A turizmus társadalmi-kulturális hatásai1

Szerzők: Rátz Tamara -- Puczkó László

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Turizmus Kutatócsoport

Köszönet Dr. Kovács Péternek a Siófokon végzett empirikus kutatás előkészítésében és megszervezésében nyújtott segítségéért.

Bevezetés

A turizmus a világ egyik legjelentősebb és leggyorsabban fejlődő iparága. 1998-ban a nemzetközi turistaérkezések száma 625,236 millió volt. A turistaforgalomból nemzetközi szinten összesen mintegy 444,741 milliárd USD bevétel származott (WTO 1999). Magyarországra 1998-ban körülbelül 33,62 millió külföldi látogató érkezett, s ebből 14,66 millió volt turista (azaz töltött legalább egy éjszakát az országban). Ezzel az ország a 14. helyet foglalta el a világon (WTO 1999).

Magyarországon a turizmus az egyik olyan iparág, amelyre igaz az, hogy a világpiacon jelentős és egyre növekvő kereslet van a termékei iránt, az országnak pedig jók az adottságai ennek a keresletnek a kielégítésére (Lengyel 1995). Ebből következően a turizmus a magyar gazdaság egyik húzóágazata lehet a közeljövőben. Ahhoz azonban, hogy a turizmus fejlődése a remélt pozitív következményekkel járjon és hosszú távon fenntartható legyen, tudatos tervezésre van szükség. Tudatos tervezés pedig elképzelhetetlen a turizmus és környezete kapcsolatrendszerének elemzése nélkül, beleértve az iparágnak a környezetére gyakorolt hatásait is.

A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálata Magyarországon viszonylag kevés hangsúlyt kapott az elmúlt években, annak ellenére, hogy a helyi lakosság életminőségének javítása vagy szinten tartása minden fejlesztési tevékenység célja kell, hogy legyen (a pozitív gazdasági eredmények azonban önmagukban nem garantálják az életminőség javulását). Ahogy azt Lengyel megfogalmazta: "A turizmus főszereplője a lakosság -- nélküle mindez nem hozható létre és semmit sem ér, ha az egésznek nem haszonélvezője ő maga" (1995:51). Ráadásul a turizmusban az emberi tényező az egyik legfontosabb elem, egy fogadóterület sikerességét vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolhatják a helyi lakosság turistákkal és a turizmus szektorral szemben kialakult attitűdjei, viselkedése.

1. A kutatás céljai

A kutatás célja kettős volt:

  • egyrészt összefoglalni és szintetizálni a turizmus társadalmi-kulturális hatásainak elemzésével kapcsolatos tudományos eredményeket,
  • másrészt a fenti szintézis alapján megvizsgálni a turizmus hatásait Magyarország egyik legfontosabb turisztikai desztinációjának, a Balatonnak egyik településén, Siófokon.
  • A Balaton hazánk második legfontosabb turisztikai desztinációja, ahol a turizmus fejlődése már a múlt században elkezdődött. A tó környékén a turizmus a legjelentősebb gazdasági tevékenység, hatásait tehát minden helyi lakos észleli valamilyen módon (Aubert 1985). A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a régióban a turizmus tervezésének és fejlesztésének elméleti megalapozásához, valamint alapul szolgálhatnak további hatásvizsgálatok elvégzéséhez, különösen az ország azon területein, ahol a turizmus fejlődése éppen hogy megkezdődött. Amennyiben ugyanis a hatáselemzést már a tervezés fázisában elvégzik, lehetőség nyílik a hatások folyamatos figyelemmel kísérésére és befolyásolására, így a pozitív hatások felerősödhetnek, a negatív hatások pedig gyengíthetők.

