A Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóságának országtanulmány-sorozata

Spanyolország

Szerző: Németh József*

1. Általános információ Spanyolországról

1.2. A JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZET

A spanyol gazdaság fejlődése az elmúlt évtizedben kettős képet mutatott. Amíg a 90-es évek első harmadában a gazdasági növekedés megtorpanását lehetett tapasztalni, addig az 1994-95-ös stabilizációt követően folyamatos fejlődésről beszélhetünk. Ennek eredménye, hogy Spanyolország 1999-től a közös európai pénz, az euró övezetéhez csatlakozhatott. 1999-ben a gazdasági növekedés 3,7%-ot ért el és várható, hogy 2000-ben is dinamikus, 4%-ot megközelítő növekedést ér el majd a gazdaság.

A spanyol gazdaság fejlődésének elmúlt egy évtizedéről egyértelmű tendenciaként megállapítható, hogy a gazdasági növekedés a kilencvenes évek második felében meghaladta az Európai Unió átlagát. Az ország gazdagságának fokát jelző egy főre jutó GDP is ennek megfelelően alakult: a 90-es évek elején az Európai Unió átlagának 75%-át tette még csak ki, mára ez az arány 80%-os és egyes területeken, mint pl. a Baleári szigeteken meg is haladja azt. A gazdasági növekedést az utóbbi években nemcsak a dinamika, hanem a kiegyensúlyozottság is jellemezte, ami a költségvetési hiány (1999-ben a GDP 1,3%-át tette ki), az államadósság (1999-ben a GDP 63,3%-át tette ki), a banki kamatok és az infláció folyamatos csökkenésén is megfigyelhető.

A jövőt illetően nagy bizonytalanságot jelent a kőolaj világpiaci árának alakulása. Ennek megfelelően a 2000. év elején az infláció erősebb (3%) értéket mutatott, de a remények szerint ez az év végére 2%-hoz fog közelíteni. Ez a mérték az euró-zóna átlagát még mindig jelentősen meghaladja, ezért elemzők rámutatnak, hogy a május elején megalakult új kormány (a márciusi választások eredményeként a második négy éves kormányzási ciklusát kezdheti el a Néppárt -- Partido Popular -- irányította kormány) elsődleges prioritása kell, hogy legyen az infláció leszorítása.

1.sz. táblázat

GAZDASÁGI-STATISZTIKAI MUTATÓK 1999
Lakosság (millió fő) 39,7
GDP értéke folyó áron (Mrd USD) 660,7
GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 3,7
Egy főre eső GDP folyó áron (ezer USD) 16.488
Infláció alakulása (%) 2,9
Munkanélküliségi ráta (%) 10,5
Export értéke (Mrd USD) 110,1
Import értéke (Mrd USD) 144,1
Az idegenforgalom egyenlege (Mrd USD) 24
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) -12,4
Államadósság a GDP százalékában 60
Valutatartalék (Mrd USD) 60,0
Forrás: Gazdasági Minisztérium

Spanyolország külkereskedelmének 70%-át az Európai Unió országaival folytatja. Ilyen formában az előbbi meghatározás pontatlan, hiszen az Európai Unió országai között, mivel egységes piacról beszélünk, gyakorlatilag belkereskedelem folyik. A közép-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem csak néhány százalékot képvisel a teljes forgalmon belül, de az arány növekvő tendenciát mutat, kivéve Oroszországot, ahol az ismert gazdasági problémák miatt az utóbbi időben jelentős visszaesés tapasztalható. A külkereskedelmi mérleg hiánya várhatóan növekedni fog és a GDP 5,5%-át érheti el 2000-ben. Ez elsősorban a kereslet növekedése (a belső kereslet, valamint az importigényes export növekedése), továbbá az importdrágulás miatt következik be. Mindezen kedvezőtlen tendencia mellett az idegenforgalom ismét rekordokat fog dönteni és ennek eredményeként a folyó fizetési mérleg hiánya elviselhető, 1%-os mértékű lesz csak.

