekre. Az is igaz, hogy nemigen szeretik utazási élményeiket megismételni. Az izraeli külföldön kicsit "sznob", szereti a legjobb helyeket, de mindenben megköveteli pénze ellenértékét. Nagyon nem szereti ha becsapják, kihasználják. Egy példa: fizetéskor tételesen ellenőrzi a számlát, elvárja hogy visszaadjanak neki az utolsó fillérig, és csak azután ad summás borravalót. Pazarló, de odafigyel minden kiadott dollárra. Már a tervezés szakaszában nagyon körültekintőek, szeretnek a legtöbbet kapni ugyanazért a pénzért.

2.3. Szempontok a célország kiválasztásában

Elsődleges szempont a két ország viszonya, a politikai, gazdasági kapcsolatok, s bár az izraeli születésétől fogva nagyon kíváncsi, kalandkedvelő, fontos szempont hogy a fogadó ország hogy viszonyul az izraeliekhez. Nincsenek-e kitéve atrocitásoknak, biztonságos hely-e számukra stb. Jó példa erre az ausztriai szélsőjobboldali párt kormányra jutása: reakcióként az Izraelből beutazók száma 80%-al esett.

Kedvet csinál egy látogatáshoz a TV-ben látott pozitív hír, hirdetés, barátok, ismerősök beszámolója. A pozitív országkép, kedvező utazási lehetőségek, vonzó programok után a potenciális utazó elkezdi gyűjteni az információkat. Ebben kell nagy szerepet vállalnia a turisztikai képviseletnek! De a végső döntés meghozatalában, "rábeszélésben" hallatlanul nagy szerepük van az utazási irodáknak. Egy példa: ha az izraeli bemegy egy étterembe ebédelni, először csak úgy megkérdez egy vendéget, hogy: hogy ízlik az étel? Aztán húsz perces diskurzust folytat a pincérrel: mi a választék, mit ajánl, miből és hogy készül az étel, és csak azután dönt és rendel. Elképzelhető mennyi információra van szüksége, amíg számára ismeretlen helyre indul vakációzni!

2.4. A kiutazások megtervezése, megszervezése, időtartama, költségei

Ellentétben a magyar szokásokkal, az izraeliek jó előre tervezik utazásaikat, mert így mindenféle kedvezményhez juthatnak. Ez főleg a csoportos utazásokra vonatkozik. Az egyéni utakkal viszont kivárnak, állandóan figyelik a sajtóban, TV-ben, Interneten megjelenő kedvezményes akciókat. A légitársaságok versenyében a charterjáratos városlátogató utazások hihetetlenül olcsón érhetők el ezen az úton. Mivel a célországok távoliak és az utazások 90%-a légi úton történik, a külföldön tartózkodás átlagos időtartama 12 nap. Az egy főre eső átlagos költés 1800 USD.

2.5. Az izraeli kiutaztató szervek, túraszervezők és ügynökségek

Izraelben léteznek csak touroperátorok, számuk 47, és rengeteg viszonteladó. Jelenleg kevés túraszervező foglalkozik csak magyarországi utak szervezésével. Mivel az utazási iroda nyitása kizárólag anyagi feltételekhez van kötve, az utas nem lehet biztos a szakmai hozzáértésben, ezért bizalmatlan az új irodákkal szemben. Itt is gyakran előfordul, hogy a versenyben csak leszorított árakkal tud piacra kerülni egy új, vagy kevésbé ismert iroda és a szolgáltatás színvonala igen kétséges. Eredménye a per, kártérítés. Itt is gyakori hogy irodák csődbe mennek, "eltűnnek", de a legnagyobb kár, amit okoznak, az az, hogy egy ilyen iroda sikertelensége rontja a célország vonzerejét is. A megbízható irodák viszont felsrófolják az áraikat, nem fordítanak kellő figyelmet a választék bővítésére. Magyarán nem vállalnak kockázatot, azt árulják ami jól megy.