    2. A kutatás módszertana

    A kutatás során a trianguláció elve alapján (Babbie 1996, Decrop 1999) több módszer került alkalmazásra annak érdekében, hogy minél szélesebb körből szerzett információk alapján lehessen elemezni és értékelni a turizmus társadalmi-kulturális hatásait a választott területen. Az alkalmazott módszerek között szerepeltek egyrészt másodlagos, másrészt elsődleges kutatási módszerek. A másodlagos kutatás magában foglalta a turizmus társadalmi-kulturális hatásaival és a helyi lakosoknak ezen hatásokra vonatkozó percepcióival kapcsolatos szakirodalom feldolgozását, illetve a Balaton és Siófok turizmusával foglalkozó irodalom -- újságcikkek, könyvek, statisztikai kiadványok -- elemzését és feldolgozását. Az elsődleges kutatás keretében pedig a következő módszerek kerültek alkalmazásra:

  • Delphi-módszerrel elvégzett szakértői felmérés turisztikai szakemberek és a civil szektor képviselőinek bevonásával 1999. január-áprilisban,
  • postai kérdőíves felmérés a lakosság körében 1999. január-májusban,
  • kérdezőbiztosok segítségével végrehajtott megkérdezés a Siófokra érkező turisták körében 1999. július-augusztusban.
  • A lakosság körében elvégzett felmérés feladata a helyi lakosoknak a turizmussal és a turistákkal kapcsolatos attitűdjeinek felderítése, a turista-házigazda kapcsolat vizsgálata, a megkérdezetteknek a turizmus hatásaira vonatkozó észleléseinek a felderítése volt. A Delphi felmérés kérdései szintén a turizmusnak a kisrégióban érvényesülő társadalmi-kulturális hatásaira vonatkoztak, a turisták körében elvégzett megkérdezés pedig a turisták jellemzőire, tapasztalataira és véleményére koncentrált.

    A következőkben, terjedelmi korlátok miatt, csak a turizmus társadalmi-kulturális hatásaira vonatkozó eredmények, azaz a lakossági és a szakértői felmérés következtetései kerülnek röviden ismertetésre.

    3. A kutatás eredményeinek összefoglalása

    3.1. A Delphi felmérés eredményei

    A kutatási projekt első elemét képezte a Delphi-módszerrel történő szakértői megkérdezés, amelynek résztvevői személyes ajánlás alapján kerültek kiválasztásra (a paneltagok listájának elkészítésében helyi és nem helyi turisztikai szakértők működtek közre). Mivel a projekt kifejezetten Siófokra összpontosított, feltételezhető volt, hogy a kutatási céloknak leginkább egy viszonylag kisméretű, többé-kevésbé homogén panel felelne meg. Ennek megfelelően, az előzetes listáról 26 személy került kiválasztásra, akik között egyaránt megtalálhatóak voltak a siófoki turizmus szektor, a helyi közösség, a helyi hatóságok, a helyi civil szervezetek és a balatoni turizmus képviselői (a panel viszonylag homogénnek tekinthető abban az értelemben, hogy a résztvevők mindannyian a Balaton régióból, túlnyomó többségük pedig Siófokról került be a mintába).

    1. táblázat

    A TURIZMUS POZITÍV TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAI
    - SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK
    FONTOSSÁG
    POZITÍV HATÁSOK
    SZEZONÁLIS NEM SZEZONÁLIS
    1. Település fejlődése, regionális fejlődés 4
    2. Jövedelemteremtés (egyéni, városi) 4
    3. Magasabb életszínvonal 4
    4. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás növekedése 4
    5. Tőkebeáramlás 4
    6. A lakosság 80%-a közvetlenül vagy közvetve érdekelt a turizmusban 4
    7. Tudatos turizmuspolitika kialakulása (koncepció, marketingstratégia, Idegenforgalmi Bizottság) 4
    8. A lakosság igényesebbé válik (kultúra, szép környezet iránti igény) 4
    9. Fejlesztés a turizmus érdekében 4
    10. Adóbevételek 4