1.2. A MAGYAR-SPANYOL KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Az árucsere-forgalomban Spanyolország az elmúlt években a 12-13. legfontosabb partnerünknek számított. Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelmünket vizsgálva szerepe jelentősebb és rendszerint a 7-8. helyet foglalja el. 1999-ben a kétoldalú kereskedelem fejlődése a teljes magyar külkereskedelemi forgalom növekedési ritmusát meghaladta és megközelítette az 1 Mrd USD-t. A két ország közötti külkereskedelmi mérleg szempontunkból enyhe passzívumot mutatott.

A spanyol cégek befektetései Magyarországon ugyan szerényeknek mondhatók, de érdeklődésük fokozódik. A nálunk befektető spanyol cégek száma nem éri el azt a szintet, amit Spanyolországnak a világgazdaságban elfoglalt súlya indokolna, számukat 50-60 körülire tehetjük. Az általuk befektetett tőke mértékét 35-40 millió dollár körülire becsülik. Az ipar számos területén (konfekcióipar, elektronikai és járműipari alkatrészgyártás, szerelvénygyártás) jelen vannak, de a szőlészet-borászat területén is van neves képviselőjük. A magyarországi privatizációban a spanyol vállalatok szerepe elenyésző. Az idegenforgalom területén is találunk néhány spanyol tőkével működő utazási irodát, nagyobb befektetést ugyanakkor ezen a területen még nem eszközöltek. A remények szerint ez a helyzet változhat annak eredményeként, hogy májusban az ITDH szervezésében befektetői konferencián ismerkedhetnek meg spanyol cégek az idegenforgalom területén (Debrecen, Hévíz, Zalakaros, Tapolca, Hajdúszoboszló, Gödöllő, Eger, Gyula) konkrét befektetési lehetőségekkel.

2. Idegenforgalmi statisztikák

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországra 1999-ben kb. 79 ezer spanyol látogatott el. A 2.sz. táblázatból látható, hogy számuk jelentős mértékben csökkent. A csökkenés okai mögött elsősorban a Balkán térségben tapasztalt háborús események húzódnak meg. Annak ellenére, hogy a háború Magyarországot nem érintette, a spanyol beutazók közül sokan visszamondták tervezett útjukat, mivel térségünkről nem rendelkeznek kellően alapos ismeretekkel, így "összemosták" országunkat a háborús övezettel.

2.sz. táblázat

A MAGYARORSZÁGRA IRÁNYULÓ SPANYOL TURIZMUS LEGFONTOSABB ADATAI - 1999
1999 Változás 1998-hoz képest
Látogatók 79 ezer fő -15,0%
A kereskedelmi szálláshelyek vendégei 77 ezer fő -15,6%
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 175 ezer -14,9%
A szállodák vendégei 75,5 ezer fő -15,3
A szállodák vendégéjszakái 171,5 ezer -15,7%
Forrás: KSH, Összeállította: Németh József

Az adatokból kitűnik, hogy a hazánkba látogatók túlnyomó többsége kereskedelmi szálláshelyet választ magának és ezen belül is a szállodákat részesítik előnyben. Szállodákban szállt meg a kereskedelmi szálláshelyet választók 98%-a.

3. A spanyol kiutazó piac jellemzői

3.1. A SPANYOL KIUTAZÁSOK ALAKULÁSA 1999-BEN

3.1.1. A spanyol kiutazások volumene

Spanyolország lakosságáról nem lehet elmondani, hogy előszeretettel választana külföldi úti célt magának. Az alábbi táblázatban megfigyelhető, hogy összehasonlítva más országok polgáraival, világlátó kedvük lényegesen elmarad európai polgártársaikétól.

