A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 2000 második negyedévében

Összeállította: GKI Gazdaságkutató Rt.

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől megkezdte a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések megszervezését és lebonyolítását, illetve az ezekből számított különböző részindexek összeállítását. Az egyes részindexek segítségével előállítottuk a turizmus konjunktúraindexének (TUX) 2000 második negyedévi értékét. Az index és részindexeinek számítási módszerét a Turizmus Bulletin 2000. márciusi számának 19. oldalától olvashatják.

1. ábra

A turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása1 1999. harmadik negyedév -- 2000. második negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

Az 50 fő feletti vállalkozásoknak 1970 kérdőívet küldtünk ki, s 12%-uk válaszolt a kérdéseinkre. E cégek az összes vállalkozásnál alkalmazott létszám 3,6%-át foglalkoztatják. A lakosság körében 1000 megkérdezett személyből 736 válaszolt az utazásokra vonatkozó kérdésekre, mivel 24,5% egyáltalán nem szokott utazni. A megkérdezett 126 múzeum és kiállítóterem 29%-a adott válaszokat, s 1998-ban ezekben a múzeumokban fordult meg az összes múzeumi látogató 23,3%-a. A megkérdezett 500 szálloda és panzió 24%-a küldte vissza kitöltve a kérdőívet, s a férőhelyek alapján számított reprezentáció e körben 10,9%-os. 2000 második negyedévében 400 étterem kapott kérdőívet, s 9,5%-uk válaszolt a kérdésekre. 250 utazási irodát, illetve utazásszervezőt is megkérdeztünk. Körükben 11-12%-os volt a válaszadás.

2000 második negyedévében mind a várakozási, mind a múltra vonatkozó indexek növekedést jeleznek. Az indexek egy része gyorsuló, más része azonban lassuló növekedésre utal. Összességében a TUX index emelkedett a legutóbbi értékéhez képest, s a második negyedévben 29,5 ponton áll. Az emelkedés azonban valószínűleg szezonális okokra vezethető vissza.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexe - amely 1,1 pontos csökkenés következtében 17,9 pontot ért el - a múltra és a jövőre vonatkozó indexekből áll elő. A múltra vonatkozó index értéke a vizsgált időszakban 25,3 csökkent, miközben a várakozási index hasonlóan csökkenve 10,6 pontot ért el.

2. ábra

A belföldi turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása

1999. harmadik negyedév - 2000. második negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

A közelmúlt folyamataira vonatkozó index összetevői közül a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma áprilisban 12,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért számot. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan azonban 100 alkalmazottra 64,8 belföldi kiküldetésben eltöltött napot jeleztek, ami elmarad a legutóbbi felmérés eredményétől (ez valószínűleg szezonális okokkal is magyarázható). A múzeumok válaszai a belföldi látogatóik számának enyhébb csökkenését mutatták, mint az első negyedév alkalmával, így már harmadik negyedéve lassul a látogatószám csökkenése.

A BELFÖLDI TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE 
ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 1. negyedév 2000. 2. negyedév
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi 
vendégéjszakáinak száma 
(előző év azonos időszaka = 100)
14,0 12,1
Belföldi kiküldetési napok 
száma 100 alkalmazottra
74,5 64,8
A belföldi látogatók száma a 
múzeumokban, kiállítótermekben 
(egyenleg)
-8,6 -1,0
Múltra vonatkozó index 26,6 25,3
A kereskedelmi szálláshelyek 
várható belföldi vendégéjszakái 
(egyenleg)
19,1 18,0
A lakosság várható belföldi 
turisztikai kiadásai (egyenleg)
7,6 7,2
A lakosság várható szálláskiadásai 
(egyenleg)
9,7 8,2
A vállalkozások várható kiküldetési 
napjai (egyenleg)
0,1 -2,5
A vállalkozások belföldi kiküldetési 
költségének várható alakulása (egyenleg)
22,1 15,3
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 7,7 17,7
A lakosság várható vendéglátási 
kereslete (egyenleg)
10,5 6,9
A múzeumok, kiállítótermek, 
rendezvények várható belföldi 
látogatószáma (egyenleg)
13,9 14,0
Várakozási index 11,3 10,6
Belföldi turizmus 
konjunktúraindexe
19,0 17,9

