A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról

Összeállította: a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

A Szonda Ipsos a Magyar Turizmus Rt. megbízásából 1999 októberében felmérést végzett az ország felnőtt lakosságát nem, életkor és lakóhely szerint reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. A vizsgálat során az adatfelvételben szereplőktől az elmúlt félévi belföldi és külföldi utazásaikról, valamint a hazai és a nemzetközi turizmus településükre, lakóhelyük régiójára gyakorolt pozitív és negatív hatásairól, s az ezzel kapcsolatos véleményükről, várakozásaikról gyűjtöttünk információkat.

Utazási szokások

Az elmúlt félév során a felnőtt népesség 40%-a vett részt valamilyen utazáson, ezen belül 27%-nyian csak belföldi, 5%-nyian pedig csak külföldi utazáson voltak. A megkérdezettek kevesebb, mint egytizede járt mind idehaza, mind pedig más országban valamilyen üdülőhelyen. Az utazók között az 50 év alattiak, a magasabb iskolázottságúak és a fővárosban élők felülreprezentáltak.

A belföldi utazások gyakorisága

A megkérdezettek 35%-a válaszolt úgy, hogy az elmúlt félév során részt vett valamilyen belföldi utazáson. Az így válaszolók aránya jóval magasabb a 18-33 éves korosztály tagjai, a felsőfokú végzettségűek, a kedvező anyagi helyzetűek és a fővárosiak körében. Azok, akik nem jártak semmilyen magyarországi helyszínen az elmúlt 6 hónap során, leggyakrabban a pénzhiányra hivatkoztak (65%), a második leggyakoribb ok az időhiány volt (27%), míg harmadikként valamilyen betegség, megromlott egészségi állapot került sorra (23%).

A válaszadók 29%-a mindössze 1 úton vett részt, s további 22%-uk is csak 2 alkalommal volt távol lakóhelyétől. Azoknak az aránya, akik 5-nél többször utaztak el valahová, alig haladja meg az egyötödöt, közülük azonban többen 10-nél több alkalommal keltek útra. A kérdezettek átlagosan 15 napot töltöttek távol otthonuktól. Ezen belül az utazók mintegy 60%-a maximum 10 napot tartózkodott valamilyen belföldi pihenőhelyen, egyötödnyien 11-20 napot, 18%-nyian pedig ennél is hosszabb időt töltöttek utazással.

Belföldi úticélok

A belföldi úti célok közül a legnépszerűbb a Balaton, amelyet az utazók csaknem egyharmada felkeresett az elmúlt félév során legalább egyszer. Budapestet a kérdezettek 17%-a látogatta meg, míg az Északi-középhegység vidékén 11%-nyian, gyógyfürdőkben 6%-nyian jártak a belföldön utazást tevők közül. A kérdezettek 6%-a kereste fel a Tisza vidékét, 5%-nyian pedig a Dunakanyart. A nagyobb városok közül Sopron, Szeged, Győr, Eger, Pécs és Debrecen mondható az úti célok tekintetében a legnépszerűbbnek.

A Balaton az 50 év alattiak körében örvend az átlagosnál nagyobb népszerűségnek, de a fővárosban élők, valamint a jobb anyagi helyzetben lévők is gyakrabban felkeresték. A tó ugyancsak nagyon keresett a több fős családok körében. A Budapestet felkeresők között értelemszerűen a vidéki lakosok, különösen a városokban élők felülreprezentáltak. A gyógyfürdők különösen az idősebbek körében népszerűek: a 65 év feletti utazók több, mint egytizede járt valamelyik fürdőhelyen az elmúlt félévben.

A belföldi utazások költségei

A megkérdezettek túlnyomó többsége fizetett belföldi útjáért, s kevesen voltak azok, akiknek az útiköltségeit részben vagy teljes egészében munkahelye vagy vendéglátója állta. Az egy főre jutó összes utazási költség (saját+más által fizetett) a félév során átlagosan valamivel 50 ezer Ft felett alakult. Az adatokból származó becslésünk szerint az összes belföldi utazással kapcsolatos költség mintegy négyötöde az utazók saját pénztárcáját terhelte és egyötödét fizették mások. Az átlagosnál alacsonyabb saját kiadások jellemezték az idősebbeket, míg magasabbak a felsőfokú végzettségűeket.