    A felmérés első körében a kiválasztottakat arra kérték fel, sorolják fel a turizmus Siófokon érvényesülő pozitív és negatív társadalmi-kulturális hatásait. Az első körben 73%-os visszaérkezési arány mellett összesen 57 pozitív és 52 negatív hatást azonosítottak a megkérdezettek, ami alátámasztja azt a kutatási hipotézist, miszerint a turizmus fejlődése egyaránt jár kedvező és kedvezőtlen hatásokkal a városban. A második körben a paneltagok az első körben meghatározott listáról kiválasztották az általuk legfontosabbnak ítélt 10-10 pozitív és negatív hatást. Összesen 30 kedvező és 35 kedvezőtlen hatás került kiválasztásra, ami azt jelzi, hogy a szakértők között nem volt igazi konszenzus a hatások megítélésében. Ezért a felmérés harmadik körében a résztvevők újra fel lettek kérve a legfontosabb 10-10 pozitív és negatív hatás kiválasztására (immár a második körben kialakított listát alapul véve), ezen túl azonban azt is értékelniük kellett, mennyiben tekinthetőek az egyes hatások szezonálisnak. A leggyakrabban említett hatásokat az 1. és 2. táblázatok tartalmazzák (összesen 16 pozitív és 21 negatív hatást soroltak fel a megkérdezettek).

    2. táblázat

    A TURIZMUS NEGATÍV TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAI - SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK
    FONTOSSÁG NEGATÍV HATÁSOK SZEZONÁLIS NEM SZEZONÁLIS
    1. Szervezett bűnözés térnyerése (kábítószer, prostitúció, gépkocsilopás) 4
    2. Környezeti károk, a kommunális szolgáltatások időszakos nagymértékű igénybevétele 4
    3. Másféle gazdasági tevékenység hiánya, monokulturális gazdasági fejlődés, a turizmus kizárólagos megélhetési forrássá válik 4
    4. Rövidtávú gondolkodás (szezontól szezonig) 4
    5. Koncentrált szezonális leterheltség következményei 4 4
    6. Rövid szezon 4
    7. Pénzközpontú értékrend, anyagiasság 4
    8. Gyors meggazdagodásra vágyakozás, rablógazdálkodás (ördögi kör) 4 4
    9. Szezonon kívül munkanélküliség 4
    10. Rövid szezon miatt lassú megtérülés 4

    3.2. A lakossági felmérés eredményei

    A projekt második összetevője a helyi lakosság körében elvégzett kérdőíves postai felmérés volt. A felmérés mintájának meghatározására a csoportos és a szisztematikus mintavétel kombinációjaként került sor, az alapsokaság a város szavazópolgárainak listája volt. Összesen 3492 kérdőív került kiküldésre és 1088 db használhatóan kitöltött érkezett vissza, ami 31,1%-os válaszadási arányt jelent.

    A megkérdezett lakosok 99,8%-a állandó lakos volt Siófokon, 2%-a nyaralótulajdonos. A válaszadók jelentős része kedvezően vélekedett a turisták jelenlétéről Siófokon, a város turizmusának fejlődésével azonban csak mintegy egyharmaduk volt elégedett, a többség semlegesnek vagy némiképp elégedetlennek mutatkozott. Ezzel összhangban viszonylag nagy arányban (56,7%) vélték úgy a megkérdezettek, hogy a turisták létszámának növekednie kellene Siófokon (az elégedetlenség legfőbb oka ugyanis a szezonalitás és az ebből adódó viszonylag alacsony éves turistaszám). A megkérdezettek több mint egyharmada tett valamit a turizmus fejlődése érdekében (a turizmus érdekében kifejtett aktivitás körébe sorolható a város szépítésétől kezdve a turistáknak nyújtott információn keresztül a szobakiadásig vagy a turisztikai vállalkozás működtetéséig számos különféle tevékenység).

