A turizmus forgalma 2000 I. negyedévében1

Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

Az euróban mért, hivatalosan regisztrált devizabevételünk közel 9%-kal emelkedett és elérte a 634 millió eurót.

A turizmus aktívuma 80%-ban fedezte az év első három hónapjában a külkereskedelmi mérleg hiányát. Ez 11 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi I. negyedévhez képest.

A kereskedelmi szálláshelyek 10,7 milliárd forint árbevételt realizáltak.

A Németországból érkezett turisták vendégéjszakáinak a száma a várt szinten alakult, nem hagyományos piacaink pedig erősödtek.

A belföldi turizmus dinamikus fejlődése töretlen.

Határforgalom 2000 I. negyedévében

Az év első három hónapjában a külföldi látogatók száma 5,1 millió volt, 0,9%-kal magasabb, mint 1999. azonos időszakában. A magyar határátlépések száma is növekedett az egy évvel korábbival összehasonlítva: 2,3 millió magyar határátlépést regisztráltak, 7,4%-kal többet, mint az 1999. január-márciusi időszakban. A kiutazó forgalom közel négyötöde az osztrák, szlovák és román határszakaszokon bonyolódott le, ahol összesen 3,1%-os forgalomnövekedés volt tapasztalható.

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek az első negyedévben 778 ezer vendéget regisztráltak, 3,2%-kal többet, mint 1999. azonos időszakában. A vendégéjszakák száma 2,1 millió volt, tehát 3,6%-kal nőtt. Kiugróan emelkedett az ifjúsági szállók (vendégszám: +233,1%, vendégéjszakák száma: +175,8%), üdülőházak (vendégszám: +24,4%, vendégéjszakák száma: +37,4%) és gyógyszállók (vendégszám: +67,4%, vendégéjszakák száma: +36,1%) vendégeinek és vendégéjszakáinak száma.

Negyedéves átlagban a szállodák szobafoglaltsága 33,5% volt, ez nagyjából megegyezik az 1999. azonos időszakában regisztrált értékkel (annak 99,6%-a), januárban és márciusban némileg alacsonyabb, februárban pedig magasabb volt az előző évinél.

Az év első három hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 8,5%-kal több szállásdíjbevételt, összesen 10,7 milliárd forintot realizáltak. Az összes bevétel közel háromnegyede külföldi vendégéjszakákból származott. A bevétel növekedése a belföldi vendégéjszakák esetében volt nagyobb, 18,9%, a külföldi vendégéjszakák tekintetében 5,2%-kal nőttek a bevételek.

Külföldi vendégforgalom -- a legfontosabb küldő piacok

Az első negyedévben a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken nagyjából megegyezik az előző év azonos időszakában mérttel. Érdemes megjegyezni, hogy az Európából érkező vendégeken belül 10% feletti volt a növekedés a francia (+11,9%), a holland (+10,2%), a norvég (+15,6%), az olasz (+13,8%), a szlovén (+12,8%) vendégek számában, valamint kiemelkedően magas (+22,8%) növekedés figyelhető meg az Ausztrália és Óceánia térségéből érkező vendégek számában is.

A kereskedelmi szálláshelyeken az első három hónapban 345 ezer külföldi vendéget regisztráltak, 0,8%-kal kevesebbet, mint 1999. azonos időszakában, a külföldi vendégéjszakák száma is kismértékben, 1,4%-kal csökkent, s így 996 ezer éjszakát tett ki. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,9 nap volt.

A szállodák adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak csaknem 90%-át. A szállodák külföldi vendégeinek száma összességében 0,4%-kal, a vendégéjszakáik száma pedig 2,5%-kal csökkent. Ezzel szemben jelentősen, 31,7%-kal emelkedett a szállodákon belül a gyógyszállók, 41,4%-kal pedig az ifjúsági szállók külföldi vendégeinek száma. Csökkent viszont az egy- (-44,7%) és kétcsillagos (-25,7%) hotelek külföldi vendégforgalma.

A Magyarország iránti kereslet összetételére jellemző, hogy a külföldi vendégéjszakák 65%-át az Európai Unióból érkező vendégek töltötték el. Az összes külföldi vendégéjszaka 29,5%-át adó németek 294 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 0,4%-kal kevesebbet, mint tavaly ugyanezen időszakban. A németek átlagos tartózkodási ideje 4,2 nap volt, azaz 2,6%-kal nőtt. A vendégéjszakák számát tekintve Németországot Ausztria (108 ezer), Olaszország (78 ezer), az Egyesült Királyság (42 ezer) és a Jugoszláv Köztársaság (32 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák Norvégia esetében növekedtek a legnagyobb arányban, 17,5%-kal, valamint Oroszország tekintetében 15,8%-kal. Jelentős visszaesés tapasztalható ugyanakkor Bulgária és Spanyolország vonatkozásában, ahol a vendégéjszakák száma 49,4%-kal, illetve 41,4%-kal esett vissza 1999 első negyedévéhez képest.

Belföldi vendégforgalom

Az első negyedévben a külföldre utazó magyarok száma 2,3 millió volt, 1999 első negyedévéhez képest 7,4%-kal nőtt. Ezzel együtt a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma is növekedett 6,6, illetve 8,8%-kal. A szállodák közül a különböző kategóriájú gyógyszállóknál (+130,8%), valamint a négycsillagos szállodáknál (+35,8%) nőtt legdinamikusabban a belföldi vendégéjszakák száma. Emellett a kempingek, ifjúsági szállók és üdülőházak belföldi forgalma is nagymértékű növekedést mutat.

A turizmus devizaforgalma
2000 I. negyedévében

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált előzetes adatok szerint 2000 I. negyedévében a turizmusból származó devizabevétel 634 millió euró volt (+8,6%), a devizakiadások 242 millió eurót tettek ki (-7,6 %). Az idegenforgalmi egyenleg 392 millió euró volt, az előző év azonos időszakához képest 21,7%-kal nőtt. (ld. 2. tábla)

2. tábla

AZ MNB DEVIZAFORGALMI ADATAI
1999. jan.-márc. (millió euró) 2000. jan.-márc. (millió euró) index %
Devizabevétel 584 634 +8,6
Devizakiadás 262 242 -7,6
Devizaegyenleg 322 392 +21,7
Forrás: MNB
Megjegyzés: Előzetes adatok

A turizmus aktívuma 80%-ban fedezte az év első három hónapjában a külkereskedelmi mérleg hiányát.

Lábjegyzet
  1. Források: Központi Statisztikai Hivatal, Idegenforgalom, 2000. január-március és MNB.