A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 1999 negyedik negyedévében

Összeállította: GKI Gazdaságkutató Rt.

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől megkezdte a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések megszervezését és lebonyolítását, illetve az ezekből számított különböző részindexek összeállítását. Az egyes részindexek segítségével előállítottuk a turizmus konjunktúraindexének (TUX) 1999 negyedik negyedévi értékét.

A turizmus konjunktúraindexének információtartalma alapvetően a felmérések időbeli összehasonlításában rejlik. A negyedik negyedévi érték még nem hasonlítható a harmadik negyedévihez, mivel két eltérő szezonban készültek. Erre az összehasonlításra majd csak a szezonális kiigazítást követően kerülhet sor. Így a tanulmányban előforduló összehasonlítások csak azt szolgálják, hogy az olvasó egyáltalán lássa, nőtt, vagy csökkent-e az adott mutatószám. A negyedik negyedévi felmérés során 3200 kérdőívet küldtünk ki különböző vállalkozásoknak, s 1000 fős lakossági felmérést végeztünk. A turizmus konjunktúraindexe a turizmus három területének (belföldi, beutazó és kiutazó turizmus) indexeiből áll össze, amelyeket további részindexek átlagaiként számítunk.

A várakozási mutatók már nem jeleznek akkora optimizmust, mint a harmadik negyedévben. Ezt jelzi a legtöbb részindex enyhe visszaesése. Ugyanakkor több részterületen javultak a várakozások, miközben a múltra vonatkozó adatok is élénkülést jeleznek. Összességében a TUX index kis mértékben visszaesett a kezdeti értékéhez képest, s a negyedik negyedévben 15,9 ponton állt. A visszaesés azonban valószínűleg szezonális okokra vezethető vissza.

A belföldi turizmus konjunktúraindexének alakulása

A belföldi turizmus konjunktúraindexe a múltra és a jövőre vonatkozó indexekből áll elő. A múltra vonatkozó index értéke a vizsgált időszakban 7,3 pontra esett vissza, miközben a várakozási index is erőteljesen (4,8 pontra) csökkent.

A közelmúlt folyamataira vonatkozó index összetevői közül a KSH adatai alapján októberben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma -- az augusztusihoz hasonlóan -- 6,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért számot. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan azonban 100 alkalmazottra csak 43,8 belföldi kiküldetésben eltöltött napot jeleztek, ami 30%-kal elmarad a legutóbbi felméréshez képest (ez valószínűleg szezonális okokkal is összefügg). A múzeumok válaszai a belföldi látogatóik számának erősebb csökkenését mutatták, mint a harmadik negyedév alkalmával (a múzeumok 14%-a jelezte, hogy belföldi látogatóinak száma emelkedett, 15% esetében nem változott a hazai látogatók száma, míg 69%-nál kissé, 2%-nál jelentősen visszaesett a magyar látogatók száma). Ez is lehet szezonális visszaesés.

A BELFÖLDI TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 1999. III. n. é. 1999. IV. n. é.
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak száma
(előző év azonos időszaka = 100)
6.8 6.8
Belföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra 64.7 43.8
A belföldi látogatók száma a múzeumokban, kiállítótermekben (egyenleg) -12.7 -28.7
Múltra vonatkozó index 19.6 7.3
A kereskedelmi szálláshelyek várható belföldi vendégéjszakái (egyenleg) 19 16.9
A lakosság várható belföldi turisztikai kiadásai (egyenleg) -8.5 -12.8
A lakosság várható szálláskiadásai (egyenleg) -12.2 -16.0
A vállalkozások várható kiküldetési napjai (egyenleg) 6.2 8.7
A vállalkozások/intézmények belföldi kiküldetési költségének várható alakulása (egyenleg) 26.9 32.9
A vendéglátás várható forgalma (egyenleg) 21 23.4
A lakosság várható vendéglátási kereslete (egyenleg) -11.3 -16.0
A múzeumok, kiállítótermek, rendezvények várható belföldi látogatószáma (egyenleg) 34.3 1.3
Várakozási index 9.4 4.8
Belföldi turizmus konjunktúraindexe 14.5 6.0

