A Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóságának országtanulmány-sorozata

Németország

Összeállította: Dr. Nemes Andrea -- Halassy Emőke

1. Általános információ Németországról

1.1. gazdasági helyzet 1998-ban

A német GDP 1998. évi 2,8%-os növekedése nemzetközi összehasonlításban és az egyesülés óta eltelt évekhez viszonyítva figyelemre méltó. A fejlődés azonban területileg és ágazatilag megosztott, a jelentős tőketranszfer ellenére a volt NDK-ból alakult keleti tartományok fejlődése nemcsak elmaradt a régi tartományokétól, hanem az ütemkülönbség növekedett is. A keleti tartományok hozzájárulása a bruttó hazai termékhez 11%-ra csökkent.

Az előző kormány szigorú pénzpolitikájának hatására javult az államháztartás egyensúlya. A kereskedelmi mérleg-többlet, az állami kiadások lefaragása és a tervezettnél nagyobb adóbevételek révén a költségvetés hiánya 17%-kal csökkent, értéke a GDP 2,2%-a.

Németország külkereskedelme csak fele akkora dinamikával bővült, mint 1997-ben. Ennek oka az ázsiai, az orosz és a latin-amerikai gazdasági és pénzügyi válságok nyomán e térségek igényeinek drasztikus visszaesésében keresendő. Németország legfőbb kereskedelmi partnerei az EU-országok maradtak, exportjának és importjának 55-56%-a erre az országcsoportra esett.

A közép- és kelet-európai térséggel az áruforgalom a német átlagnál kétszerte gyorsabb ütemben bővült. Ennek ellenére a régió súlya nem növekedett, aránya az exportban és az importban még nem éri el a 10%-ot. A lengyel és a cseh forgalom növekedése relatíve mérsékelt maradt, a magyar forgalom emelkedése ugyanakkor a térség átlagánál kb. 2,5-szer gyorsabb volt.

1998-ban megélénkült a német cégek működőtőke kivitele: 120 Mrd DEM értékben hajtottak végre közvetlen befektetéseket, ami több mint kétszerese az előző évinek. A közép- és kelet-európai régióba irányuló tőkekivitel 40%-kal emelkedett. A legnagyobb összeget Lengyelországban (2,4 Mrd DEM) fektették be, a legnagyobb növekedést (+220%) a cseh viszonylat mutatta fel. Magyarország részesedése 0,9 Mrd DEM volt. Hosszú évek óta először növekedett a külföldi befektetők aktivitása a német piacon.

1.2. A magyar-NÉMET külgazdasági kapcsolatok

A kétoldalú áruforgalom gyors növekedési üteme fennmaradt: a magyar kivitelben 18,5%-os, a behozatalban 26,7%-os volt a növekedés. Az importnak az exportét átmenetileg meghaladó gyors növekedési üteme következtében 213 M USD-vel csökkent a kereskedelmi mérleg többlete, amely azonban így is markáns maradt, 1.171 M USD volt.

1. táblázat

GAZDASÁGI-STATISZTIKAI MUTATÓK 1998*
Lakosság (millió fő) 82,06
GDP értéke folyó áron (Mrd USD) 2.249
GDP növekedésének üteme (%) 2,8
Egy főre eső GDP folyó áron (ezer USD) 27.403
Infláció alakulása (%) 0,9
Munkanélküliség szintje (ezer fő) 4.280
Munkanélküliségi ráta (%) 11,2
Export értéke (M USD) 567.663
Export értéke (M DEM) 949.700
Export növekedés (%) 6,9
Import értéke (M USD) 490.795
Import értéke (M DEM) 821.100
Import növekedés (%) 6,3
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) -9,44
Valutatartalék (Mrd USD) 60,0
Árfolyam (USD/DEM) 1,673
Forrás: Gazdasági Minisztérium, Magyarország külgazdasága 1998

* Becsült adatok

A magyar külpiaci szállítások 32,2%-a Németországgal bonyolódott. A magyar export bővülése az EU-országok átlagát több mint ötszörösen, a közép- és kelet-európai országokét két és félszeresen, az OECD-országokét szintén ötszörösen haladta meg. A német szállítások is Magyarország felé növekedtek a legerőteljesebben. A dinamikus forgalombővülés következtében Magyarország a német exportban 1,6%-os, az importban 1,7%-os részesedést ért el. Az új tartományokkal azonban a kereskedelem továbbra sem kielégítő.