    A lakosoknak a turistákkal kialakított kapcsolata egyaránt volt baráti (36,3%), a barátinál ugyan felszínesebb, de gyakori személyes kommunikáción alapuló (20,1%) vagy üzleti (30,8%), de a megkérdezettek több mint egyharmada arról számolt be, hogy nincs személyes kapcsolata turistákkal. A lakosok több mint 80%-a észlel valamiféle különbséget saját maga és a turisták között: elsősorban anyagi helyzetüket illetően vélték úgy a megkérdezettek, hogy különböznek a városba látogató turistáktól (60,1% észlelt jelentős vagy némi különbséget e tekintetben), de viszonylag magas arányban tapasztaltak eltérést a lakosok a turisták szabadidő-eltöltési szokásait (35,8%) vagy általános viselkedését (30,2%) illetően is.

    A városba érkező turisták nemzetiségét illetően a megkérdezettek 40,7%-a nem rendelkezett semmiféle preferenciával, ugyanennyien azonban elsősorban a német turistákat látták szívesen. Viszonylag nagy arányban preferálták ezen kívül a megkérdezettek az osztrák (33,7%), a magyar (26,5%) és a holland (24,7%) turistákat, ami a válaszadók realitásérzékét is mutatja, hiszen ezek a népcsoportok képviseltetik magukat legnagyobb számban a Balatonnál. A nemzetiségi sztereotípiák továbbélését mutatja, hogy a volt szocialista országokból érkező (lengyel, cseh, orosz, szlovák, ukrán) turisták bizonyultak a legkevésbé szívesen fogadott vendégnek. Ennek a tendenciának amellett, hogy az általános megítélés szerint ezek a turisták keveset költenek, egyéb oka is lehet, hiszen más szempontból vizsgálva a turisták típusát, a válaszadók alapvetően a visszatérő vendégeket részesítették előnyben (56,5%), illetve azokat a turistákat, akik vigyáznak a környezetükre (56,3%), a magas költés mint kritérium meglehetősen háttérbe szorult (csak 17,9% említette).

    A megkérdezettek több mint felét zavarta a turisták jelenléte mindennapi életük valamilyen tevékenységében, elsősorban közlekedésben, vásárlásban és pihenésben. A különféle szabadidős tevékenységek során a turisták jelenlétének zavaró hatása a helyiek számára szinte elenyésző, ami azzal magyarázható, hogy a turistaszezon alatt a helyi lakosok rendszerint dolgoznak, így szabadidejük alapvetően nem esik egybe a turisták ott tartózkodásával.

    A felmérésben részt vett lakosok foglalkozás szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a válaszadók között többségben voltak az alkalmazottak (21,1%), a nyugdíjasok (20%), az értelmiségi foglalkozásúak (14,2%) és a vállalkozók (12,0%). A megkérdezetteknek csak 22,2%-a dolgozott a turizmusban, 29,5%-a adott ki szobát és 34,1%-nak volt a turizmusban dolgozó családtagja. Általában feltételezhető az, hogy aki közvetlenül profitál a turizmusból, az egészében véve is kedvezőbben ítéli meg a turizmus hatásait vagy elégedettebb a turizmus fejlődésével, mint az, aki nem részesül közvetlenül a turizmusfejlődés hasznából, de ugyanúgy együtt kell élnie a turizmus negatív hatásaival. Ebben az esetben azonban az előbbi három változó közül csak a szobakiadásban való részvétel befolyásolta a turizmus fejlődésével való általános elégedettséget, az sem nagy mértékben (azok, akik adnak ki szobát, némileg kedvezőbben értékelték a turizmus helyzetét Siófokon, mint az átlag).

    3.2.1. A turizmus társadalmi-kulturális hatásai

    A felmérés során a lakosoknak egy 40 elemű változólistán kellett értékelni a turizmus fejlődésének hatásait (amit természetesen szabadon kiegészíthettek) (3. és 4. táblázatok).