3. sz.táblázat

A KÜLFÖLDRE UTAZÓK ARÁNYA EGYES EURÓPAI ORSZÁGOKBAN
Svájc 67%
Skandináv országok 56%
Ausztria 52%
Hollandia 51%
Németország 45%
Nagy-Britannia 44%
Olaszország 13%
Spanyolország 8%
Forrás: IPK International - World Travel Monitor 1998

A rendkívül alacsony arányt több tényező is befolyásolja. Egyrészt Spanyolország mint fogadóország önmaga is hihetetlen változatos és gazdag kínálattal rendelkezik és ezért az utazást választók 92%-a saját országában keres magának kikapcsolódást. Ugyan a Franco rendszer 1975-ben lezárult és az ország 1986 óta az Európai Közösségnek is tagja, azért talán "genetikusan kódolt" még a nemzetközi politikai elszigeteltségből, valamint a nyelvismeret hiányából fakadó tartózkodás a határon túlra történő kitekintéstől. A kevés külföldi utazást választó spanyol közül a legtöbben Katalóniából -- az összes kiutazó csaknem 30%-a -- és Madridból -- az összes kiutazó 20%-a --, továbbá Valencia Autonóm Tartományból (10%), Andalúziából (9%) és Baszkföldről (8%) kerekednek fel. Megállapítható tehát, hogy a 17 autonóm tartományból álló Spanyolország öt említett területéről származik a külföldi utazást választók több mint háromnegyede.

Érdemes ugyanakkor azt is megvizsgálni, hogy a lakosságnak azon része, amelyik nem választott magának külföldi utazást, miért nem tette. A spanyol Gazdasági Minisztérium számára a FAMILITUR készített korábban felmérést és ennek alapján azt a megállapítást tették, hogy az otthon maradottak 38%-a azért nem ment külföldre, mert egyszerűen anyagilag nem engedhette meg magának. A másik 35% azért maradt otthon, mert nem volt szabadideje a külföldi utazásra. Itt nyugodtan gondolhatjuk azt, hogy a válaszadók egy jelentős része szemérmesen nem akarta bevallani, hogy valójában nincs meg az utazásra való pénze. Egészségügyi okkal magyarázta a távolmaradást 8,5%, 5% egyszerűen nem szeret utazni és csak 0,4% panaszkodott információhiányra. Látható tehát, hogy az anyagi motiváció nagyon erős tényező a külföldi utazás választásakor. A spanyolok egy részére ugyanakkor Európában egyedülálló módon jellemző, hogy egy-egy külföldi utazáshoz akár banki hitelhez is fordulnak, csakhogy külföldre mehessenek. Különösen jó példa erre a Párizsi Disneyland felkeresése, ahová a park nyitását követően promóciós célból az utazási irodák banki hitellel kombinált konstrukciót ajánlottak, hogy egy-egy népesebb család együttesen is fel tudjon kerekedni.

3.1.2. A spanyol kiutazó turisták magatartása

A kiutazást választó spanyolok magatartásának vizsgálatakor három fő csoportba sorolhatók a kiutazók. Legnagyobb számban képviseltetik magukat azok, akik vakáció, szabadidő eltöltésére használják fel az utazást. Ez a kiutazók 62%-át jelenti. Ha a szintén mediterrán olaszokkal hasonlítjuk össze a spanyolokat, akkor látható, hogy az olaszok lényegesen nagyobb arányban (73%) használják szabadidő eltöltésére a külföldi utazásaikat, mint a spanyolok. Rangsorban a második legfontosabbak az üzleti célú kiutazások 25%-os részaránnyal. Érdekes módon a világgazdasági vérkeringésébe jobban betagozódott olaszok üzleti útjainak aránya csak 18%. Tekintettel arra, hogy az üzleti utak választása bizonyos mértékű gazdasági kényszert jelent, ezért ez az adat is alátámasztja azt az előbbi megállapítást, hogy a spanyolok önszántukból elég nehezen vállalkoznak külföldi utazásra.

3.1.3. A kiutazások célterülete

A mintegy 3,2 millió külföldi úti célt választó spanyol számára a legkedveltebb célpontok találhatók a 4.sz. táblázatban.