A német beruházások aktivitása Magyarországon 1998 folyamán továbbra is élénk volt, bár némileg lelassult.

2. Idegenforgalmi statisztikák

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországra 1999-ben kb. 3,2 millió német látogató érkezett, 16,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Némileg csökkent a kereskedelmi szálláshelyen regisztrált német vendégek és vendégéjszakák száma is. (L. 2. táblázat).

2. táblázat

A MAGYARORSZÁGRA IRÁNYULÓ NÉMET TURIZMUS LEGFONTOSABB ADATAI - 1999*
1999 Változás 1998-hoz képest
Látogatók (ezer fő) 3.206 -16,8 %
A kereskedelmi szálláshelyek vendégei (ezer fő) 819 -3 %
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái (ezer) 4.183 -2,4 %
Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken 5,1 nap +0,6 %
A szállodák vendégéjszakái (ezer) 2.658 -1,5 %
*Megjegyzés: előzetes adatok
Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

Forrás: KSH

A 2. táblázat adatai ugyanakkor jelzik, hogy a német látogatókon belül is egyre nagyobb a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő (valódi) turisták aránya. Németországi források szerint eközben nő a magyarországi ingatlannal rendelkező és így a KSH-statisztikából eltűnő német turisták száma is.

Mint a forgalom havi alakulását mutató 3. táblázatból is látszik, a márciustól június közepéig tartó koszovói konfliktus kedvezőtlenül befolyásolta a németek utazási kedvét. Nemcsak a hazánkba irányuló német turistaforgalom esett vissza, hanem a Földközi-tenger keleti partján fekvő és a szomszédos országokéba irányuló is. A válság három hónapja alatt -- külképviselőnk szerint -- a meglévő foglalásokat általában nem mondták le, viszont kevesebb volt az új foglalás. A Jugoszláviával határos országok közül még így is a hazánkba irányuló turistaforgalom csökkent a legkevésbé az érintett időszakban. A válság negatív hatásainak ellensúlyozására a Magyar Turizmus Rt. extra marketingkeret felhasználásával kampányt folytatott Németországban, melynek középpontjában a Balaton állt. A kampány pozitív hatása a szeptembertől javuló kereskedelmi szálláshelyi adatokból is látszik.

3. táblázat

A MAGYARORSZÁGRA IRÁNYULÓ NÉMET 
TURIZMUS LEGFONTOSABB ADATAI 
1999. ÉVI ELŐZETES ADATOK
Láto-
gatók száma
Index A kereske-
delmi 
szállás-
helyek vendégei
Index A kereske-
delmi 
szállás-
helyek 
vendégé-
jszakái
Index Átlagos 
tartózkodási 
idő a 
kereske-
delmi 
szállás-
helyeken
Index
(ezer fő) (ezer fő) (ezer) (nap)
1999
február 79 -24,7% 17,8 -3,1% 73,1 +8,5% 4,1 +11,9%
március 127 -5,5% 35,3 +12,5% 149,7 +4,1% 4,2 -7,5%
április 185 -16,1% 49,0 -15,3% 221,4 -7,8% 4,5 +8,9%
május 220 -20,3% 94,8 -13,0% 444,7 -9,8% 4,7 +3,6%
június 253 -31,5% 92,6 -9,7% 507,5 -5,7% 5,5 +4,4%
július 455 -10,9% 110,0 +2,7% 666,6 -1,9% 6,1 -4,5%
augusztus 926 -15,6% 151,3 -4,7% 934,4 -5,5% 6,2 -0,8%
szeptember 339 -17,7% 119,1 +3,2% 574,3 +1,7% 4,8 -1,5%
október 232 -15,2% 76,3 +5,4% 335,3 +7,5% 4,4 +1,9%
november 135 -19,2% 28,2 -6,0% 117,8 +0,4% 4,2 +6,8%
december 102 -31,2% 26,7 +9,7% 87,3 +12,3% 3,3 +2,4%
január- december 3.206 -16,8% 818,9 -3,0% 4182,6 -2,4% 5,1 +0,6%
Forrás: KSH, 1998
Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága
Megjegyzés: A KSH az 1999. januári adatokat nem publikálta. A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál több ággyal (kempingek esetében az 50-nél több férőhellyel), 1999-ben a 10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998 előtt magukban foglalják továbbá a szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. Az indexek számításakor a KSH az összehasonlíthatóságot biztosította.