2 6. Kiutazási statisztika -- célországok szerint

Célországok 1998 1999
Összesen 2.362.905 2.517.843
Egyiptom 292.532 372.130
USA 260.052 269.752
Nagy-Britannia 252.000 260.126
Törökország 248.636 167.523
Olaszország 216.8271 234.000
Jordánia 125.625 100.926
Németország 108.332 102.959
Franciaország 91.651 93.234
Svájc 88.392 84.262
Görögország 64.980 80.238
Ausztria 72.674 74.174
Spanyolország 73.267 80.566
Kanada 70.000 62.500
Lengyelország 77.676 80.800
Magyarország 64.768 72.500
Románia 40.969 46.172
Horvátország 47.423 58.354
Oroszország 40.891 39.746
Ukrajna 28.607 37.213
Szlovákia 13.300 17.800
Szlovénia 5.816 13.425
Egyéb országokba - 169.443

Bár az Egyiptommal és Jordániával megkötött békeszerződések lehetővé teszik a "szomszédoló" turizmust, de a sorozatos incidensek, atrocitások nem teszik igazán népszerűvé, kellemessé ezeket az utazásokat. Nagy számuk ellenére ezek inkább határközeli, hétvégi átruccanások.

Izraelben nagyon sok nyelvet beszélnek, aminek nem csak történelmi, szociológiai okai vannak, de nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelv oktatására. Valamilyen szinten mindenki beszéli a nyelvet, ezért nyilvánvaló, hogy előszeretettel látogatnak olyan országokba, mint az USA és Anglia, (hogy az egyéb kötelékekről ne is beszéljünk, rokonság, üzleti kapcsolatok stb.). Nyugat-Európa, vagy az izraeliek különböző származási országai is igen népszerűek.

Kelet-Európa az utóbbi tíz év slágere. A "Keleti Tömb" országai évtizedeken keresztül oly mértékben el voltak zárva Izraeltől, annyira kevés vagy téves információval rendelkeztek róluk, hogy tulajdonképpen még mindig egzotikus, különleges célpontnak számítanak, ahol az egyik legnagyobb attrakció, hogy a "kommunista múlt" emlékeinek látványával együtt, kézzelfogható a változás, az átalakulás, a pozitív értelmű "elnyugatiasodás".

Meglepi a turistát, hogy ezekben az országokban is vannak ultramodern épületek, bevásárlóközpontok, világszínvonalú kulturális események, teli üzletek, ahol mindent lehet kapni, és a megújulás mellett itt is féltően büszkék nemzeti hagyományaikra, gyökereikre. Sőt, az emberek mosolyogni is szoktak, kedvesek, nyitottak, segítőkészek. Bizonyos fokig éppen újdonság volta miatt, a felfedezetlen, (vad) Kelet-Európa iránt egyre nagyobb az érdeklődés, de a kíváncsiság mellett az üzleti lehetőségek is fontos motiváló tényezőt jelentenek. A fokozottabb érdeklődés azonban nem feltétlenül vezet el egy utazáshoz. Ezeket a pozitív élményeket csak a már itt járt látogató tapasztalja.

Komoly versenytársunk Horvátország, Románia, Szlovénia, mert hasonló az ajánlat, az árfekvés, és mert a nagytöbbség szemében ezek az országok teljesen összemosódnak. A turisztikai képviseleteik rendkívül aktívak, sokat költenek az image hirdetésekre. A tájékozatlan izraeli azt az országot fogja választani, amelynek nevével, reklámaival többet találkozik a médiában, ahová minél több iroda "bombázza" kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlataival, és amelyikről több információ birtokába juthat.

Ez volt az egyik döntő érv amellett, hogy Magyarország népszerűsítése érdekében, nagy utcai kirakattal rendelkező irodában nyíljon meg a Magyar Turisztikai Képviselet, felvállalva az információszolgáltatás és meggyőzés közvetlen módját, hogy mindenki számára könnyen elérhetőek legyünk.

3. A magyar-izraeli kapcsolatok

3.1. Magyarország és Izrael kapcsolatrendszere

Magyarország és Izrael tizenegy éve újította fel diplomáciai kapcsolatait. Bizonyos közvetett, vagy igen korlátozott, ellenőrzött kapcsolatok addig is léteztek, de hivatalos, mindenki számára nyilvánvaló formában csak 1989-ben kezdődött az együttműködés.