    3. táblázat

    A TURIZMUS HATÁSAIRA VONATKOZÓ LAKOSSÁGI PERCEPCIÓK 1.
    Változó Átlag Szórás
    Munkalehetőségek 4,45 0,77
    Nyelvtudás 4,32 0,75
    Más népek megismerésének lehetősége 4,23 0,79
    Jövedelem és életszínvonal 4,19 0,82
    Vásárlási lehetőségek 4,10 0,97
    Kulturális szolgáltatások, programok 4,01 0,81
    Érdekes emberekkel való találkozás lehetősége 3,94 0,88
    Életminőség 3,79 0,85
    Általános infrastruktúra 3,76 1,01
    Szabadidő-eltöltés lehetőségei 3,73 0,89
    Kulturális identitás 3,53 0,85
    Tolerancia a mássággal szemben 3,53 0,92
    Sportlehetőségek 3,52 0,83
    Munkához való hozzáállás 3,43 0,90
    Régi épületek megőrzése 3,28 0,95
    Generációk kapcsolata 3,11 0,76
    Lakásviszonyok 3,02 0,97
    Földterülethez és ingatlanhoz jutás lehetősége 2,41 1,04
    Közbiztonság 2,27 1,21
    Közlekedési viszonyok 1,89 1,04
    5 - jelentősen javítja 4 - némileg javítja 3 - nem befolyásolja 2 - némileg rontja 1 - jelentősen rontja

    4. táblázat

    A TURIZMUS HATÁSAIRA VONATKOZÓ LAKOSSÁGI PERCEPCIÓK 2.
    Változó Átlag Szórás
    Zsúfoltság 4,65 0,71
    Prostitúció 4,59 0,75
    Zaj 4,58 0,72
    Bűnözés 4,55 0,72
    A város adóbevételei 4,53 0,73
    Kábítószerélvezet 4,46 0,76
    Áruk és szolgáltatások árszínvonala 4,40 0,91
    Földterület és ingatlan ára 4,38 0,93
    Vandalizmus 4,33 0,79
    Szemetelés 4,32 0,83
    Szerencsejátékok 4,25 0,78
    Anyagi szempontok előtérbe kerülése 4,22 0,91
    Megélhetési költségek 4,19 1,06
    Vendégszeretet és udvariasság 3,88 0,80
    Büszkeség a helyiekben településükre 3,80 0,82
    Alkoholizmus 3,66 0,89
    Udvariasság és jó modor 3,42 0,91
    Kölcsönös bizalom az emberek között 2,93 0,95
    Becsületesség 2,79 0,99
    Munkanélküliség 2,23 1,18
    5 - jelentősen javítja 4 - némileg javítja 3 - nem befolyásolja 2 - némileg rontja 1 - jelentősen rontja

    A lakossági percepciók vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a turizmus leginkább kedvező és leginkább kedvezőtlen hatásai Siófokon a következők:

    Pozitív Negatív
    • Munkahelyteremtés
    • Közlekedési viszonyok romlása
    • Nyelvtudás javítása
    • Közbiztonság romlása
    • Más népek megismerése lehetőségének javítása
    • Zsúfoltság növelése
    • Jövedelem és életszínvonal emelése
    • Prostitúció növelése
    • Vásárlási lehetőségek bővítése, javítása
    • Zaj növelése
    • Adóbevételek növelése
    • Bűnözés növelése

    Összevetve a turizmus negatív és pozitív hatásaira vonatkozó lakossági percepciókat, az összkép inkább kedvező, amit az is alátámaszt, hogy a lakosok jelentős része (82,7%) szerint a turizmus fejlődése kedvező hatást gyakorol Siófok imázsára. A hatások szezonalitását illetően többé-kevésbé egyenlően oszlottak meg a vélemények, ami természetesen azzal magyarázható, hogy a hatások egy része valóban csak a szezonban jelentkezik, mások viszont hosszabb távon érvényesülnek (amint ezt a Delphi-felmérés is alátámasztotta).