A külföldi utazások gyakorisága

A megkérdezettek 12%-a válaszolt úgy, hogy az elmúlt félév során részt vett valamilyen külföldi utazáson. Az így válaszolók aránya a felsőfokú végzettségűek, a kedvezőbb anyagi helyzetűek és a fővárosban élők körében a legmagasabb.A külföldi úton részt nem vevők legnagyobb része ezúttal is a pénzhiányra hivatkozott (75%), a második leggyakoribb okként az időhiány (24%), míg harmadikként valamilyen betegség, megromlott egészségi állapot szerepelt (20%).

A külföldre utazók átlagosan 1,8 alkalommal keltek útra, az átlag mögött azonban erőteljes szóródás figyelhető meg. A válaszadók 70%-a mindössze 1 úton vett részt, s további 17%-uk is csak 2 alkalommal lépte át az országhatárt. Azoknak az aránya, akik az elmúlt 6 hónapban 5-nél többször utaztak el valahová, mindössze 5% volt. A kérdezettek átlagosan 11 napot töltöttek külföldi utazással. Ezen belül az utazók 18%-a legfeljebb 3 napot tartózkodott a félév során valamilyen külföldi városban, pihenőhelyen, 28%-uk pedig 4-7 napot. A külföldre utazók egyötöde összesen 11-20 napot, 9%-uk pedig ennél hosszabb időt töltött más országokban.

Külföldi úti célok

Az úti célok között Ausztria a legnépszerűbb, amelyet a külföldre látogatók egynegyede felkeresett az elmúlt félévben. Az élvonalba tartozik még Németország, Olaszország és Horvátország 15-16%-nyi válaszadó említésével. Ennél kevesebben keresték fel a szomszéd országokat (Románia, Szlovákia) valamint néhány távolabbi üdülőhelyet (Görögország, Spanyolország, Franciaország). Ausztriát az átlagosnál gyakrabban keresték fel a középkorúak és az idősebbek, a fővárosban valamint Nyugat-Magyarországon élők, s a közép- és felsőfokú végzettségűek. Horvátország elsősorban a Dunántúlon élők körében népszerű, Németország pedig a felsőfokú végzettségűek körében és a magasabb beosztásúak esetében kedvelt úticél.

A külföldi utazások költségei

A külföldre utazóknak mindössze 5%-a nem költött egyáltalán az utazása során, 78%-uk ugyanakkor nem vett részt olyan úton, ahol a költségek egy részét vagy teljes egészét a munkahely vagy a vendéglátó fizette volna. Az egy-egy utazó által külföldi utazások kapcsán elköltött összeg átlagosan csaknem 130 ezer Ft, amelynek jelentős részét a kérdezettek maguk állták.

Utazási várakozások

A megkérdezettek csaknem fele úgy érzékeli, hogy -- mind belföldi, mind külföldi utazások vonatkozásában -- romlottak az anyagi lehetőségei az elmúlt 3 év során, s mindössze néhány százaléknyian számoltak be javulásról. A jövőt tekintve a válaszadók kicsit optimistábbak: mind a hazai, mind a külföldi utak tekintetében a felnőtt lakosság több, mint egytizede javulásra számít, ám többségükben továbbra is inkább romlást valószínűsítenek az elkövetkező 3 évre.

Utazási lehetőségeik javulásáról az átlagosnál gyakrabban számoltak be a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek, a fővárosiak és a jobb anyagi helyzetben lévők. Természetesen azok is jóval kevezőbben vélekedtek erről a kérdésről, akik az elmúlt 6 hónap során maguk is részt vettek egy-egy ilyen hazai kiránduláson, nyaraláson. A jövőt tekintve ugyancsak ezek a csoportok mutatkoznak az átlagosnál valamivel optimistábbnak.

