A turizmus forgalma 1999-ben1

Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatósága

A turizmus devizaegyenlege 1999-ben 2.203 millió USD volt, ami teljes egészében fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát.

A kereskedelmi szálláshelyek tavaly 72 milliárd forint árbevételt realizáltak.

Főbb küldőországaink vendégéjszakáinak száma a várt szinten alakult a kereskedelmi szálláshelyeken, miközben erősödtek nem tradicionális piacaink.

A belföldi vendégéjszakák száma csaknem 6%-kal nőtt 1998-hoz képest.

Decemberben a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak száma 5,6%-kal volt több, mint egy évvel korábban.

Határforgalom 1999-ben

1999-ben a külföldi látogatók száma 28,8 millió volt, 14,3%-kal csökkent 1998-hoz képest. A magyar határátlépések száma is visszaesett az egy évvel korábbival összehasonlítva: 10,6 millió magyar határátlépést regisztráltak, 13,8%-kal kevesebbet, mint 1998-ban. A kiutazó forgalom közel négyötöde az osztrák, szlovák és román határszakaszokon bonyolódott le, ahol összesen 7%-kal csökkent a forgalom.

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 1999. december 31-én 47 ezer szoba (131 ezer férőhely) volt, ebből a szállodák 34 ezer szobával (79 ezer férőhellyel) részesedtek. A budapesti szállodák szobakapacitása 12 ezer szoba (26 ezer férőhely) volt.

A kereskedelmi szálláshelyek az 1998. évinél 0,3%-kal többet, 5,4 millió vendéget regisztráltak. A vendégéjszakák száma 16,8 millió volt, 0,4%-kal nőtt. A legmagasabb szintű kereslet javulását jelzi, hogy az ötcsillagos szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma, illetve a regisztrált vendégek száma egyaránt kiugróan, mintegy 23%-kal emelkedett. Az év első felében, a koszovói konfliktus miatt tapasztalt visszaesés után elindult pozitív változások szeptembertől kezdve tükröződtek a számokban és decemberben már 6,6%-kal, illetve 7,1%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak száma 1998 decemberéhez viszonyítva.

Éves átlagban a szállodák szobafoglaltsága 45,7%, volt, ez az 1998-ban regisztrált érték 96%-a, decemberben viszont a szállodák szobakihasználtsága már meghaladta az előző évit. A foglaltság mértéke egyenesen arányos volt a kategóriával: az ötcsillagos szállodák 64,7%-os, a négycsillagosak 60,1%-os, a háromcsillagosak 44,5%-os, a kétcsillagosak 34,9%-os, az egycsillagosak 31,5%-os szobafoglaltságot regisztráltak. Budapesten a szállodák átlagos szobafoglaltsága az országos átlagnál magasabb, 55,9%-os volt.

Tavaly a kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 11,1%-kal több szállásdíjbevételt, összesen 71,9 milliárd fo-rintot realizáltak. Az összes bevétel 57%-át Budapesten, 11%-át a Balaton partján regisztrálták. Átlagon felül, több mint 32%-kal emelkedtek az ötcsillagos szállodák szállásdíjbevételei, valamint az ifjúsági szállók (+63%), az üdülőházak (+21,4%), a háromcsillagos szállodák (+12,4%) és a kempingek (+15,9%) szállásdíjbevételei. A Balaton partján a szállásdíjbevételek növekedése (+17,1%) meghaladta az országos átlagot. Országos átlagban a bevételek közel négyötöde a külföldi vendégektől származott, miközben a fizetőképes belföldi kereslet számottevő javulását jelzi, hogy az ötcsillagos szállodák belföldiektől származó szállásdíjbevétele 74,1%-kal, a négycsillagosaké 92%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek által üzemeltetett vendéglátó egységek bevétele 1999-ben 29 milliárd forintot tett ki.

Külföldi vendégforgalom -- a legfontosabb küldő piacok

A múlt évben a külföldi látogatók az előző évhez képest nagyobb arányban vettek igénybe kereskedelmi szálláshelyet. Érdemes megjegyezni, hogy a látogatókon belül nő Ázsia szerepe: a japán látogatók száma mintegy 60%-kal, az izraelieké közel 9%-kal nőtt és az átlagos ázsiai növekedés több mint 10%-os volt 1999-ben.

A kereskedelmi szálláshelyeken 2,7 millió külföldi vendéget regisztráltak, 3,8%-kal kevesebbet, mint 1998-ban, a külföldi vendégéjszakák száma hasonló mértékben, 3,1%-kal csökkent, s így 9,8 millió éjszakát tett ki. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 3,6 nap volt.