    A turizmussal kapcsolatos percepciók részletesebb elemzése faktoranalízis alkalmazásával történt, a lakosság észleléseinek vizsgálatában szereplő összes változó bevonásával. Az alkalmazott faktorelemzési módszer a főkomponens elemzés volt, Varimax rotációval (KMO=0,867). Összesen 10 olyan faktort sikerült elkülöníteni, amelynek a sajátértéke 1 fölött volt, az általuk magyarázott összes variancia 58,34% volt. Az azonosított faktorok az 5. táblázatban láthatók.

    5. táblázat

    A TURIZMUS HATÁSAIRA VONATKOZÓ LAKOSSÁGI PERCEPCIÓK FAKTORSTRUKTÚRÁJA
    Faktor Faktorsúly Magyarázott variancia (%) Sajátérték Átlag
    1. Deviancia 16,223 6,489
    Vandalizmus ,806 4,33
    Kábítószerélvezet ,771 4,46
    Szerencsejátékok ,768 4,25
    Prostitúció ,701 4,59
    Bűnözés ,699 4,55
    Alkoholizmus ,538 3,66
    2. Kulturális értékek 13,341 5,337
    Más népek megismerésének lehetősége ,745 4,23
    Érdekes emberekkel való találkozás lehetősége ,654 3,94
    Nyelvtudás ,648 4,32
    Tolerancia a mássággal szemben ,511 3,53
    Kulturális identitás ,509 3,53
    3. Interperszonális értékek 6,254 2,502
    Becsületesség ,771 2,79
    Kölcsönös bizalom az emberek között ,744 2,93
    Udvariasság és jó modor ,685 3,42
    4. Materiális/pénzügyi tényezők 4,422 1,769
    Földterület és ingatlan ára ,781 4,38
    Áruk és szolgáltatások árszínvonala ,777 4,40
    Megélhetési költségek ,665 4,19
    Anyagi szempontok előtérbe kerülése ,443 4,22
    A város adóbevételei ,351 4,53
    5. Szabadidős tevékenységek 3,505 1,402
    Sportlehetőségek ,755 3,52
    Szabadidő-eltöltés lehetőségei ,714 3,73
    Kulturális szolgáltatások, programok ,685 4,01
    Vásárlási lehetőségek ,454 4,10
    6. Életminőség 3,285 1,314
    Jövedelem és életszínvonal ,755 4,19
    Munkalehetőségek ,658 4,45
    Életminőség ,592 3,79
    7. Életminőségromlás 3,108 1,243
    Zaj ,731 4,58
    Zsúfoltság ,706 4,65
    Szemetelés ,635 4,32
    8. Lakáskörülmények 2,963 1,185
    Földterülethez és ingatlanhoz jutás lehetősége ,718 2,41
    Lakásviszonyok ,562 3,02
    9. Közösségi értékek 2,723 1,089
    Büszkeség a helyiekben településükre ,618 3,80
    Vendégszeretet és udvariasság ,581 3,42
    10. Lakóhelyi életminőség 2,512 1,005
    Közlekedési viszonyok ,749 1,89
    Közbiztonság ,704 2,27

    Az azonosított faktorok közül alapvetően szocio-ökonómiai jellegűnek voltaképpen csak a "Materiális/pénzügyi tényezők" faktora tekinthető, a többi faktor szocio-kulturális jellegű. Mivel a turizmus társadalmi-kulturális hatásai definíció szerint a fogadó lakosság életminőségében bekövetkező változások, így nem meglepő, hogy az azonosított faktorok között nagy számban szerepelnek olyanok, amelyek közvetlenül a lakosok életminőségére vonatkoznak. Ebbe a csoportba sorolhatók elsősorban az "Életminőség", az "Életminőségromlás" és a "Lakóhelyi életminőség" faktorok, de ide tartoznak a "Kulturális értékek", a "Szabadidős tevékenységek" és a "Lakáskörülmények" faktorai is. Ezen túl természetesen a többi elkülönített faktor is gyakorol valamilyen szintű befolyást a helyi lakosság életminőségére, bár korlátozottabb mértékben és inkább közvetett módon.