Jövőbeni utazási terveikről szólva a kérdezettek 82%-a nem tudott semmilyen úti célt említeni, s a válaszolók legnagyobb hányada is csupán 1 országot vagy tájat/települést nevezett meg. A jövőbeni elképzeléseket összesítve vizsgálva a fiatalabbak, a magasabb iskolázottságúak, a jobb anyagi helyzetben lévők és a fővárosiak terveznek gyakrabban valamilyen utazást. A részletesebb elemzés megmutatta, hogy a kérdezettek egytizede kizárólag belföldi utat tervez, 7%-nyian pedig kizárólag külföldi úti célt neveztek meg. Azoknak a száma, akik mind belföldi, mind pedig külföldi helyszínt felsoroltak, mindössze néhány főre tehető. A belföldi helyszínek közül a főváros és a Balaton szerepelt nagyobb arányban -- 3, illetve 1% --, a többiek említési aránya nem haladta meg az 1%-ot. A külföldi helyszínek között a szomszédos országok, elsősorban Ausztria emelkedik ki, de még ezt a célországot is csupán a kérdezettek 3%-a nevezte meg, az ezt követő Románia és Szlovákia nevét pedig még kevesebben, mindössze 1-1%-nyian sorolták fel.

Vélemények a magyarországi turizmusról

A megkérdezettek relatív többsége (46%) azon csoportba tartozik, amelyiknek ritkán van alkalma turistákkal találkozni, 24%-uknak pedig egyáltalán nincs erre lehetőségük. Azoknak az aránya, akik nagyon gyakran látnak lakóhelyükön belföldi vagy külföldi látogatókat, mindössze 6%, 22%-nyian pedig kisebb-nagyobb rendszerességgel tapasztalnak ilyet. Az idősebbek, a nyugdíjasok, az alacsony iskolai végzettségűek, a községekben lakók és a kelet-magyarországiak körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik soha nem találkoznak idegenekkel környezetükben.

Alig vannak, akik egyáltalán nem, vagy inkább nem örülnének a belföldi idegenforgalom nagyobb térnyerésének, sőt 41 illetve 43%-uk kifejezetten erőteljesen pártolná, ha lakóhelyét nagyobb arányban keresnék fel a belföldi, illetve külföldi turisták. A kérdés érdekessége, hogy a megkérdezettek ugyanúgy örülnének a hazai, mint a külföldi látogatóknak, nem igaz tehát az, hogy csak a külföldieket tartják "jó" vendégeknek. (Hozzá kell persze ehhez tenni, hogy ez nem a szakma és nem is a turizmusból élők, hanem a széles értelemben vett közvélemény álláspontja.) Azok, akiknek a településén most is gyakran megfordulnak idegenek, az átlagosnál sokkal jobban örülnének mind a hazai, mind a külföldi turisták érkezésének.

A megkérdezettek túlnyomó többsége a turizmus növekedésétől pozitív változásokat remél, így az ország, illetve a település anyagi helyzetének javulását, az egyes települések, régiók társadalmának fejlődését, modernizálódását. Különösen a gazdaságra gyakorolt pozitív hatást tartják sokan igaznak: a megkérdezettek 45%-a maradéktalanul elfogadja azt az állítást, hogy a turizmus növekedése egyben az ország gazdasági fejlődését is jelenti, 38% pedig azt, hogy az egyes települések pénzügyi helyzetét is javítja. A negatívumok között a nagyobb zsúfoltság és a zaj szerepel az első helyen: a megkérdezettek 23%-a teljes mértékben igaznak tartja azt, hogy "a turizmus növekedésével megnő a zsúfoltság, a zaj az utakon", s további 25%-nyian is inkább elfogadják, mintsem elutasítják ezt az állítást. A kedvezőtlen hatások közül a közbiztonság romlásától, a bűnözés növekedésétől is sokan tartanak (22%). A megkérdezettek között nagyjából ugyanannyian vannak azon a véleményen, hogy a turizmus növekedése nagyobb környezetszennyezést, illetve a köztisztaság romlását jelenti, mint ahányan ennek az ellenkezőjét gondolják. A magyar lakosság a legkevésbé attól tart, hogy az idegenforgalom fellendülése a települések/régiók saját arculatának, hangulatának elvesztéséhez vezet.

Most felsorolok néhány, a turizmus növekedésével kapcsolatos állítást.
Ön mennyire ért egyet azzal, hogy a turizmus növekedésével ...?
(átlagértékek, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljes mértékben egyetért)
fejlődik az ország gazdasága 3,98
javul a település pénzügyi helyzete 3,84
fejlődik, modernizálódik a falu/város társadalma 3,57
fejlődik, modernizálódik a magyar társadalom 3,55
megnő a zsúfoltság, a zaj az utakon 3,41
csökken a munkanélküliség, új munkahelyek keletkeznek 3,20
növekszik a bűnözés, romlik a közbiztonság 3,19
megnő a környezetszennyezés 3,10
romlik a köztisztaság helyzete, piszkosabbak lesznek az utcák 2,95
a település, a régió elveszíti saját arculatát, hangulatát 2,41

Az egyes állítások értékelésének részletesebb elemzése azt mutatja, hogy a turizmus növekedésének negatív következményeit az alacsonyabb iskolázottságúak és az idősebbek hangsúlyozzák az átlagosnál gyakrabban, illetve azok, akik egyáltalán nem szoktak turistákkal találkozni. Ugyancsak ők azok, akik a pozitív hatások bekövetkeztét is kevésbé tartják valószínűnek.