A várakozási index 10,6 pontot ért el az első negyedévi 11,3 ponttal szemben. Ennek összetevői a következőképpen alakultak: a kereskedelmi szálláshelyek kissé kevésbé optimistán látják a belföldi kereslet várható alakulását (48%-uk növekedésre számít, 42% szerint ugyanannyi belföldi vendégéjszakát töltenek el a turisták, 10% szerint kevesebb várható). A lakosság hasonló mértékben növelné belföldi utazásait mint azt a legutóbbi felmérésben tervezte, bár a szálláskiadás növelésében kissé visszafogottabbá vált. Ugyanakkor a vállalkozások kissé csökkentenék belföldi kiküldetéseik számát, ugyanakkor az ezekre fordított összeget, ha lassabban is, mint azt korábban tervezték, de növelnék. Az éttermek körében erősödött az optimizmus várható forgalmukat illetően (47%-uk vár bővülést, s ezzel szemben csak 10%-uk számít csökkenésre). Ugyanakkor a lakosság a legutóbbi felméréshez képest kevésbé tervezi növelni költését a vendéglátóhelyeken. A múzeumok optimizmusa töretlen a következő 12 hónapot illetően: a válaszadók 58%-a várja a hazai látogatók számának emelkedését, s 31% a csökkenésre számítók aránya.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2000 második negyedévében 44,0 pontot mutatott, vagyis 7,6 ponttal nőtt a legutóbbi felmérés óta. Az összetevő indexek ez esetben a lakossági és a vállalkozói keresletet, valamint a kínálati oldal várakozásait mutatják egy-egy indexszé sűrítve.

3. ábra

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása

1999. harmadik negyedév - 2000. második negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH és Szonda Ipsos

A lakossági kereslet indexe a második negyedévben 78,0 pontot ért el, ami élénkülő utazási kedvet tükröz. A válaszadó személyek körében az elmúlt 12 hónapban 1000 főre 370 külföldön turisztikai célból eltöltött nap jutott. Külföldi utazásaira a lakosság jövedelmének 4,0 %-át költötte el, s ebből 49,5%-ot itthon fizetett ki (előre befizetett utazások, szállás, repülőjegy stb.). A következő 12 hónapban már 46% tervezi, hogy többször utazik külföldre, 36% ugyanannyit, mint az elmúlt 12 hónapban, s 18% fog várhatóan kevesebbet utazni. A külföldi utakra a lakosság 52%-a fog valószínűleg többet költeni, mint az elmúlt 12 hónapban, s 16,5% azoknak az aránya, akik inkább visszafogják ezirányú kiadásaikat. Ugyanakkor a külföldi utak költségéből az itthon befizetett összeget kevésbé növelnék a háztartások.

A KIUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 1. negyedév 2000. 2. negyedév
A lakossági turisztikai kiutazások száma 
1000 főre vetítve
220,0 370,0
A lakosok kiutazó turisztikai 
költésének aránya jövedelmükhöz
3,1 4,0
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből 
a belföldön elköltött összeg aránya %
49,4 49,5
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) 15,9 14,1
A lakosság várható kiutazó 
turisztikai költése (egyenleg)
24,1 19,2
A lakosok várható kiutazó turisztikai 
költéséből a belföldön elkölteni 
szándékozott összege (egyenleg)
11,5 11,2
Lakosság indexe 54,0 78,0
A külföldi kiküldetési napok száma 
100 alkalmazottra 
(az érintett vállalkozásokra)
27,9 39,4
A vállalkozások várható 
külföldi kiküldetései (egyenleg)
4,0 1,9
A vállalkozások várható 
külföldi kiküldetési költése (egyenleg)
10,2 19,7
A vállalkozások várható kereslete 
utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg)
7,5 8,9
Vállalkozások indexe 12,4 17,5
A touroperátorok által eladott 
külföldi utak várható száma (egyenleg)
55,2 32,8
A touroperátorok által eladott 
külföldi utak árbevételének várható 
volumene (egyenleg)
55,0 49,9
Az utazási irodák repülő- vasúti- 
és buszjegy-eladásainak várható alakulása (egyenleg)
15,6 6,2
Az utazási irodák repülő- vasúti- 
és buszjegy-eladásainak várható 
árbevétele (egyenleg)
15,8 6,2
Az utazási irodák szállásfoglalásainak 
várható alakulása (egyenleg)
47,5 37,6
Az utazási irodákban történő 
valutakiváltás várható alakulása (egyenleg)
7,4 18,4
Az utasbiztosítások eladásának 
várható alakulása (egyenleg)
43,0 28,7
A repülőtársaságok jegyeladásának 
várható alakulása (egyenleg)
50,0 50,0
A repülőtársaságok jegyár-bevételének 
várható alakulása (egyenleg)
96,4 98,1
Szakmai várakozások 42,9 36,4
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 36,4 44,0

A vállalkozások válaszait tükröző részindex értéke a negyedik negyedévben 17,5 pontra emelkedett. Az 50 főnél nagyobb vállalkozásokban száz alkalmazottra az elmúlt 12 hónap folyamán 39,4 külföldi kiküldetési nap jutott, vagyis több, mint amennyit az eddigi felmérések során bármikor jeleztek. A válaszadó vállalkozások alig növelnék külföldi kiküldetéseik számát a következő 12 hónapban, ugyanakkor a kiküldetési ráfordításokat a vállalkozások 53%-a növelné. Külföldi kiküldetéseik lebonyolításában a vállalkozások a jelenleginél nagyobb szerepet szánnának az utazási irodáknak.