3. A németek utazási szokásai

A németek utazási szokásait legrészletesebben a "Reiseanalyse Urlaub und Reisen" (RA)1 kutatássorozat vizsgálja Németországban, amely kutatás a német lakosságra nézve reprezentatív adatok szolgáltat a németek nyaralási, utazási szokásairól, turizmussal kapcsolatos attitűdjéről, jövőbeli utazási potenciáljának alakulásáról. Magyarország 1998-ban kapcsolódott be a kutatássorozatba a Magyar Turizmus Rt. révén.

A kutatás módszere tudományosan megalapozott és a gyakorlatban több éve alkalmazott módszer2. Az adatfelvétel 1999 januárjában és februárjában reprezentatív minta alapján, szóbeli felméréssel (7896 megkérdezett) történt. A megkérdezettek Németország magánháztartásaiban élő, 14. életévüket betöltött állampolgárok voltak. Kiválasztásuk véletlenszerű eljárással történt.

Az általános tendenciák alapján a német piac jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A kereslet helyreáll és lassú, de stabil növekedés veszi kezdetét.
    1996-ban a kereslet 78-ról 72%-ra esett vissza, 1997-ben a piac újra egyenesbe jött, 1998-ban az utazási intenzitás tovább nőtt, s a fellendülés a következőkben mutatkozott meg:
    • Az utazási intenzitás 74-ről 76%-ra nőtt.
    • A nyaralók száma 47 millióról 48.5 millióra nőtt (+3%)
    • A nyaralások száma 62,2 millióról 63,4 millióra nőtt (+2%)
    • Az utazási kiadások között a nyaralások mértéke kb. 3%-kal nőtt.
  • Az 1998-as piaci folyamatokra tehát egy 2-3%-os növekedés a jellemző.
  • A főszabadságok alatti nyaralások száma kissé növekedett, míg a másodszabadság alatti nyaralások az előző év szintjén stagnáltak.
    Azoknak az utazóknak a száma, akik legalább egy (fő)nyaraláson részt vettek 1,5 millióval 48,5 millióra nőtt. Ezzel szemben az évente többször nyaralók száma megmaradt az előző éves 18,3%-os (15 millió) szinten. A jelentkező fellendülés tehát a második és harmadik utazásoknál még nem érezteti a hatását.
  • Növekedés kizárólag a külföldi utazásoknál tapasztalható, a belföldi utazásoknál enyhe visszaesés érzékelhető.
    Az utazások számában észlelhető 1998-as 1,2 milliós növekedés csak a külföldi utaknál érezhető, melyek 42,7 millióról 44,6 millióra emelkedtek (+4%). Ezek az utazások az előző két évben kb. 43%-os szinten stagnáltak. A belföldi utak száma 19,5 millióról 18,8 millióra csökkent (-4%).
  • A keresletfejlődés pozitív változása elsősorban a német lakosság optimista gazdasági várakozásaival magyarázható. Ezek a várakozások az 1999-es utazási szándék növekedésében is megtestesültek, és 1999-ben az utazási piac további növekedésére lehet számítani.

