A turizmus forgalma 2000. I. félévében1

Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

Az euróban mért, hivatalosan regisztrált devizabevételünk 14,2%-kal növekedett az előző év hasonló időszakához képest és elérte az 1586 millió eurót. A turizmus aktívuma 16,2%-kal haladta meg a külkereskedelmi mérleg hiányát az év első felében. A kereskedelmi szálláshelyek 33,4 milliárd forint árbevételt realizáltak az év első hat hónapjában. A Németországból és Ausztriából érkezett turisták vendégéjszakáinak száma emelkedett, nem hagyományos piacaink pedig -- hasonlóan az első negyedévhez -- erősödtek. A belföldi turizmus továbbra is lendületesen fejlődik.

Határforgalom 2000. I. félévében

Az év első felében a külföldi látogatók száma meghaladta a 13 millió főt, azaz 11,3%-kal magasabb volt, mint 1999 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma is növekedett tavalyhoz képest: 5 millió magyar határátlépést regisztráltak az első hat hónapban, 5,7%-kal többet, mint tavaly január és június között. A kiutazó forgalom háromnegyede az osztrák, szlovák és román határszakaszokon bonyolódott le, ahol összességében stagnált a kilépők száma az előző év azonos időszakához képest (e stagnálás a szlovák határszakaszon bekövetkezett jelentős, 22%-ot meghaladó csökkenésnek "köszönhető"). Az év első felében a legdinamikusabban az ukrán és horvát határszakaszon bővült a kiutazó forgalom (+131,1%, illetve +130,4%).

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek az első félévben 2.458 ezer vendéget regisztráltak, 8,1%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma 6.860 ezer volt, azaz 8,8%-os növekedést könyvelhettünk el az előző évhez képest. A vendégek száma a legdinamikusabban az ifjúsági szállók (+193,6%), a gyógyszállók (+75,1%) és az üdülőházak (+20,3%) esetében növekedett, ez tükröződik a vendégéjszakák számának növekedésében is: az ifjúsági szállóknál +166,9%, a gyógyszállóknál +50% és az üdülőházak esetében pedig +25,5% volt a bővülés.

A féléves átlagot tekintve a szállodák szobafoglaltsága 42,6% volt, ami némiképp (3,9%-kal) meghaladja a tavaly ilyenkor regisztráltat. Január és március kivételével minden hónapban magasabb volt a szobakihasználtság, mint az előző évben.

Az első félévben a kereskedelmi szálláshelyek összesen közel 33,5 milliárd forintnyi szállásdíjbevételt realizáltak, azaz 11,8%-kal magasabbat, mint tavaly ilyenkor. Az összes bevétel több mint háromnegyede a külföldi vendégéjszakákból származik. Az első negyedévhez hasonlóan a növekedés a belföldi vendégéjszakáknál volt nagyobb (+20,4%), szemben a külföldi vendégéjszakákból származó bevétel 9,6%-ával.

Külföldi vendégforgalom -- a legfontosabb küldő piacok

Ez év első felében a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken meghaladta az 1,1 milliót, vagyis 7,3%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában regisztrált adat. Említésre méltó, hogy míg az Európából érkezők száma 5,5%-kal nőtt, az Ázsiából érkezőké 29,5%-kal, az Ausztráliából és Óceániából érkezőké pedig 16,5%-kal gyarapodott. Az amerikai kontinensről érkezők száma 13%-kal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az afrikai országokból érkező vendégek száma közel 20%-kal csökkent. Az európai vendégek körében kiemelkedő mértékben bővült a belgák (+21,6%), az olaszok (+28,9%) és a spanyolok (+27,8%) száma az elmúlt félév során. Ezenkívül meghaladta a 10%-ot a francia (+13,9%), a görög (+15,1%), a holland (+16,0%), az orosz (+10%), a szlovák (+11%) a török (+13%) vendégek számának növekedése.

1. tábla

Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken 2000. január-június
Ország január-június (ezer) január-júniusi változás1 (%)
Európai Unió 2.706 +6,9
Ausztria 298 +3,3
Belgium 42 +6,4
Csehország 31 -1,7
Dánia 50 +5,9
Egyesült Királyság 132 -6,5
Finnország 66 -14,8
Franciaország 87 +5,4
Hollandia 105 +15,9
Lengyelország 70 +0,2
Németország 1.571 +5,9
Norvégia 25 -8,2
Olaszország 203 +34,7
Oroszország 64 +6,0
Románia 65 +11,3
Spanyolország 71 +22,4
Svájc 77 +3,0
Svédország 56 +6,4
Szlovákia 23 +9,9
Ukrajna 38 +10,6
USA 190 -3,0
Kanada 22 +13,5
Izrael 62 +36,7
Japán 74 +18,9
Összes külföldi vendégéjszaka2 3.776 +5,9
Forrás: KSH
Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

Megyjegyzések: 1. A változás az előző év azonos időszakához viszonyított változást jelenti. 2. Az összes külföldi vendégéjszaka sor nemcsak az említett országokat tartalmazza.