A várakozási index 4,8 pontot ért el, szemben a harmadik negyedévi 9,4 ponttal. Ennek összetevői a következőképpen alakultak: a kereskedelmi szálláshelyek továbbra is optimistán (bár kevésbé mint negyedévvel ezelőtt) látják a belföldi kereslet várható alakulását (44%-uk növekedésre számít, 46% szerint ugyanannyi belföldi vendégéjszakát töltenek el a turisták, 10% szerint kevesebb várható). A lakosság korábban is óvatos tervei még visszafogottabbá váltak. Ugyanakkor a vállalkozások az előző negyedévben mérthez képest élénkebben növekvő számú kiküldetést terveznek, és nagyobb összeget szánnak ezekre az utazásokra. A vendéglátóipari egységek között jóval többen vannak a forgalmuk növekedésére számítók, mint a csökkenéstől tartók (61%-uk vár bővülést, míg mindössze 13%-uk számít csökkenésre). Ezzel szemben a lakosság a vendéglátóhelyeken is egyre kevesebbet tervez költeni. A múzeumok igen erőteljes optimizmusa jelentősen gyengült a következő 12 hónapot illetően: a válaszadók kevesebb mint fele várja a hazai látogatók számának enyhe emelkedését, s alig kevesebb az enyhe csökkenésre számítók aránya.

A kiutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A kiutazó turizmus konjunktúraindexe 1999 negyedik negyedévében 35 pontot mutatott, vagyis mindössze 1 ponttal emelkedett a harmadik negyedév óta (ez nem szignifikáns változás, gyakorlatilag stagnálást jelez). Az összetevő indexek ez esetben a lakossági és a vállalkozói keresletet, valamint a kínálati oldal várakozásait mutatják egy-egy indexszé sűrítve.

A lakossági kereslet indexe a negyedik negyedévben 54,8 pontot ért el, ami enyhén élénkülő utazási kedvet tükröz. A válaszadó személyek körében az elmúlt 12 hónapban 1000 főre 334 külföldön turisztikai célból eltöltött nap jutott. Külföldi utazásaira a lakosság jövedelmének ugyanakkor csak 3,2%-át költötte el, s ebből 44%-ot itthon fizetett ki (előre befizetett utazások, szállás, repülőjegy stb.). A következő 12 hónapban már 15% tervezi, hogy többször utazik külföldre, 31% ugyanannyit, mint az elmúlt 12 hónapban, s 53% fog várhatóan kevesebbet utazni. A külföldi utakra a lakosság 12%-a fog valószínűleg többet költeni, mint az elmúlt 12 hónapban, s 56% azoknak az aránya, akik inkább visszafogják ezirányú kiadásaikat. Ugyanakkor a külföldi utak költségéből az itthon befizetett összeget kevésbé fognák vissza a háztartások, ami kedvező hír az utazási irodák számára.

A vállalkozások válaszait tükröző részindex értéke a negyedik negyedévben 20,3 pontra csökkent. Az 50 főnél nagyobb vállalkozásokban egy alkalmazottra az elmúlt 12 hónap folyamán 34,1 külföldi kiküldetési nap jutott, vagyis kissé több, mint a harmadik negyedévi felmérés szerint. A válaszadó vállalkozások külföldi kiküldetéseik számának a korábbinál lassabb növelését tervezik a következő 12 hónapban, s a kiküldetési ráfordításokat a vállalkozások 69%-a emelné. Külföldi kiküldetéseik lebonyolításában a vállalkozások a jelenleginél nagyobb szerepet kívánnak szánni az utazási irodáknak.

A KIUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 1999. III. n. é. 1999. IV. n. é.
A lakossági turisztikai kiutazások száma 1000 főre vetítve 313 334
A lakosok kiutazó turisztikai költésének aránya jövedelmükhöz 5.4 3.2
A lakosok kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elköltött összeg aránya % 41.3 43.8
A lakosság kiutazási tervei (egyenleg) -19.5 -18.1
A lakosság várható kiutazó turisztikai költése (egyenleg) -19.8 -22.4
A lakosok várható kiutazó turisztikai költéséből a belföldön elkölteni szándékozott összege (egyenleg) -10.8 -11.7
Lakosság indexe 51.6 54.8
A külföldi kiküldetési napok száma 100 alkalmazottra (az érintett vállalkozásokra) 31.5 34.1
A vállalkozások várható külföldi kiküldetései (egyenleg) 10.9 8.7
A vállalkozások várható külföldi kiküldetési költése (egyenleg) 20.2 31.1
A vállalkozások várható kereslete utazási irodák szolgáltatásai iránt (egyenleg) 30.8 10.4
Vállalkozások indexe 23.3 21.0
A touroperátorok által eladott külföldi utak várható száma (egyenleg) 40.6 47.1
A touroperátorok által eladott külföldi utak árbevételének várható volumene (egyenleg) 48.3 66.0
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható alakulása (egyenleg) 43.8 28.6
Az utazási irodák repülő- vasúti- és buszjegy-eladásainak várható árbevétele (egyenleg) 23.2 22.3
Az utazási irodák szállásfoglalásainak várható alakulása (egyenleg) 47.3 23.4
Az utazási irodákban történő valutakiváltás várható alakulása (egyenleg) -5.4 -27.6
Az utasbiztosítások eladásának várható alakulása (egyenleg) 28.5 8.8
A repülőtársaságok jegyeladásának várható alakulása (egyenleg) 16.7 50.0
A repülőtársaságok jegyár-bevételének várható alakulása (egyenleg) 0 50.0
Szakmai várakozások 27.0 29.8
Kiutazó turizmus konjunktúraindexe 34.0 35.0