    Dr. Walkó Miklós frankfurti külképviselő szerint egyre inkább a következő tendenciák jellemzik a német piacot:
  • többszöri utazás rövid időre;
  • a tour operátorok részesedése nő;
  • konventráció, globalizálódás a turisztikai iparágban;
  • a rendelési idő polarizálódik;
  • az árérzékenység nő (rendkívül kedvező árak elő- és utószezonban, a last minute és az all-inclusive utak népszerűsége nő, gyakoriak a gyermekkedvezmények);
  • fokozódik a környezet iránti igényesség;
  • az Internet jelentősége nő az értékesítésben és a tájékozódásban. (A német külképviselet honlapjának címe: www.ungarn-tourismus.de)
  • Az "RA '99" kutatás adatai alapján 1998-ban 48,49 millió német lakos vett részt egyszer vagy többször minimum 5 napos utazáson. A német utazók 3,2 %-a , azaz 1,54 millió utazó választotta Magyarországot ebben az évben úti céljául. Ausztria piaci részesedése 8,4 %-volt, azaz 4,05 millió utazó.

    Az utazások gyakoriságát illetően a Magyarországra utazó 1,54 millió német utazó 68,3%-a 1 utazást (1.051.820), 21,9 %-a 2 utazást (337.260), 7,7 %-a 3 utazást (118.580), 2,1 %-a pedig 4 utazást (32.340) tett. A hazánkba utazók utazási gyakorisága arra utal, hogy a Magyarországra utazók évente átlagban hányszor tesznek 5 napos vagy annál hosszabb utazást külföldön vagy Németország területén.

    A Magyarországra utazók körében a legfontosabb motivációs tényezők az említés sorrendjében a következők voltak: kikapcsolódás, stressz nélküli állapot; elszakadás a hétköznapoktól; szabadnak lenni, szabadidővel rendelkezni; nap, meleg, jó idő; erőt gyűjteni, "feltankolni"; egészséges klíma; jókedv, öröm, szórakozás; időt szakítani egymásra (partnerre, gyerekekre, családra); természet élvezete (szép tájak, friss levegő, tiszta víz); új élmények, ismeretek szerzése.

    A következő három évre (1999, 2000, 2001) vonatkozó terveket illetően az 1998-ban Magyarországon járt német utazók (1,54 millió) 45,1%-a biztosan, 19,8%-a pedig valószínűleg visszatér hazánkba az elkövetkező 3 évben.

    Az 1998-ban külföldön és belföldön utazást tett német (48,49 millió) utazók közül 3,5% biztosan, 8,5 % pedig valószínűleg utazik Magyarországra az elkövetkező 3 évben. Ez összesen 5,82 millió főt jelent.

    A teljes lakosságra kivetítve az elmúlt három évben 3,39 millióan utaztak üdülési céllal Magyarországra, ez az érték Ausztria esetében 9,78 millió főt, a Cseh Köztársaság esetében 2,23 millió főt, Lengyelország esetében pedig 1,15 millió főt jelent. A következő három évben az utazók szándéka szerint 1,92 millió fő biztosan, 4,98 millió fő pedig valószínűleg elutazik Magyarországra. Ausztriát 5,92 millió fő biztosan, 11,41 millió fő választja valószínűleg úticéljául, a Cseh Köztársaságba 0,83 millió fő biztosan, 3,15 millió fő valószínűleg elutazik, míg Lengyelország iránt 0,5 millió fő biztosan, 1,36 millió fő pedig valószínűleg érdeklődik.

    Az 1998-ban Magyarországra utazó 1,54 millió német állampolgár 44,5%-a az év során rövidebb utazást is tett. A rövid utazáson részt vevők 39%-a 1 rövid utazást, 27,7%-a 2 rövid utazást, 20,5%-a 3 rövid utazást, 2,8%-a 4 rövid utazást, 9,5%-a pedig 5 vagy több rövid utazást is tett. A rövid utazások megoszlása jellegük alapján (több válaszadás is lehetséges volt) az említés sorrendjében, csökkenő részesedéssel az alábbiak szerint alakult: rokon, ismerős meglátogatása; városlátogatás; buszos utazás; kulturális jellegű utazás; tanulmányút, továbbképzés; aktív utazás, sport; egészség megőrzésével kapcsolatos utazás; fitness; hajózás (folyón); utazás vonattal.