    Következtetések

    A turizmus összetett jelenség, amelynek hatásai egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek, kiszámíthatóak és kiszámíthatatlanok, szélsőségesek és tervezhetőek. Ezt az összetettséget igazolták jelen kutatás eredményei is, amelyek közül a legfontosabbnak talán az tekinthető, hogy rávilágított arra, milyen sokrétűek lehetnek a turizmus társadalmi-kulturális hatásai egy fogadóterületen.

    Az empirikus kutatás során alkalmazott mindkét módszer, a szakértői és a lakossági felmérés egyaránt azt bizonyították, hogy a turizmus fejlődésének mind pozitív, mind negatív hatásai észlelhetőek Siófokon. A turizmus által befolyásolt változók köre gyakorlatilag kiterjedt a társadalmi-kulturális élet szinte minden összetevőjére. Az a tény azonban, hogy a turizmus a legjelentősebb gazdasági tevékenység a térségben, egyértelműen hatást gyakorolt a lakosok észleléseire: a megkérdezettek által a turizmusnak tulajdonított legfontosabb kedvező hatások túlnyomórészt gazdasági jellegű változások voltak. Ez természetesen nem tekintendő negatívumnak, hiszen az emberi életminőséget jelentősen befolyásolják olyan anyagi tényezők, mint a foglalkoztatottság, a jövedelem vagy a vásárlási lehetőségek. Észre kell azonban azt venni, hogy a pozitív szocio-ökonómiai hatások mellett számos nem gazdasági jellegű negatív hatást észleltek a lakosok. Ezek egy része a turizmus fejlettségének jellemzőiből ered (például a zsúfoltság vagy a közlekedési problémák visszavezethetőek többek között az infrastruktúra hiányosságaira vagy a szolgáltatáskínálat nem megfelelő összetételére), más részük viszont a turisták viselkedésének következménye (például a zaj).

    A lakossági felmérés igazolta azt a feltevést, hogy a kisrégióban érvényesül a turizmustól való gazdasági függőség. Amellett, hogy a lakosok a turizmus gazdasági jellegű hatásait alapvetően kedvezően értékelték, ki kell emelni azt, hogy még azoknak a megkérdezetteknek jelentős része is támogatná a turisták számának növekedését, akiket egyébként zavar a turisták jelenléte valamilyen tevékenységben, vagy akik összességében kedvezőtlenül ítélik meg a turizmus fejlődését a térségben.

    A kisrégió egész életét meghatározza ezen kívül a turisztikai kereslet szezonalitása: mérsékli például a turizmus általában nagyra értékelt munkahelyteremtő képességét, ezért jelentős a szezonális foglalkoztatottság. A lakosok által észlelt hatások egy része is csak a szezonban érvényesül. A magas szezonalitás tovább fokozza a lakosságnak a turizmustól való függőségét, összességében tehát nem meglepő, hogy a lakosok meglehetősen toleránsnak bizonyulnak a turizmus negatív hatásaival szemben. Ez a hozzáállás kifejeződött abban is, hogy sokan úgy vélték, a turizmussal együtt járó kedvezőtlen változásokat el kell viselni az előnyök érdekében.

    Felhasznált irodalom

  • Aubert, A. /1985/: A Balaton üdülőkörzet ipara; In: Gertig, B--Lehmann, A. eds: A Balaton és az idegenforgalom; Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar, Pécs, pp.171-189
  • Babbie, E. /1996/: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata; Balassi Kiadó, Budapest
  • Decrop, A. /1999/: Triangulation in Qualitative Tourism Reserach; Tourism Management 20(1):157-161
  • Lengyel, M. /1995/: A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója; KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest
  • WTO /1999/: www.wto.org 
  • Lábjegyzet
    1. A kutatás elvégzését a Research Support Scheme támogatása tette lehetővé (projekt szám: RSS 1136/1998).