4.sz. táblázat

A SPANYOLOK ÁLTAL LEGINKÁBB KEDVELT ÚTI CÉLOK 1998-BAN
Célország Részarány az összes kiutazás arányában
Franciaország 30%
Portugália 13%
Olaszország 8%
Németország 8%
Nagy-Britannia 6%
Hollandia 3%
Ausztria 2%
Svájc 2%
Forrás: Instituto de Estúdios Turísticos - FAMILITUR

A felsorolásból is látható, hogy elsősorban a szomszédos országok tekinthetők a legnagyobb attrakciónak az úti célok kiválasztásakor. A felsorolt országok adják a célpontok háromnegyedét és Európa adja az utazási célpontok 90%-át. Franciaország amellett, hogy a legjelentősebb kereskedelmi partnere Spanyolországnak, az idegenforgalom területén is az egyik legjelentősebb kapocs és egyúttal az egyik legnagyobb vetélytárs is. 1999-ben fordult elő először, állítják a spanyol idegenforgalmi adatokat elemzők, hogy Spanyolország a külföldi látogatók számát tekintve megelőzte Franciaországot és ezzel a világ második legkeresettebb országa lett az Egyesült Államok után.

Portugáliával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a szomszédság okán jelentősek a kétoldalú kapcsolatok, amelyen belül az utóbbi időszakban egy, a magyar-osztrák idegenforgalmi kapcsolatokra is jellemző folyamat megy végbe. Gyakorlattá vált ugyanis a dél-portugáliai idegenforgalmi területeken a saját ingatlannal rendelkező spanyolok megjelenése és a tendencia is azt mutatja, hogy a spanyolok szívesen vásárolnak ott ingatlanokat -- amelyek lényegesen olcsóbbak, mint Spanyolországban -- és töltik el ott saját házaikban vakációjukat.

3.1.4. A kiutazások időtartama

Az 5.sz. táblázatban szereplő adatokból érdekes következtetések vonhatók le. A külföldi utazások jelentős része meghaladja a 8 napot. A második legjellemzőbb időtartam pedig a 4-7 napos utazás. Ezzel szemben a belföldi utazáson belül a rövid, 1-3 napos tartózkodás adja az utazások csaknem felét. Ez érthető is, hiszen egy hétvégére külföldre menni nem érdemes a spanyoloknak, hiszen csak az utazással eltölthetnek egy teljes napot. A külföldi utazásoknál pedig a hosszabb időtartamból arra lehet következtetni, hogy nem egy adott helyen tölti el az idejét az utazó, hanem körutazással igyekszik színesíteni programját.

5.sz. táblázat

A SPANYOLOK UTAZÁSAINAK IDŐTARTAMA (MEGOSZLÁS)
Spanyolországon belül Külföldön
1-3 nap 48,5% 17,1%
4-7 nap 14,3% 32,4%
8-28 nap 25,0% 38,2%
29-91 nap 12,1% 10,4%
92-365 nap 0,10% 1,90%
Forrás: Instituto de Estúdios Turísticos - FAMILITUR

1998-ban a közel 40 milliós Spanyolországból 2,7 millióan utaztak külföldre 6,8 millió utazást eredményezve. A külföldön eltöltött éjszakák száma 55,8 millió volt.

3.1.5. A kiutazások megszervezése

A spanyol idegenforgalom szakmai szervezeti felépítésén belül megtalálhatók a tour-operátorok, azon cégek, amelyek programokat hoznak létre és azokat katalógusukban hirdetik, de az utak kiskereskedelmi értékesítésével nem foglalkoznak. A nagy- és kiskereskedő cégek amellett, hogy saját programokat hoznak létre, ezek értékesítésére saját kiskereskedelmi, utazási irodai háttérrel is rendelkeznek.

A piramis alját jelentik az utazási irodák. Ezek a cégek az érvényes törvények értelmében csak kiskereskedelmi értékesítéssel foglalkozhatnak. Ez alól kivételt csak a konkrét programhoz kapcsolódó utak szervezése és értékesítése jelenthet. Ilyen lehet például egy európai labdarúgó mérkőzésre, vagy a Forma 1 nagydíjra csoportok szervezése. Új jelenségként figyelhető meg a nagykereskedők-kiskereskedők szövetségbe tömörülése, ami a piac szereplőinek koncentrálódása felé vezet. Ez a tendencia egyértelműen a versenyhelyzetből következő tőkeerő-szükséglet miatt tekinthető természetes folyamatnak.