    Az 1998-ban Magyarországot úti célul választó németeket az alábbiak jellemezték:

  • Internet hozzáférés.
    A megkérdezettek 84,4%-ának nincs Internet hozzáférése, 10,9%-ának a munkahelyén van, 5,7%-ának pedig saját Internet hozzáférése van. Az Internet hozzáférés tekintetében a hazánkba utazók rosszabb helyzetben vannak, mint a kutatásban résztvevő többi ország látogatói.
  • Gépkocsik száma a háztartásban.
    A Magyarországra utazó németek háztartásában 58,5%-ban egy gépkocsi, 28,4%-ban két gépkocsi található. A háztartásban található gépkocsik számát tekintve a Magyarországra utazó németek kedvezőbb helyzetben vannak, mint az átlag német utazó.
  • Az utazók megoszlása nemek szerint.
    A Magyarországra utazók 53,9%-a férfi, 46,1%-a nő. A német átlag épp az ellenkező képet mutatja.
  • Az utazók megoszlása koruk szerint.
    A Magyarországra utazók körülbelül egyenletes eloszlást követnek az egyes kor kategóriákban. A legkiemelkedőbbek 21,8%-kal a 30-39 év közöttiek.
  • A háztartás nagysága.
    A Magyarországra utazók 10,7%-a egyfős, 31,3%-a kétfős, 26,6%-a háromfős, 21,3%-a négyfős, 10,2%-a pedig ötfős vagy annál nagyobb háztartásban él.
  • Az utazók megoszlása családi állapotuk szerint.
    A Magyarországra utazók 26,2%-a hajadon vagy nőtlen, 55,5%-a házastársi kapcsolatban él.
  • Az utazók megoszlása hivatásuk gyakorlása alapján.
    A Magyarországot úti célul választók 47,2%-a teljes munkaidőben dolgozik, 20,0%-a nyugdíjas, 17,6%-a tanuló, 7,3%-a munkanélküli, 1,9%-a pedig háztartásbeli. A dolgozók arányát tekintve nincs jelentősebb eltérés a Magyarországra utazó németek és a más úti célokat választó németek között. Megfigyelhető viszont, hogy a hazánkba utazók körében az átlagosnál magasabb arányban vannak munkanélküliek, ugyanakkor jóval kevesebb a háztartásbeliek aránya.
  • Az utazók megoszlása foglalkozásuk alapján.
    Az utazók 26,4%-a alkalmazott, 21,6%-a munkás, 2,1%-a hivatalnok, tisztviselő, 3,1%-a pedig vállalkozó. A foglalkozás tekintetében a hazánkba utazók körében az átlagnál magasabb arányban vannak a munkások, ugyanakkor kevesebb a tisztviselő és a vállalkozó.
  • Gyerekek száma a háztartásban.
    A Magyarországra utazók 58,1%-ának családjában nincs gyerek, 74,3%-uk esetében pedig nincs 14 év alatti gyerek. 14-18 év közötti gyereke az utazók 22,9%-ának, 6-14 éves gyereke az utazók 22,1%-ának, 6 év alatti gyereke pedig az utazók 5,8%-ának van. Azoknak a családoknak az aránya, ahol 6 év alatti kisgyerekek vannak, a Magyarországra utazók esetében a legalacsonyabb. Ausztriába, Spanyolországba, Olaszországba és Hollandiába utazók körében ezen csoport aránya a következőképpen alakult: 7,6%, 9,1%, 10,3% és 16,0%. Ugyanakkor a hazánkba utazók körében vannak a legmagasabb arányban azok a családok, amelyekben 6-18 éves gyerekek vannak.
  • A háztartások havi nettó jövedelme.
    A német utazók jelentős része (71,3%-a) a több mint 3000 DM havi nettó jövedelemmel rendelkező háztartásokból kerül ki. A Magyarországra utazók körében ez az arány még kedvezőbben alakul (76,4%), ugyanakkor más úti célokhoz képest kedvezőtlenebb a közepes és a magas jövedelműek aránya. A több mint havi 5000 DM nettó jövedelemmel rendelkező háztartások aránya a kutatásban résztvevő többi desztináció esetében a következőképpen alakult: Ausztria (32,7%), Spanyolország (29,7%), Olaszország (30,7%), Hollandia (30,4%), Földközi-tenger térsége (28,6%), távoli úti célok (41,2%).
  • A főnyaralásokon azokat a nyaralásokat értjük a kutatási anyagban, amelyeket a minimum 5 napos utazások közül a megkérdezett a saját szempontjai szerint főnyaralássá minősített. Ennek megfelelően magyarországi utazásukat 1,32 millióan nyilvánították főnyaralássá. Ausztriában ez az érték 2,81 millió, a Cseh Köztársaságban 0,56 millió, Lengyelországban pedig 0,41 millió.

