A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása
2000 első negyedévében

Összeállította: GKI Gazdaságkutató Rt.

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999. harmadik negyedévétől megkezdte a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések megszervezését és lebonyolítását, illetve az ezekből számított különböző részindexek összeállítását. Az egyes részindexek segítségével előállítottuk a turizmus konjunktúraindexének (TUX) 2000. első negyedévi értékét. Az index és részindexeinek számítási módszerét a Turizmus Bulletin márciusi számának 19. oldalától olvashatják.

Az 50 fő feletti vállalkozásoknak 2000 kérdőívet küldtünk ki, s 13%-uk válaszolt a kérdésekre. A válaszadó vállalkozások a versenyszféra foglalkoztatottjainak 3,7%-át alkalmazzák. A lakosság körében 1000 személyt kérdeztünk meg a Szonda Ipsos segítségével, s mivel 22% egyáltalán nem szokott utazni, s további 46% nem utazott az utóbbi egy évben, a kérdésekre általában 40% válaszolt. A megkérdezett közel 130 múzeum 43%-a válaszolt, s ezeket 1998-ban az összes múzeumi látogató 40%-a kereste fel. 500 kereskedelmi szálláshelynek küldtünk kérdőívet, s ezek 27%-a küldte vissza kitöltve. A válaszadók az összes férőhely 12%-ával rendelkeznek. A megkérdezett 400 étterem 11%-a, s a légitársaságok 20%-a válaszolt a kérdéseinkre. Az utazási irodák és utazásszervezők közül 250-nek küldtünk kérdőívet, s 10-16%-uk küldött vissza kitöltött kérdőívet.

A turizmus konjuktúraindexének (TUX) alakulása 2000 első negyedévében

A várakozási mutatók részben stagnálást, részben növekedést jeleznek. Ugyanakkor a múltra vonatkozó adatok is élénkülést mutatnak. Összességében a TUX index kis mértékben emelkedett a legutóbbi értékéhez képest, s az első negyedévben 19,6 ponton állt. Az emelkedés egy része azonban valószínűleg szezonális okokra vezethető vissza.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexe -- amely közel 10 pontos emelkedés következtében 15,5 pontra emelkedett -- a múltra és a jövőre vonatkozó indexekből áll elő. A múltra vonatkozó index értéke a vizsgált időszakban 26,6 pontra nőtt, miközben a várakozási index gyakorlatilag stagnált (4,4 pontra csökkent).

A BELFÖLDI TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 1999. IV. n. é. 2000. I. n.é.
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma
(előző év azonos időszaka = 100)
6,8 14,0
Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra 43,8 74,5
A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg) -28,7 -8,6
Múltra vonatkozó index 7,3 26,6
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 16,9 19,1
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) -12,8 -7,6
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) -16,0 -9,7
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) 8,7 0,1
A vállalkozások belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 32,9 22,1
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 23,4 7,7
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) -16,0 -10,5
A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 1,3 13,9
Várakozási index 4,8 4,4
Belföldi turizmus konjunktúraindexe 6,0 15,5

A közelmúlt folyamataira vonatkozó index összetevői közül január-februárban a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma 14%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért számot. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan azonban 100 alkalmazottra 74,5 belföldi kiküldetésben eltöltött napot jeleztek, ami meghaladja az eddigi felmérési eredményeket (ez valószínűleg szezonális okokkal is összefügg). A múzeumok válaszai a belföldi látogatóik számának enyhébb csökkenését mutatták, mint a negyedik negyedév alkalmával (a múzeumok 20%-a jelezte, hogy belföldi látogatóinak száma emelkedett, 49% esetében nem változott a hazai látogatók száma, míg 22%-nál kissé, 9%-nál jelentősen visszaesett a magyar látogatók száma). Ez is lehet szezonális hatás következménye.