A pozitív és negatív hatásokat egyaránt mérlegelve a megkérdezettek túlnyomó többsége inkább kedvezőnek tartja az ország szempontjából, ha minél több belföldi, illetve külföldi látogató érkezik az országba, illetve az ország egyes tájaira, településeire. A megkérdezettek 50%-a nagyon kedvezőnek tartja a hazai utazók minél magasabb arányát, s további 28%-a is inkább kedvezőnek értékeli azt. Azoknak az aránya, akik a magyarok itthoni utazásait, nyaralásait egyáltalán nem, vagy nem igazán értékelik pozitívan, mindössze 1, illetve 4% volt. Ugyanezek az arányok még egy árnyalatnyival kedvezőbbek a külföldi turisták számának növekedésére vonatkozóan: a felnőtt lakosság 55%-a egyértelműen kedvezőnek tartja ezt a jelenséget, s további 25% is inkább annak pozitív hozadékát érzékeli, míg kedvezőtlen, illetve nagyon kedvezőtlen összegző véleményt 3 illetve 1%-nyian adtak.

A továbbiakban arra kerestük a választ, hogy a válaszadók szerint mely tényezők mennyire befolyásolják azt, hogy mennyi turista látogat az adott településre, az adott régióba. A kérdezettek túlnyomó többsége az általunk felsorolt szempontok mindegyikét nagyon fontosnak, vagy meglehetősen fontosnak érezte, mindössze a megkérdezettek 1-4%-a vélekedett úgy, hogy azok egyáltalán nincsenek hatással arra, hogy mennyi turista érkezik az egyes településekre. Ez alól egyetlen kivétel a helyben lakók idegennyelv tudása, amelyről a kérdezettek egytizede állította azt, hogy egyáltalán nem befolyásolja a turisták számának alakulását. A legtöbben azokat a feltételeket tartják a legfontosabbnak, amelyek a település/régió természeti adottságaival és kulturális, építészeti értékeivel, valamint a turisták legalapvetőbb szükségleteivel -- így a szállás, az étkezés, a szabadidős programok mennyiségével, minőségével, árával -- kapcsolatosak, s valamivel kevésbé tartják fontosnak a személyes kapcsolatot, a turisták kielégítő tájékoztatását, az adott települést bemutató reklámot.

Ön szerint abban, hogy mennyi turista érkezik erre a településre, ebbe a régióba, mennyire játszik szerepet az, hogy ...?
(átlagértékek, ahol 1=egyáltalán nem játszik szerepet, 5=nagyon nagy szerepet játszik)
milyenek a környék természeti adottságai 4,30
milyen műemlékek, építészeti értékek vannak a településen, a régióban 4,18
mennyire könnyen lehet megközelíteni ezt a települést, ezt a régiót 4,18
milyen a szolgáltatások: a vendéglátóhelyek, éttermek, üzletek, szálláshelyek, szórakozóhelyek színvonala 4,11
milyen rendezvények, fesztiválok, programok vannak a településen, a régióban 4,06
milyen itt a közbiztonság 4,02
mennyire kedvesek, udvariasak itt az emberek 4,01
mennyire tiszták, gondozottak az utcák, a házak 4,00
mennyire magasak a vendéglátóhelyek, üzletek, szórakozóhelyek árai 3,97
mennyi tájékoztató anyag, reklám készül a településről, a régióról 3,88
mennyire segítik táblák a turisták eligazodását, milyen itt a turisták tájékoztatása 3,81
mennyire beszélnek idegen nyelveket a vendéglátóhelyeken, éttermekben, szálláshelyeken, üzletekben, információs irodákban dolgozók 3,68
mennyire beszélnek idegen nyelveket az itt lakók 3,10