    A Magyarországra főnyaralás céljából utazók életszakaszuk alapján jellemzően egyedülálló fiatalok, családok idősebb gyerekkel és idősebb párok voltak.

    A főnyaralás időpontja döntően június második felétől augusztus végéig tartott, április, május és szeptember gyengébb hónapok voltak, míg január, február, március, október, november és december főüdülés szempontjából szinte szóba sem jöhet.

    A főnyaralás (üdülés) időtartamára a 9-12 napos időtartam 15,4%-ban, a 13-15 napos időtartam 47%-ban, míg a 16-19 napos időtartam 14,5%-ban jellemző. A Magyarországon töltött nyaralások esetében a németek átlagos tartózkodási ideje 14,7 nap. Ezzel megelőzzük Ausztriát (12,9 nap), Hollandiát (13,0 nap) és Olaszországot (14,0 nap). A németek átlagos külföldi tartózkodási idejétől viszont némileg elmaradunk (15,1 nap), ami a távoli úti célok hosszabb tartózkodási idejével magyarázható.

    A foglalás módja döntően közvetlen foglalás a szálláshelyen (36,2%), ami messze meghaladja a német átlagot (26,4%). Második helyen szerepelnek az egyéb foglalások utazási irodán keresztül (12,6%), amely értéke a német átlagtól elmarad (18,8%). A harmadik helyen a package foglalások állnak 8,8%-kal, ahol a német átlag 28,5%-ot mutat. Magyarország esetében az egyéb foglalás is jelentős, 42,5% (a német átlag érték 26,3%).

    A főnyaralások legfontosabb közlekedési eszköze 76,5%-kal a gépkocsi (német átlag 43,7%). A gépkocsit Magyarország esetében a busz követi 10,1%-kal, a harmadik helyen pedig a karaván, kisbusz található 5,0%-kal. A repülőgép részesedése 1,2%. Ennek megfelelően a Magyarországon nyaraló németek 94,3%-a közúton érkezik hazánkba. Hollandia, Olaszország és Ausztria esetében is hasonlóan magas a gépkocsival, busszal és lakókocsival érkezők aránya, ugyanakkor Spanyolországba a németek 82,6%-a repülőgéppel utazik. A repülőgéppel utazó németek (17,07 millió) magas számához a távoli úti célok jelentősen hozzájárulnak.

    A főnyaralások szálláshelyeit illetően Magyarország esetében az első helyen a bérelt apartman áll 30,1%-kal (német átlag 14,0%), ezt követi a szálloda 18,5%-kal (német átlag 39,7%), majd a bérelt nyaralóház 12,2 %-kal (német átlag 5,7%). A Magyarországra utazó németek 1,2 %-ának van saját nyaralóháza (a német átlag érték 1,9%). Fogadót 6,7%-ban, panziót 7,9%-ban, fizetővendéglátást 6,1%-ban, ismerősöket, rokonokat 4,1%-ban vesznek igénybe.

    A németek 39,7%-a, mint említettük, nyaralása során szállodában száll meg. Az egyes úti célokat vizsgálva azonban nagy eltéréseket figyelhetünk meg a szállodai elszállásolás arányát tekintve: Spanyolország (71,8%), Olaszország (36,6%), Ausztria (26,3%), Magyarország (18,5%), Hollandia (12,3%). Spanyolország mint távoli desztináció esetében a magas szállodai arány a foglalások módjával (62,7% package) és az igénybe vett közlekedési eszközzel (82,6% repülőgép) magyarázható. Az átlaghoz és a kutatásban részt vevő többi országhoz viszonyítva megfigyelhető, hogy a bérelt nyaralóházak és apartmanok igénybevétele nálunk a legjelentősebb (12,2%, illetve 30,1%).