A szakma várakozásait reprezentáló részindex (amely kizárólag egyenleg típusú változókból áll, így előjele a várakozások irányát is mutatja) 29,8 pontot ért el a negyedik negyedévben, vagyis erősen pozitív, sőt emelkedett a harmadik negyedévi induló értékéhez képest. Az utazásszervezők közel kétharmada arra számít, hogy a következő 12 hónap alatt több külföldi utat ad majd el, mint az elmúlt 12 hónap folyamán, s 3%-uk számít visszaesésre. Ennél még optimistábbak a cégek a külföldi utak eladásából származó várható árbevételüket illetően, vagyis vagy áremelést terveznek, vagy abban bíznak, hogy a drágább desztinációk, a magasabb minőségű utak részaránya nő az eladott utakon belül. A harmadik negyedévhez képest jelentősen javultak ezek az amúgy is optimista előrejelzések. Az utazási irodák abszolút, bár a harmadik negyedévinél relatíve kisebb többsége számít arra, hogy a közeljövőben kissé nő az eladott repülő-, vasút-, busz- és hajójegyek száma, azonban az ebből származó árbevétel volumenének bővülését csak 45%-uk várja. Az utazási irodáknak már csak 38%-a számít a szállásfoglalások bővülésére, s a valutakiváltás egyre erőteljesebb visszaesésétől tartanak (5% bővülésre, 60% azonban csökkenésre számít). Az utasbiztosítások értékesítésének mérsékelt ütemű növekedésére számít az irodák 45%-a, míg a válaszadók 27%-a lassú visszaeséstől tart. A légitársaságok a Magyarországon eladott repülőjegyek számának enyhe növekedését várják.

A beutazó turizmus konjunktúraindexének alakulása

A beutazó turizmus konjunktúraindexe a negyedik negyedévben 6,7 pontot ért el, ami számottevő visszaesés a harmadik negyedévhez képest. Az összetevők közül a múltra vonatkozó indexek javulást, a várakozások pedig gyengülő optimizmust jeleznek.

A közelmúlt folyamatait bemutató indexek átlaga 2,1 pontot ért el. A fizetős autópályák hétvégi forgalmuk jelentős emelkedését jelezték, sőt a negyedév folyamán egyre kedvezőbb volt a helyzet. A külföldi vendégéjszakák száma mintegy 3,4%-kal bővült a kereskedelmi szálláshelyeken az elmúlt év azonos időszakához képest, amit elsősorban a hazánkba érkező külföldi látogatók számának erőteljesen csökkenő ütemű visszaesése is lehetővé tett.

A BEUTAZÓ TURIZMUS KONJUNKTÚRAINDEXE
ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA
Összetevő indexek 1999. III. n. é. 1999. IV. n. é.
Külföldi látogatók száma (index KSH) -7.2 -4.2
Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken (index KSH) -5.5 3.4
Fizetős autópályák (hétvégi) forgalmának alakulása (index) -2.7 7.0
Múltra vonatkozó index -5,1 2.1
Múzeumok külföldi belépőinek várható száma (egyenleg) 31.7 13.6
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak várható alakulása (egyenleg) 17.0 20.4
Beutazást szervező külföldi és hazai utazási irodák várakozásai (egyenleg) 53.8 37.9
Az utazási irodákban történő valutabeváltás várható alakulása (egyenleg) 6.6 -26.6
Várakozások indexe 27,2 11.3
Beutazó turizmus konjunktúraindexe 13.4 6.7

A várakozások indexe azonban 11,3 pontra csökkent, bár így is optimizmust mutat. A múzeumok 39%-a külföldi látogatóik számának lassú bővülésére számít, miközben 12% tart a külföldi látogatók számának visszaesésétől. A jelenlegi tendenciáknak megfelelően a kereskedelmi szálláshelyek összességében a külföldi vendégéjszakák számának gyorsuló bővülésére számítanak a következő 12 hónap folyamán (1% jelentős, 57% kismértékű növekedésre, 25% stagnálásra, 16% enyhe, 1% erőteljes visszaesésre számít). A beutazást szervező utazási irodák 68%-a a külföldön értékesített belföldi utak számának növekedését várja, 30% stagnálásra, míg 2% visszaesésre számít ezen a piacon. Az utazási irodák a valutabeváltás visszaesését tartják valószínűnek (4%-uk kismértékű bővülésre, a 38% stagnálásra, 57% azonban kismértékű csökkenésre számít).