A külföldre készülő spanyol utazók tehát a fenti struktúra szereplői közül választhatnak maguknak megfelelő partnert. A katalánokra, talán a földrajzi közelség miatt is, elsősorban az a jellemző, hogy többségében saját maguk szervezik külföldi útjukat, a többi területről utazók viszont utazási irodákon keresztül utaznak külföldre. Ugyanakkor tendenciaként az is megfigyelhető, hogy az egyre mobilabbá váló spanyolok egyre bátrabban vállalkoznak saját maguk külföldi utazásokra saját közlekedési eszközzel. Az iskoláskorú fiatalok pedig előszeretettel választják közlekedési eszközként a vonatot.

3.1.6. Az igénybevett szálláshely

A külföldre utazó spanyolokra jellemző a kereskedelmi szálláshelyek előnyben részesítése. A spanyolok 60%-a szállodában lakik külföldi tartózkodása alatt, 15%-uk barátoknál, ismerősöknél, 10%-uk pedig campinget választ.

A kereskedelmi szálláshelyet választók 34%-a I. osztályú szállodában, 25%-a közép kategóriájúban lakik, 10% nem drága szálláshelyet keres magának, 31% pedig egyéb helyen száll meg.

3.1.7. A fő közlekedési eszköz

A táblázatban ismertetett közlekedési módok is jelzik Spanyolország földrajzi adottságaiból adódó kötöttségeit. Európa dél-nyugati részén, a kontinens közepétől magas hegyvonulattal földrajzilag is jellegzetesen elhatárolt félszigeten található. Innen valójában valamennyi európai utazási célpont ezer kilométeres nagyságrendű távolságban található. Ennek megfelelően a külföldre történő utazás a jelentős utazási költségek miatt alapos mérlegelés tárgyát képezi.

6. számú táblázat

AZ UTAK MEGOSZLÁSA KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK SZERINT
Részarány
Repülő 51%
Gépkocsi 28%
Autóbusz 7%
Vonat 2%
Egyéb 12%

Másik, a fogadó országok számára ugyanakkor kedvező tényező, hogy ha a spanyol utazó dönt az utazásról, akkor elsősorban nem rövid kiruccanásra szánja az idejét és pénzét, hanem hosszabb tartózkodásra.

3.1.8. A költés alakulása a kiutazások során

A nemzetközi statisztikák1 azt tanúsítják, hogy a spanyolok külföldi utazásaik során magas költekezési hajlandóságot mutatnak. Míg egy európai polgár utanként átlagosan 884 USD-t költ el, addig egy spanyol 1.170 USD-t. Az európai polgár átlagos szállásköltsége 93 USD/éjszaka, ugyanez a spanyolok esetében 140 USD. A spanyolokra általában jellemző, hogy külföldi útjaik során igyekeznek ugyanazt az életritmust követni, mint otthonukban. Ez azt jelenti, hogy jelentős összegeket készek kereskedelmi, vendéglátóipari egységekben elkölteni. Életformájukhoz ugyanis hozzátartozik, hogy bárokban, éttermekben társasággal töltsék szabadidejüket.

3.2. A SPANYOLOK UTAZÁSI SZÁNDÉKA 2001-IG

A spanyolok utazási hajlandóságát vizsgálva a belföldi és a nemzetközi gazdasági helyzet alakulásától függően lehet előrejelzést készíteni. A spanyol gazdasággal kapcsolatban nem lehetnek félelmek, mert kiegyensúlyozott és dinamikus növekedés jósolható, amely kedvező feltételeket fog biztosítani az utazásokat illetően is.

A kormány intézkedéseinek eredményeként az jósolható, hogy a szabadon elkölthető jövedelmek aránya növekedni fog. Az ugyan kérdéses, hogy ezeket a jövedelmeket elsősorban tartós fogyasztási cikkekre fogják-e költeni a spanyolok, vagy úgymond felélik, elutazzák. Arra utaló jelek ugyanis, hogy a megtakarítási hajlandóságuk növekedne, nincsenek. 1999 második felében megtorpant, majd visszaesett az új személygépkocsik vásárlása, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a költekezési hajlandóság más árucikkek, szolgáltatások felé irányul.