    A Magyarországon üdültek 95,5%-a társasággal érkezett és csak 4,5% nyaralt egyedül. Az adatok tükrözik, hogy Magyarországot elsősorban a gyerekes nagycsaládok választják úti célul Németországban. A hazánkban nyaralók 24,3%-a ötfős, vagy annál nagyobb társasággal érkezett, 43,5%-a gyerekekkel, 30,4%-a 13 év alatti gyerekekkel nyaralt. Az előbbi adatok az átlagosat jelentősen meghaladják. A kutatásban részt vevő többi országgal összehasonlítva kiderül, hogy a gyerekekkel nyaralók aránya csak Hollandiában (52,8%) haladja meg a magyarországit.

    Az utazási kiadások szerint a Magyarországon nyaraló németek egy főre eső költése (1.156 DM) az átlagtól elmarad -- a távoli úti célokra utazók magas költése (3.690 DM) jelentősen növeli az átlagot --, ugyanakkor nyugati versenytársainkéval egy szinten mozog. Ausztriában a németek egy főre eső költése 1.180 DM, Hollandiában pedig 911 DM. A hazánkban nyaraló németek 71,1%-ának költése 500-1.490 DM között alakul. A "RA '99" kutatás alapján a minimum 5 napot Magyarországon töltő német turisták átlagos költése 150.000 Ft. A GfK Hungaria felmérése szerint2 a Magyarországra utazó németek egy főre eső átlag költése 69.700 Ft-ra tehető (a tartózkodási idő nem volt meghatározva).

    A magyarországi főnyaralás motivációja a csökkenő részesedés sorrendjében az alábbi: egészség, környezet, természet; változatosság, öröm; nyugalom, pihenés; új tapasztalatok, ismeretek szerzése; gyerekekkel, családdal való együttlét; ismerősökkel való találkozás; szépségápolás; sport.

    Ennek megfelelően a Magyarországra főszabadságra utazó németek legfőbb motivációja az egészség megőrzése, rekreáció, természetjárás. A nyaralásuk során elsősorban napoznak, fürödnek, kirándulnak.

    1. A "RA 99" azokkal az utazásokkal foglalkozik, amelyek nem társadalmi okból történtek, tehát nyaralások, illetve pihenésorientált, szórakozásorientált utazások vagy más, nem társadalmi célokat szolgálnak. A rokonokhoz, ismerősökhöz történő látogatások, amelyek nem nyaralás jellegűek voltak, illetve azok a gyógykezelések, amelyeknek kizárólag a betegségek gyógyítása volt a célja, szintén nem képezik a kutatás tárgyát. Az RA csak azokat az utazásokat veszi számba, amelyek legalább négy éjszakát tartalmaznak. A rövid időtartamú üzleti utazásokat, amelyek hazánk turizmusához jelentősen hozzájárulnak, nem jegyzik.
    2. A "Reiseanalyse RA 99" 1970 óta a 29. olyan, üdülési szokásokat vizsgáló kutatás, amely tudományos módszerek segítségével, összehasonlítható adatokat szolgáltat a német állampolgárok utazási szokásairól. Az 1970-92 közötti, a "Studienkreises für Tourismus" által végzett vizsgálatok folytatására létrehozott Forschungsgemeinschaft Urlaub und Reisen (F.U.R.)-nak sikerült a turizmusban dolgozók és a turizmust kutatók számára olyan elemzőeszközt létrehozni, amely világszerte egyedülálló a turisztikai kutatások területén.
    FORRÁSJEGYZÉK
    1. FUR /Reiseanalyse 99 (Reiseanalyse Urlaub und Reisen)
    2. A Magyarországra látogató külföldiek utazási szokásai,
      GfK Hungária Piackutató Intézet: Budapest, 1999
    3. Központi Statisztikai Hivatal 1998. és 1999. évi kiadványai
    4. Magyarország Külgazdasága 1998, Gazdasági Minisztérium, Budapest, 1999. június