A felújított diplomáciai kapcsolatok normalizálták a két ország viszonyát. Azóta a két ország közötti kötelékek a kétoldalú és a nemzetközi szervezetek szintjén működnek, és szilárdan állják a demokrácia legnehezebb kihívásait is. Miközben mind Magyarországon, mind Izraelben a szabad választások útján új kormányzó pártok és kormányok kerültek hatalomra, a vonzalom és a baráti viszony a két nép között változatlan maradt.

Ezzel egy időben létrejöttek a minisztériumok közötti együttműködési megállapodások és egyezmények a gazdaság és kereskedelem, a kultúra és oktatás, biztonság és törvényhozás, valamint a közös kutatás és környezetvédelem területein. Mindamellett a baráti kapcsolatok számos egyéni kezdeményezést inspiráltak, csereprogramokat és intenzív együttműködést hívtak életre -- művészi csoportok, tanárok, diákok, tudományos kutatók, színházi társulatok és zenekarok, ügyvédek, rendőrök, mezőgazdasági szakemberek kölcsönös látogatása keretében.

Jelenleg 22 magyar-izraeli baráti társaság és 14 testvérvárosi kapcsolat működik Magyarországon, amelyek mindegyike élvezi a polgármesterek és az önkormányzati testületek támogatását és segítségét. Az izraeli vállalkozók több mint 900 millió dollárt fektettek be Magyarországon az elmúlt tíz év során. A két ország gazdasági kapcsolataiban jelentős állomást jelentett az 1997 végén aláírt szabadkereskedelmi megállapodás.

Ezek mind pozitív tények, de ezek a "hivatalos kapcsolatok" jórészt csak kisebb-nagyobb delegációk cseréjénél tartanak. Fizetőképes, tömeges turizmus szempontjából nincsenek eléggé kihasználva, helyesebben sok lehetőség rejlik még e kapcsolatokban.

3.2. A Magyar -- izraeli turisztikai kapcsolatok

A Magyarországra érkező izraeli turisták a konszolidáció első éveiben főleg a "hazalátogató", rokoni szálakkal idekötődő látogatók voltak. 3--4 ezer fő évente.

Közel tíz év alatt, 1999-re ez a szám 72.500-ra nőtt. Míg az első években minden idelátogatónál volt valami magyar kötődés, akár gyökerek keresése, akár üzleti lehetőségek, kárpótlási ügyek stb., mára már a klasszikus értelemben vett idegenforgalomról beszélhetünk.

Nagy minőségi ugrást jelentett a két ország turisztikai forgalmában az 1989. április 11-én hatályba lépett idegenforgalmi együttműködési szerződés, majd 1994. március 15-től a kölcsönös vízumkényszer eltörlése. Ezzel minden akadály, fenntartás elhárult, hogy az ide- vagy odautazók számára a látogatás kalandos kuriózum helyett élvezetes, élményekkel teli látogatás legyen.

4. Magyarország mint fogadó ország

4.1. Az izraeli beutazó turizmus

A beutazások legfrissebb adatai 1999. jan-máj. 2000. jan-máj. Változás %
A beutazó turisták száma 19.295 23.000 + 19,2 %
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 9.812 14.100 + 43,7 %
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák sz. 30.835 43.200 + 40,1 %
Ebből szállodában 30.129 42.000 + 39,4 %
Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken 3,17 3,1 - 2,5 %

Az Izraelből érkező beutazóknak több jellemző csoportja van:

  • 50% csoportosan, szervezett útra érkezik. Csak rövid időt, 3--4 napot töltenek az országban, általában Budapesten kívül csak a Dunakanyarba, Szentendrére, Visegrádra, Esztergomba jutnak el. A csoportok általában 10-12 napos, 3 várost látogató programra jönnek Közép-Európába: Prága, Bécs, Budapest a legkedveltebb variáció. Az utóbbi időben, politikai okokból, Bécs veszített népszerűségéből.
  • 30% kötődik nyelvében, gyökereiben Magyarországhoz. Egy részük szállodában lakik, de a hosszabb időre hazalátogatók inkább bérlakásban, vagy panziókban laknak. Heteket vagy hónapokat töltenek itthon, sokan vásárolnak lakást, bejárják az országot, s ott már fizetővendégnek számítanak. Szállodában laknak, étteremben étkeznek, szórakoznak, színházba, operába, hangversenyre járnak, utaznak, vásárolnak. Gyógyfürdőbe járnak, nagyon gyakran különböző gyógykezelést is igénybe vesznek.
  • 10% kifejezetten gyógyüdülésre, gyógykezelésre jön. Budapest gyógyszállóinak vendégei, tartózkodási idejük átlagosan három hét. Kisebb csoportok felkeresik a vidéki gyógyfürdőket is, de csak a magyar anyanyelvű, szerényebb igényű turisták. Izraelben nagyon kevés az információ a Budapesten kívüli gyógyfürdőkről.
  • 10% az üzleti szférához kötődő beutazások aránya, egy-egy konkrét célú vásárlás, antikvitások keresése. Idesorolhatók még a kifejezetten különböző orvosi ellátást, magánkórházi kezelést igénybe vevő látogatók is.
  • 4.2. Erősségek -- gyengeségek