A felmérésre visszaérkezett kérdőívek

A vállalkozások

Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknek összesen 2000 darab kérdőívet küldtünk ki, vagyis e körben a vállalkozások 36%-a kapott kérdőívet. Ebből 263 érkezett vissza (a minta 13%-a), s a foglalkoztatottak számára vonatkozó információt (amit a válaszok súlyozásához használunk) is majdnem mindannyian megadták (262). Ez a 262 vállalkozás összesen 79 253 főt alkalmaz (az összes vállalkozásnál alkalmazottak 4,3%-át).

A lakosság

Az 1000 megkérdezett személyből 754 válaszolt az utazásokra vonatkozó kérdésblokkra. 217 (21,7%) egyáltalán nem szokott utazni, 435 fő (43,5%) pedig az utóbbi egy évben nem utazott. A tendenciákra, tervekre vonatkozó kérdésekre általában 400 fő adott válaszokat.

A múzeumok

126 múzeum és kiállító terem (16%) kapott kérdőívet a 788 múzeum és kiállítóhely közül (a kis magángalériák nélküli adat). A kérdőívet 45-en küldték vissza, vagyis a válaszadási hajlandóság igen magas (36%-os) volt. A 45 visszaküldő múzeumban 1998-ban 3 055 644 látogató, az országos (összesen 10 millió fő) 30,6%-a fordult meg, vagyis a reprezentáció is igen jó.

A kereskedelmi szálláshelyek

A szállodák és panziók közül összesen 500-nak küldtünk ki kérdőívet, vagyis az összes ilyen szálláshely (927 darab) 54%-ának. Mivel a szobák száma szerinti magas reprezentációra törekedtünk, a mintában a szobák száma 30 857 volt (az összes 34 398 szobának 90%-a). 109 szálloda, vagy panzió küldött vissza kérdőívet, ami 21,8%-os visszaküldési arányt jelent. A kérdőívet kitöltő szálláshelyeken a férőhelyek száma 17 036, vagyis az összes (187 025) férőhely 9,1%-a.

A légitársaságok

A Magyarországon képviselettel rendelkező légitársaságok közül 20-nak küldtünk kérdőívet, s három érkezett vissza kitöltve. Az irodák árbevételükre vonatkozó adatot nem szolgáltattak, így reprezentáció ilyen vonatkozásban nem számítható.

A vendéglátás

A vendéglátásra vonatkozó várakozások felmérését pontosítva, 1999 negyedik negyedévében 400 étterem is kapott kérdőívet, a hazai mintegy 8604 étterem 4,6%-a. A kérdőívet kitöltve 42-en küldték vissza, vagyis a válaszadás 10,5%-os volt. A válaszadó éttermek árbevétele 1998-ban összesen 612 millió forint volt, vagyis a vendéglátás bevételének (303 milliárd forint) 0,2%-a.

Az utazási ügynökségek, utazásszervezők

Mivel a két tevékenységet végző vállalkozások között elég nagy az átfedés, a mintában szereplő minden vállalkozásnak kétféle kérdőívet küldtünk ki. Így összesen 250 cég kapott kérdőívet, ami a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál nyilvántartott utazási irodák és utazásszervezők (1026 vállalkozás) 24,4%-át jelenti. Az utazási ügynökségek kérdőívét és az utazásszervezők kérdőívét 19, illetve 26 vállalkozás küldte vissza, vagyis 8-10%-os volt a válaszadási hajlandóság. Az utazási irodáknak kétharmada, az utazásszervezők háromnegyede közölte 1998-as árbevételét, így lehetőség volt az árbevétel szerinti súlyozásra.

Megjegyzések

Az egyenleg olyan mutatószám, amelyet a tendenciákra, tervekre vonatkozó kvalitatív kérdések gyakorisági tábláiból számítanak a pozitív választ adók arányából a negatív választ adók arányát kivonva. Súlyozott egyenleg esetén a tervek, várakozások intenzitását is figyelembe veszik. Így a súlyozott egyenleg akkor vesz fel +100-as értéket, ha mindenki erőteljesen pozitív választ adott, s -100-as értéket, ha mindenki jelentősen negatív választ adott a kérdésre. Ez megfelel az EU-ban használt index-előállítási módszernek.

A tényadatokból számított indexek esetében az előző év azonos időszaka = 100 típusú indexből 100-at levontunk, hogy így az egyenleg típusú mutatókkal összevontan is értelmezhetőek legyenek az értékek.