A spanyolok külföldi utazásaira lehet hatással egy másik tényező, amely már jelenleg is érezteti hatását. Az euróval szemben megerősödő dollár megdrágítja azokat az utakat, amelyek a dollár-övezetbe irányulnak. Ennek következtében már most is számos tour-operátor arra kényszerült, hogy ezeknek az utaknak az árait 5-10%-kal megemelje. Amennyiben a dollár erősödése tartósnak bizonyul, akkor várható, hogy a spanyolok elsősorban európai célpontokat keresnek maguknak. Még így is szembesülni fognak az olajárak emelkedése következtében bekövetkezett repülőjegy drágulás miatt tapasztalható költségnövekedéssel. Mindezek eredményeként a tour-operátorok a versenyben maradás érdekében arra kényszerülnek, hogy egyéb területeken -- mint pl. a szállás -- próbáljanak a költségekből lefaragni.

3.3. A SPANYOLOK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAINAK JELLEMZŐI

A Magyarországot felkereső spanyolok számáról már korábban volt szó, viszont érdemes visszatekinteni az elmúlt évtized fejleményeire is. Magyarország mint idegenforgalmi célpont a kilencvenes évek elején jelentette a legnagyobb vonzerőt. Ez annak volt köszönhető, hogy Magyarországot a politikai, gazdasági változások eredményeként a térségen belül kiemelten kezelték. Mára ezt az unikum jelleget elveszítettük és néhány spanyol elmondása szerint a gazdasági és politikai stabilitást tekintve Magyarország ugyanolyan országgá vált, mint bármelyik más európai ország. Talán ez is befolyásolta, hogy az irántunk megmutatkozó érdeklődés az elmúlt két-három évben csökkenést mutatott.

A legfrissebb statisztikai adatokat már ismertettük, ezért ezen a helyen a hozzánk látogatókkal kapcsolatos általános információk, benyomások kapnak helyet. A spanyolok magyarországi utazási magatartását az alábbiak jellemzik:

A Spanyolországból érkező látogatók életkorát illetően felmérés eddig nem készült, ezért pontos elemzés erről a kérdésről nem adható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg a rendszerváltás előtt, illetve azt követően inkább a középkorúak és idősebbek keresték fel Magyarországot, addig az elmúlt 5 évben a fiatalabb korosztálynak a megjelenése volt jellemző. A jövőt illetően várható a fiatalabbak, egyetemista korúak érdeklődésének növekedése.

A Magyarországra érkező spanyolokban konkrét elvárás nem fogalmazódik meg ugyan, de prekoncepcióként még mindig az él, hogy mi a keleti blokk országai közé tartozunk, legfeljebb a Spanyolországban játszott futballisták (Puskás, Czibor, Kocsis, Kubala) hírneve kapcsán jutunk eszükbe. Magyarországot önálló utazási célként ritkán választják, inkább körutakhoz kapcsolódóan keresnek fel bennünket. Ennek megfelelően a Bécs-Budapest-Prága háromszög a legkeresettebb termék, de újabban ez a kör kiegészül Varsóval is. A repülőjegyek valamennyi említett desztináció esetében hasonló összegbe kerülnek.

A spanyolok számára a következő, fontossági sorrendet is tartalmazó termékkört ajánljuk:

  • A termékek földrajzi elhelyezkedés szerint:
  • Budapest,
  • Budapest környéke,
  • Balaton.
  • A termékek felsorolása az attrakció típusa szerint
  • építészeti emlékek,
  • gasztronómia és borkultúra,
  • kulturális hagyományok,
  • művészeti programok,
  • vadászat,
  • lovasturizmus,
  • gyógyfürdők.
  • A potenciális jövőbeli utazásokat illetően továbbra is a körutazások dominanciája várható. Ennek kapcsán erős versenyben vagyunk Béccsel, Prágával és Varsóval. Arra kell törekednünk, hogy Budapestnek mint desztinációnak a vonzerejét megőrizzük annak érdekében, hogy a közvetlenül nem minket fölkeresők is programjukba iktassák a budapesti kitérőt. Másik célként fogalmazódik meg, hogy a kitérőként Budapestet választók tartózkodási idejét a lehető leghosszabbra nyújtsuk és így elérjük, hogy az említett országokat fölkeresők nálunk tartózkodjanak a leghosszabb ideig.