A belföldi turizmus konjuktúraindexének alakulása

A várakozási index 4,4 pontot ért el az 1999. negyedik negyedévi 4,8 ponttal szemben. Ennek összetevői a következőképpen alakultak: a kereskedelmi szálláshelyek továbbra is optimistán (sőt a legutóbbi felmérésben tapasztaltnál is bizakodóbban) látják a belföldi kereslet várható alakulását (46%-uk növekedésre számít, 45% szerint ugyanannyi belföldi vendégéjszakát töltenek el a turisták, 9% szerint kevesebb várható). A lakosság kevésbé fogná vissza belföldi utazásait, mint azt a legutóbbi felmérésben tervezte, s ez várható belföldi szálláskiadásaira is igaz. Ugyanakkor a vállalkozások nem növelnék belföldi kiküldetéseik számát, s ezek költségét is csak mérsékelten bővítenék. A vendéglátóipari egységek körében mérsékelt az optimizmus várható forgalmukat illetően (49%-uk vár bővülést, s ezzel szemben 20%-uk csökkenésre számít). Ugyanakkor a lakosság a legutóbbi felméréshez képest kevésbé tervezi visszafogni költését a vendéglátóhelyeken. A múzeumok erősen optimisták a következő 12 hónapot illetően: a válaszadók 42%-a várja a hazai látogatók számának emelkedését, s alig 15% a csökkenésre számítók aránya.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 2000 első negyedévében 30,7 pontot mutatott, vagyis mindössze 4,3 ponttal csökkent a legutóbbi felmérés óta. Az összetevő indexek ez esetben a lakossági és a vállalkozói keresletet, valamint a kínálati oldal várakozásait mutatják egy-egy indexszé sűrítve.

A KIUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 1999. IV. n. é. 2000. I. n.é.
A lakossági turisztikai kiutazások száma 1000 főre vetítve 334 220,0
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 3,2 3,1
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya % 43,8 49,4
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) -18,1 -15,9
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) -22,4 -24,1
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) -11,7 -11,5
Lakosság indexe 54,8 36,8
A külföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra) 34,1 27,9
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 8,7 4,0
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 31,1 10,2
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 10,4 7,5
Vállalkozások indexe 21,0 12,4
A touroperátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 47,1 55,2
A touroperátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 66,0 55,0
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható alakulása (egyenleg) 28,6 15,6
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 22,3 15,8
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 23,4 47,5
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) -27,6 7,4
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 8,8 43,0
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 50,0 50,0
A repülőtársaságok jegyár-bevételének várható alakulása (egyenleg) 50,0 96,4
Szakmai várakozások 29,8 42,9
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 35,0 30,7

A lakossági kereslet indexe a negyedik negyedévben 36,8 pontot ért el, ami élénkülő utazási kedvet tükröz. A válaszadó személyek körében az elmúlt 12 hónapban 1000 főre 220 külföldön turisztikai célból eltöltött nap jutott. Külföldi utazásaira a lakosság jövedelmének 3,1%-át költötte el, s ebből 49%-ot itthon fizetett ki (előre befizetett utazások, szállás, repülőjegy stb.). A következő 12 hónapban már 11% tervezi, hogy többször utazik külföldre, 46% ugyanannyit, mint az elmúlt 12 hónapban, s 43% fog várhatóan kevesebbet utazni. A külföldi utakra a lakosság 10%-a fog valószínűleg többet költeni, mint az elmúlt 12 hónapban, s 57% azoknak az aránya, akik inkább visszafogják ezirányú kiadásaikat. Ugyanakkor a külföldi utak költségéből az itthon befizetett összeget kevésbé fognák vissza a háztartások.

A vállalkozások válaszait tükröző részindex értéke a negyedik negyedévben 12,4 pontra csökkent. Az 50 főnél nagyobb vállalkozásokban egy alkalmazottra az elmúlt 12 hónap folyamán 27,9 külföldi kiküldetési nap jutott, vagyis kevesebb, mint az eddigi felmérések szerint. A válaszadó vállalkozások külföldi kiküldetéseik számának a korábbinál lassabb növelését tervezik a következő 12 hónapban, s a kiküldetési ráfordításokat a vállalkozók 49%-a növelné. Külföldi kiküldetéseik lebonyolításában a vállalkozások a jelenleginél valamelyest nagyobb szerepet szánnának az utazási irodáknak.