A szállodák és a panziók adták a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 76%-át. A szállodák külföldi vendégeinek száma 2,7%-kal, a vendégéjszakáik száma pedig 2%-kal csökkent. Ezzel szemben jelentősen, 20,8 illetve 20,9%-kal emelkedett az ötcsillagos szállodák külföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak száma. Csökkent viszont az alacsonyabb kategóriájú hotelek külföldi forgalma. A panziók külföldi vendégeinek száma 11,3%-kal, külföldi vendégéjszakáinak száma 11,5%-kal csökkent. Az ifjúsági szállók külföldi vendégéjszakáinak száma 26%-kal nőtt.

A Magyarország iránti kereslet összetételére jellemző, hogy a külföldi vendégéjszakák 72%-át az Európai Unióból érkező vendégek töltötték el. Az összes külföldi vendégéjszaka 43%-át adó németek 4,2 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 2,4%-kal kevesebbet, mint tavaly. A németek átlagos tartózkodási ideje 5,1 nap volt. A vendégéjszakák számát tekintve Németországot Ausztria (644 ezer), Lengyelország (435 ezer), Hollandia (430 ezer), az Amerikai Egyesült Államok (420 ezer), Olaszország (371 ezer) és az Egyesült Királyság (371 ezer) követte.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák Csehország (+31,1%), Finnország (+28,5%), Szlovákia (+16,5%) az Egyesült Királyság (+13,3%), és Dánia (+10,8%) esetében kiugróan megnövekedtek, Oroszország (-44,9%), Ukrajna (-15,3%), Franciaország (-13%) és Svédország (-12%) esetében viszont jelentősen csökkentek.

A kiemelkedő ünnepek hónapjában a legnagyobb mértékben a lengyel (+89,9%), az izraeli (48,2%), a norvég (+41,5%), a horvát (+34,4%), a szlovák (+32,2%9, a belga (+27,4%), a finn (+24,6%), a spanyol (+19,6%), a cseh (+17,5%), a román (+12,8%), a német (+12,3%) és az olasz (+11,2%) vendégéjszakák száma nőtt.

Belföldi vendégforgalom

Tavaly a külföldre utazó magyarok száma 10,6 millió volt, 1998-hoz képest 13,8%-kal csökkent, miközben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 5,1%-kal, belföldi vendégéjszakáinak száma 5,7%-kal nőtt. A szállodákban 12, a panziókban 2, az üdülőházakban 5%-kal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma, vagyis a népszerű külföldi utazások mellett egyre nagyobb szerep jut a színvonalas belföldi üdüléseknek is. Biztató jelenség, hogy kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó szállásdíjbevétele (15,1 milliárd forint) és egy belföldi vendégéjszakára jutó szállásdíja (4.269 forint) az átlagot jóval meghaladva (28,8 illetve 21,8 %-kal) növekedett.

A turizmus devizaforgalma 1999-ben

A Magyar Nemzeti Bank 2000 februárjában módszertani változásokat vezetett be a fizetési mérleg számításában és 1995-ig visszamenőleg módosította az idegenforgalmi bevétel, kiadás és egyenleg adatait.

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált kumulált adatok szerint 1999-ben, az új módszertan alapján, a turizmusból származó devizabevétel 3.394 millió USD volt (-3,4%), a devizakiadások 1.191 millió USD-t tettek ki (+6,8%). Az idegenforgalmi egyenleg 2.203 millió USD volt (-8,2%), ami teljes egészében fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát. (ld. 2. tábla)

2. tábla

AZ MNB 1999. ÉVI ADATAI
1998 (millió USD) 1999 (millió USD) 1999/1998
Devizabevétel 3.514 3.394 -3,4%
Devizakiadás 1.115 1.191 +6,8%
Devizaegyenleg 2.399 2.203 -8,2%
Forrás: MNB
Megjegyzés: A devizaegyenleget az MNB a nem kerekített adatokból számolja.

A külföldi látogatók fajlagos költése (vagyis az egy látogatóra jutó devizabevétel) 1999 átlagában (A KSH és az MNB új módszertannal számított adatai alapján) 117,8 USD volt, ami 1998-hoz képest 13%-os növekedést jelent.

  1. Források: Központi Statisztikai Hivatal, Idegenforgalom, 1999. január-december és MNB.
    Megjegyzés: A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál több ággyal (kempingek esetében az 50-nél több férőhellyel), 1999-ben a 10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbá a szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. Az indexek számításakor a KSH az összehasonlíthatóságot biztosította. A bázisadatokban a 10 és 20 ágy (kempingek estében a 30 és 50 férőhely) közötti egységek becsült értékkel szerepelnek. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így előzetes, havi adatok nem állnak rendelkezésre.