A fenti változások a vendégéjszakák számának alakulásában is tükröződnek: az év első felében a külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 3,7 milliót, ami 5,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje az első negyedévhez (2,9 nap) képest nőtt: 3,2 nap, de az előző év azonos időszakában számítottnál némiképp alacsonyabb (1,4%-kal).

A szállodák adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak mintegy 80%-át (ez az arány az első negyedévhez képest csökkenést jelent). A szállodák külföldi vendégeinek száma összességében viszont 8,7%-kal vendégéjszakáinak száma pedig 5,3%-kal nőtt. Jelentős csökkenés tapasztalható a külföldi vendégek számát tekintve az egy- (-42,2%) és kétcsillagos szállodáknál (-16,1%), ami természetesen tükröződik a vendégéjszakák számának csökkenésében is. Megjegyzendő, hogy az ötcsillagos kategóriánál a külföldi vendégek száma nőtt (+6,5%), ám a vendégéjszakák száma némiképp csökkent (-1%). A gyógyszállók vendégeinek száma 47,2%-kal nőtt (a vendégéjszakák száma 22,8%-kal), az ifjúsági szállóké pedig 76,6%-kal (a vendégéjszakák száma 71,8%-kal lett több az esetükben, az előző év azonos időszakához képest).

Ami a hazánk iránti kereslet összetételét illeti, elmondhatjuk, hogy a külföldi vendégéjszakák mintegy 72%-át az Európai Unióból érkező vendégek töltötték el. Az összes külföldi vendégéjszaka közel 42%-át adó német vendégek 1.571 ezer vendégéjszakát töltöttek el az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 5,9%-os növekedést jelent. A németek átlagos tartózkodási ideje 4,8 nap volt, ami az 1999-es hasonló időszakhoz képest minimális növekedést jelez. A vendégéjszakákat tekintve Németországot Ausztria (298 ezer), Olaszország (203 ezer), Nagy-Britannia (132 ezer), Hollandia (105 ezer) és az USA (190 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák Izrael esetében növekedtek a legdinamikusabban: +36,7%, hasonlóan magas növekedést láthatunk még az olasz turisták körében (+34,7%). A legjelentősebb visszaesés Jugoszlávia (-33,1%) és Bulgária (-30,1%) esetében tapasztalható 1999 első félévéhez képest.

Belföldi vendégforgalom

Idén január és június között a külföldre utazó magyarok száma több mint 5 millió volt, a tavalyi év azonos időszakához képest 5,7%-kal nőtt. Ezt meghaladó mértékben (+8,8%) nőtt a belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ami természetesen az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növekedését is jelenti, ez az első félévben meghaladta a 3 milliót (+12,7%). A belföldi vendégéjszakák száma a legdinamikusabban az ifjúsági szállóknál (+179,6%) és a gyógyszállóknál (+162,5%) növekedett, de a vendégéjszakák számát tekintve az ötcsillagos szállodák és a turista szállások kivételével minden szállástípusnál növekedést láthatunk.

A turizmus devizaforgalma
2000. I. félévében

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált előzetes adatok szerint 2000. I. félévében a turizmusból származó devizabevétel 1.568 millió euró volt (+12,9%), a devizakiadások pedig 538 millió eurót tettek ki (-4,1%), azaz az idegenforgalmi egyenleg 1.048 millió eurót ért el, ami az előző év azonos időszakához képest 26,4%-os növekedést jelent (ld. 2. tábla).

2. tábla

Az MNB devizaforgalmi adatai
1999. jan-jún.
(millió euró)
2000. jan-jún.
(millió euró)
Index (%)
Devizabevétel 1.389 1.568 +12,9
Devizakiadás 561 538 -4,1
Devizaegyenleg 829 1.048 +26,4
Forrás: MNB
Megjegyzés: előzetes adatok

A turizmus aktívuma, ami 902 millió euró volt az év első hat hónapjában, 16,2%-kal haladta meg a külkereskedelmi mérleg hiányát.

Lábjegyzet
  1. Források: Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus, 2000. június és MNB

    Megjegyzés: A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál több ággyal (kempingek esetében az 50 férőhellyel), 1999-től a 10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbá a szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így havi adatok nem állnak rendelkezésre.