    4.2.1. Általános pozitívumaink, amikre építeni lehet:
  • centrális földrajzi helyzetünk Európában,
  • a két ország közötti politikai stabilitás,
  • Magyarország természeti szépségei: a sok folyó, a víz, a zöld erdők, a természet csendje,
  • Budapest mint abszolút idegenforgalmi vonzerő,
  • kulturális értékek, hagyományok,
  • az Izraelben élő kb. 200 ezer magyar származású lakosság kötődése,
  • a "kommunista múlt" emlékei, másutt nem látható kuriózumai,
  • kedvező ár, a magyarországi szolgáltatások a külföldiek számára még mindig olcsóak,
  • gazdag népi hagyományaink, gasztronómia,
  • gyógykezelések, gyógykúrák kedvező árfekvése,
  • a budapesti éjszakai élet, szórakozási lehetőségek, kaszinók,
  • az egyre élénkülő gazdasági, kereskedelmi, kulturális kapcsolatok.
  • 4.2.2. A beutazó forgalmat jelenleg pozitívan befolyásoló tényezők:
  • A Tel-Avivban megnyílt Magyar Turisztikai képviselet megnyitásának hírét az egész szakma nagy örömmel üdvözölte. A két ország közötti még aktívabb forgalom kulcsát látják benne.
  • A nyitás kapcsán a médiában megjelent számos PR cikk hatására Magyarország egyre népszerűbb, divatba jött.
  • Az ARKIA légitársaság, heti két alkalommal, beindította charterjáratait ez év áprilisának végétől. Az ISRAER is "beszállt a versenybe" heti egy járattal, feladva ezzel a leckét az eddig monopolhelyzetet élvező két nemzeti légitársaságnak. A repülőjegyek eddigi aránytalanul drága volta megszűnik, csökkenésével versenyképessé válik Magyarország.
  • Prága mint vetélytárs létező tény, de ma már igen jók az esélyeink, hogy álljuk a versenyt. Példaként: tavaly a Tel-Aviv --Prága charterjárat 180 USD-jával szemben, Budapestre 560 USD volt a repülőjegy ára.
  • Az ausztriai politikai helyzet negatív irányba befolyásolta az Ausztriába irányuló forgalmat. Kihasználandó lehetőséget ad nekünk, hogy Magyarországra csábítsuk az eredetileg Bécsbe utazni szándékozókat.
  • A törökországi földrengések, a kaszinók bezárása, érzékenyen érintette az izraelieket. Jelenleg Törökország nem vonzza őket, bármennyire is, szinte nevetségesen, olcsó.
  • 4.2.3. Gyenge pontok, amikkel meg kell küzdeni:
  • a tömeges beutazó turizmus idényhez kötött, májustól- szeptemberig tart;
  • rövid a magyarországi tartózkodás ideje;
  • Budapest-központú, a vidék nagyon keveset profitál a beutazó turizmusból;
  • kevés az egyedi, nemzetközi versenyképességgel bíró vonzerő;
  • infrastrukturális hiányok -- többek között a vidéki szállodakínálatban;
  • gyenge közbiztonság, a turistákat érő inzultusok, "átverések";
  • az idegen nyelvtudás hiánya -- vidéken szinte minden tájékoztató csak magyarul és németül olvasható, mint a "monarchia" idején. Az izraelieket kifejezetten taszítja a túlzott német orientáltság;
  • a szolgáltatások és az ügyintézés egyenetlen színvonala, a még erősen létező bürokrácia;
  • izraelben nagyon kevés a héberül megjelenő propaganda - tájékoztató anyag, ezért az átlag izraeli nagyon keveset tud Magyarországról, vagy alapvetően tévesek az információi. Egyáltalán: Magyarország, Románia, Horvátország, Szlovénia stb… teljesen összemosódik a szemükben;
  • erős kelet-európai és egyéb azonos kínálattal megjelenő versenytársak;
  • Izraelben kevés touroperátor foglalkozik Magyarországgal, ők is szinte kizárólag Budapestet hirdetik meg, s az esetek többségében több közép-európai várossal együtt;
  • a csak magyarországi utakat hirdető utazási irodák kicsik, némelyek hitele ugyancsak kétséges. A programok meghirdetését, propagandáját a magas költségek miatt csak igen szűk körhöz képesek eljuttatni;
  • nem szabad letagadni, hogy a turisztikai látnivalókon kívül az üzleti lehetőségek iránti érdeklődés is fontos motiváló tényező. A most életbe lépett ingatlanvásárlási korlátozás az izraelieket érzékenyen érinti. A statisztika szerint az idei év első öt hónapjában ők vásárolták Budapesten a legtöbb lakást, 67-et. Ha figyelembe vesszük hogy Magyarországon közel ezer izraeli diák tanul, nagyrészük Budapesten, és sok a hónapokra hazatelepülő magyar származású izraeli, ez nem is olyan nagy szám. Ugyanakkor az utóbbi tíz évben Izraelből kb. 1 milliárd USD-nyi befektetés jött, amiből 600 millió USD kifejezetten építkezésekbe, irodaház és bevásárlóközpontok építésébe, szálloda-felújításokra és építésekre fordítódott, amire azt hiszem a továbbiakban is nagy szükség van.
  • 5. A beutazó turizmus fejlesztésének elsődleges céljai:

  • számszerűleg emelni a beutazó turisták számát,
  • meghosszabbítani az itt eltöltött időt,
  • a csoportok érkezésének idényét megnyújtani,
  • a három közép-európai fővárost látogató kombinált utak mellett fejleszteni a kifejezetten Magyarországra mint célországra utazó turizmust,
  • a Budapest-Dunakanyar-központúság mellett kifejleszteni a magyarországi körutakat. "Magyar színes mozaik" -- olyan utazási ajánlatokat összeállíttatni és népszerűsíteni, melyek Magyarország egyéb turisztikai látványosságait, értékeit is ajánlják: Balaton, Hévíz, Pécs, Szeged, Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy, Eger-Miskolc-Lilafüred-Aggtelek, Győr-Sopron stb;
  • gyógyturizmus, termálturizmus népszerűsítése,
  • falusi és vidéki üdülőturizmus lehetőségének népszerűsítése -- "Relax-túrák", egy-egy kastélyszálló, természetvédelmi terület közelében eltöltött hét, sportturizmus, lovaglás, vadászat, természetjárás,
  • a folyamatos promóciós munkában kiemelt "hírverés" a magyarországi, nemzetközi érdeklődésre is számító eseményeknek, mint a Tavaszi-Fesztivál, Forma-I, Zsidó Kulturális Fesztivál stb,
  • a Magyarországra látogatók köre jelenleg főleg Izrael központi körzetéből, nagyvárosaiból, jövedelem szempontjából a középkategóriából tevődik ki. El kell jutni a magasan kvalifikált, jómódú réteghez is, körükben is vonzóvá kell tenni Magyarországot, de legalább Budapestet, mint "Kelet-Európa -- Párizsa",
  • az ország távolabbi kisvárosaiba és azok vonzáskörzeteibe is el kell juttatni az információkat, utazási lehetőségeket: "Magyarország olcsó, mindenki számára elérhető",
  • incentív turizmus lehetősége -- Budapest ideális kongresszusi központ,
  • el kell jutni a potenciális befektetőkhöz és rá kell beszélni őket, hogy a magyarországi turizmusba is érdemes pénzt befektetni, nemcsak a szállodaépítésbe és nemcsak Budapesten,
  • biztosítani a magyarországi információk, ajánlatok Internetes elérésének lehetőségét.
  • 6. A megvalósítás módjai, a turisztikai képviselet legfontosabb feladatai