A szakma várakozásait reprezentáló részindex (amely kizárólag egyenleg típusú változókból áll, így előjele a várakozások irányát is mutatja) 36,4 pontot ért el a második negyedévben, vagyis erősen pozitív, de alacsonyabb a legutóbbi értéknél. Az utazásszervezők várakozásai kissé romlottak, de a cégek továbbra is optimisták: 3,9%-uk arra számít, hogy a következő 12 hónap alatt sokkal több külföldi utat ad majd el, mint az elmúlt 12 hónap folyamán, 58% mérsékelten növekvő forgalomra számít, s 38% vár stagnálást. A megkérdezettek 0,1%-a tart a piac szűkülésétől. Hasonlóan optimisták a cégek a külföldi utak eladásából származó várható árbevételüket illetően. Az utazási irodák döntő többsége arra számít, hogy a közeljövőben kissé nő az eladott repülő-, vasút-, busz- és hajójegyek száma, s várakozásaik szerint hasonló ütemben nő az ebből származó árbevétel volumene. Ugyanakkor egyre többen válaszolták, hogy csökkenéstől tartanak. Hasonlóan romlott a szállásfoglalás iránti keresletre vonatkozó várakozásuk is, de még továbbra is a piac bővülésére számítók vannak túlnyomó többségben. Egyre többen vannak a valutakiváltás bővülésére számítók (35% bővülésre, 64% stagnálásra számít). Az utasbiztosítások értékesítésének mérsékelt ütemű növekedésére számít az irodák 56%-a, míg a válaszadók 43%-a stagnálásra számít. A légitársaságok a Magyarországon eladott repülőjegyek számának enyhe növekedését várják.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe a második negyedévben 26,6 pontot ért el, ami erőteljes emelkedést jelent az első negyedévhez képest. Az összetevők közül mind a múltra vonatkozó indexek, mind pedig a várakozások erősödő optimizmust jeleznek.

4. ábra

A beutazó turizmus konjunktúraindexének és összetevőinek alakulása

1999 harmadik negyedév - 2000 második negyedév (pont)

Forrás: GKI Rt., KSH

A közelmúlt folyamatait bemutató indexek átlaga 21,2 pontot ért el. A fizetős autópályák hétvégi forgalmuk jelentős és egyre gyorsabb emelkedését jelezték. A külföldi vendégéjszakák száma 6,1%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év azonos időszakához képest, s a hazánkba érkező külföldi látogatók száma 31,3%-kal bővült.

A BEUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 2000. 1. negyedév 2000. 2. negyedév
Külföldi látogatók száma (index KSH) -0,3 31,3
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 0,0 6,1
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) 11,8 26,3
Múltra vonatkozó index 3,8 21,2
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 25,2 18,5
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 21,8 22,3
Beutazást szervező utazási irodák várakozásai (egyenleg) 30,4 75,0
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 7,8 12,4
Várakozások indexe 21,3 32,0
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 12,6 26,6

A várakozások indexe 32,0 pontra emelkedett, s erős optimizmust mutat. A múzeumok közel kétharmada külföldi látogatóik számának lassú bővülésére számít, miközben 28% tart a külföldi látogatók számának visszaesésétől. A kereskedelmi szálláshelyek várakozásai nem változtak: a külföldi vendégéjszakák számának gyors bővülésére számítanak a következő 12 hónap folyamán (61% kismértékű növekedésre, 23% stagnálásra, 15% enyhe, 1% erőteljes visszaesésre számít). A beutazást szervező utazási irodák háromnegyede a külföldre értékesített belföldi utak számának jelentős mértékű növekedését várja, 2% lassabb növekedésre, 22% stagnálásra, míg 2% visszaesésre számít ezen a piacon. Az utazási irodák a valutabeváltás bővülését tartják valószínűnek (25%-uk kismértékű bővülésre, a 74% stagnálásra számít).

Lábjegyzetek
  1. A lakossági felmérésből számított indexeket korrigáltuk, ami néhány részindex esetében az index értékének emelkedését okozta.