    Erre vonatkozóan javasolt egy olyan kutatás elvégzése, amely elemzi ennek a kérdéskörnek valamennyi összetevőjét annak érdekében, hogy meghatározhassuk azokat a kritériumokat, amelyek alapján az utazó eldönti, hogy mely desztinációkat milyen sorrendben keres fel, hol, mennyi ideig tartózkodik, mi befolyásolja döntéseiben és az utazás végeztével mennyire elégedett, vagy elégedetlen a döntésével. Amennyiben ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, akkor célirányos marketingstratégia kialakításával és végrehajtásával elérhető, hogy a négy desztináció közül Magyarországot tegyük a spanyolok számára a legkedveltebb célországá.

    A közvetlenül irántunk érdeklődők esetében célként az fogalmazódik meg, hogy ne csak Budapest és környéke jelentsen programlehetőséget, hanem az ország egyéb területei is. Fel kell hívni a figyelmet a következő tényezőkre, amelyek befolyásolják a spanyol vendégeket abban, hogy egy adott desztinációról kedvező képet alakítsanak ki magukban:

  • lehessen jókat enni és inni,
  • legyen mozgalmas az élet (saját életformájuk miatt kevésbé szeretik a túlságosan nyugodt, unalmas helyeket, mert ők maguk is szeretnek éjszakázni, bárokba, mulatókba járni).
  • Annak érdekében, hogy a spanyolok ne csak Budapestet keressék fel, hanem más városokkal, régiókkal is meg tudjanak ismerkedni, megfelelő információt kell eljuttatni hozzájuk az adott lehetőségekről spanyol nyelven. Valójában a spanyol utazók a saját országuk földrajzi kiterjedése miatt hozzá vannak szokva a hosszabb autóutakhoz, igaz, hogy az országútjaik minősége jelen pillanatban jobb a magyarországiaknál. Nálunk viszont nincsenek az országon belül akkora távolságok, ezért az országon belüli körutazás saját, vagy bérelt gépjárművel jól eladható terméknek tűnik.

    Az országról kialakuló kép formálásában nagy szerepet játszik a hagyományos marketingeszközök mellett a szájhagyomány. Ezen a területen Magyarországnak kivételes helye van, mert azok a látogatók, akik bennünket fölkeresnek, elégedetten, jó élményekkel, kellemes tapasztalatokkal térnek haza. Külön kiemelik az emberek kedvességét, azt, hogy jókat lehet enni, inni és összehasonlítva a szomszédos országokban eltöltött idővel, a Magyarországon eltöltött idő kellemesebb számukra, mert mi magyarok valahogy gondolkodásban és temperamentumban közelebb állunk hozzájuk. Jó spanyolsággal azt mondhatjuk, hogy létezik egyfajta "feeling" a két nép között, amit érdemes kihasználni. "A magyarok ugyanúgy mosolyognak mint a spanyolok", ami azt az üzenetet hordozza, hogy Magyarországon úgy érezheti magát, mint otthon.

    Annak érdekében, hogy a szájhagyomány útján terjedő információk még hatékonyabbak legyenek, erősíteni kell ezen információk célba jutását olyan formában is, hogy azok az emberek is beszéljenek Magyarországról, akik még nem jártak nálunk. Sajátos spanyol szokás, hogy közös érdeklődési körű emberek (pl. valamelyik futballcsapat hívei, vagy ezen hívek hozzátartozói, akik éppenséggel nem szeretik a futballt) csoportba, úgynevezett "peña"-ba szerveződnek és rendszeres összejöveteleken élnek közösségi életet. Ezen közösségekhez eljuttatni információt akár írásban, de még inkább élőszóval színesített formában nagy lehetőséget rejt a hatékony kommunikáció számára.

    Forrásjegyzék
    1. Gazdasági Minisztérium
    2. Központi Statisztikai Hivatal
    3. IPK International-World Travel Monitor, 1998
    4. ICEP -- Guia de Mercado, Espanha, 1998
    Lábjegyzet
    1. Németh József a Magyar Turizmus Rt. újonnan nyílt madridi külképviseletének vezetője