    Vonzó turisztikai országkép kialakítása, promóciós -- marketing tevékenység, idegenforgalmi információnyújtás:

  • segíteni kell a kapcsolatok kialakítását, a már meglévők bővítését a két ország állami idegenforgalmi szervei, minisztériumai között, a két ország touroperátorai, légitársaságai között, szállodái és minden olyan szervezet között, amely a Magyarországra beutazó turizmust segítheti;
  • szorosan együttműködni az izraeli Magyar Nagykövetséggel, a MALÉV és az ITD Hungary Kirendeltségekkel. Korrekt munkakapcsolatot tartani az izraeli turisztikai szervezetekkel, szövetségekkel;
  • háttérinformációval ellátni a magyarországi fogadóirodákat, szállodákat. Segíteni a magyar szakma piacra kerülését, ajánlataikat eljuttatni a megfelelő potenciális partnerekhez, kiutaztató irodákhoz;
  • különböző módon elérni, hogy a jónevű, megalapozott, hirdetni képes, viszonteladói hálózattal rendelkező touroperátorok vegyék fel Magyarországot utazási célországaik közé, lehetőleg mint önálló desztinációt;
  • meg kell találni a magyarországi eseményekre, konferenciákra a cél szempontjából a legfontosabb "döntési pozícióban" lévő jelölteket;
  • igen sokirányú PR tevékenység. Szerteágazó kapcsolatokat kell kialakítani a média képviselőivel, a legfontosabb újságírókkal, magyarországi study tourokat szervezni számukra;
  • rendszeres hirdetések, reklámok, a legcélravezetőbb sajtóban, attól függően, hogy a szakmának, vagy a nagyközönségnek akarunk információt eljuttatni, figyelmet felkelteni. Bevált módszer a közvetett hirdetés, megosztva a költségeket a partnerekkel;
  • delegációk szervezésekor azokat a személyiségeket kell elérni, akik az adott ügyön a legtöbbet tudnak előremozdítani;
  • hely- és személyes ismeretséggel, szuggesztív meggyőzéssel kell vonzóvá tenni a "terméket", Magyarországot;
  • a lehető legtöbb promóciós anyagot kell héberre lefordítani, eljuttatni minden utazás-szervezőhöz és a nagyközönséghez;
  • saját honlapot szerkeszteni héberül, az Internetes elérhetőségünkhöz;
  • prezentációkat, fogadásokat, study tourokat kell szervezni az utazási szakmának;
  • vetítéssel egybekötött, kedvcsináló prezentációkat kell tartani az érdeklődő nagyközönségnek is. (Nagyvállalatoknál, tömegeket foglalkoztató cégeknél, remélve a közös szervezésű utazást.);
  • sajtótájékoztatókat szervezni, személyesen megjelenni minden olyan eseményen, ahol lehetőség adódik tájékoztatni, kíváncsiságot ébreszteni, kedvet csinálni a magyarországi utazáshoz;
  • segíteni a magyar fogadó és szolgáltató cégek bemutatkozását a helyi idegenforgalmi vásáron;
  • magyar napokat szervezni, minél többször és több városban, gondoskodva a publicitásról;
  • az izraeliek ízlésének leginkább tetsző produkciókat, művészeket meghívni a "magyar napokra";
  • segíteni a RIB-ek munkáját, elősegítve izraeli piacra kerülésüket;
  • a Hírlevélen keresztül folyamatosan informálni a magyar turisztikai szakmát az izraeli speciális igényekről, lehetőséget adva az új termék kialakítására, újabb szegmensét megnyerve az izraeli potenciális utazóknak;
  • és végül, de nem utolsó sorban fel kell vállalnunk az egyéni utazók, érdeklődők személyes informálását, kiszolgálását, biztosítva a közvetlen elérhetőségünket.
  •  

    A külképviselet címe:

    BEN JEHUDA St. 101. TEL-AVIV 63401 ISRAEL

    e-mail: hungtour@zahav.net.il

    Tel: 972 3 5275005, Fax: 972 3 5274483

    Lábjegyzet
    1. Kövesi Ariela a Magyar Turizmus Rt. nemrégiben nyitott tel-avivi külképviseletének vezetője