A kiutazó turizmus konjuktúraindexének alakulása

A szakma várakozásait reprezentáló részindex (amely kizárólag egyenleg típusú változókból áll, így előjele a várakozások irányát is mutatja) 42,9 pontot ért el az első negyedévben, vagyis erősen pozitív, sőt jelentős mértékben emelkedett az eddigi felmérésekből származó értékekhez képest. Az utazásszervezők 12%-a arra számít, hogy a következő 12 hónap alatt sokkal több külföldi utat ad majd el, mint az elmúlt 12 hónap folyamán, 86% mérsékelten növekvő forgalomra számít, s mindössze 2% vár stagnálást. A megkérdezettek nem tartanak a piac szűkülésétől. Hasonlóan optimisták a cégek a külföldi utak eladásából származó várható árbevételüket illetően. Az utazásszervezők várakozásai tehát folyamatosan javulnak. Az utazási irodák döntő többsége arra számít, hogy a közeljövőben kissé nő az eladott repülő-, vasút-, busz- és hajójegyek száma, s várakozásaik szerint hasonló ütemben nő az ebből származó árbevétel volumene. Az utazási irodáknak döntő többsége a külföldi szállásfoglalás bővülésére számít, a valutakiváltás visszaesésétől tartanak (15% bővülésre, 85% stagnálásra számít). Az utasbiztosítások értékesítésének mérsékelt ütemű növekedésére számít az irodák 86%-a, míg a válaszadók 14%-a stagnálástól tart. A légitársaságok a Magyarországon eladott repülőjegyek számának enyhe növekedését várják.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe az első negyedévben 12,6 pontot ért el, ami emelkedést jelent az 1999. negyedik negyedévhez képest. Az összetevők közül a múltra vonatkozó indexek enyhe javulást, a várakozások pedig erősödő optimizmust jeleznek.

A beutazó turizmus konjuktúraindexének alakulása

A közelmúlt folyamatait bemutató indexek átlaga 3,8 pontot ért el. A fizetős autópályák hétvégi forgalmuk jelentős emelkedését jelezték, sőt a negyedév folyamán egyre kedvezőbb volt a helyzet (igaz ebben a vasutas-sztrájk is szerepet játszott). A külföldi vendégéjszakák száma stagnált a kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év azonos időszakához képest, ugyanakkor a hazánkba érkező külföldi látogatók száma már csak alig csökkenő, a 0,3%-os csökkenést is minősíthetjük stagnálásnak.

A BEUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 1999. IV. n. é. 2000. I. n.é.
Külföldi látogatók száma (index KSH) -14,2 -0,3
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) 3,4 0,0
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) 7,0 11,8
Múltra vonatkozó index -1,3 3,8
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 13,6 25,2
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 20,4 21,8
Beutazást szervező külföldi és hazai utazási irodák várakozásai (egyenleg) 37,9 30,4
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) -26,6 7,8
Várakozások indexe 11,3 21,3
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 5,7 12,6

A várakozások indexe azonban 21,3 pontra emelkedett, s erős optimizmust mutat. A múzeumok közel kétharmada külföldi látogatóik számának lassú bővülésére számít, miközben 14% tart a külföldi látogatók számának visszaesésétől. A kereskedelmi szálláshelyek a külföldi vendégéjszakák számának gyorsuló bővülésére számítanak a következő 12 hónap folyamán (0,5% jelentős, 54% kismértékű növekedésre, 35% stagnálásra, 9% enyhe, 1% erőteljes visszaesésre számít). A beutazást szervező utazási irodák 64%-a a külföldre értékesített belföldi utak számának növekedését várja, 33% stagnálásra, míg 3% visszaesésre számít ezen a piacon. Az utazási irodák a valutabeváltás bővülését tartják valószínűnek (16%-uk kismértékű bővülésre, 84% stagnálásra számít).