Tokaji történelmi borvidék (2002)
A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőtermelési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szőlő Tokajban őshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi időkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.
A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába - többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termőhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.
A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt - ez hatással van a talaj termő erejére, ásványi anyag tartalmára, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képességére. A kedvező fekvésű lejtők, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a szőlőszemek aszúsodását váltja ki. A szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.
A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése ezen a vidéken.
Az évszázadok során különböző népcsoportok - szászok és svábok, lengyelek, románok, örmények és zsidók - telepedtek meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínűséget tükrözi a települések egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII. századi épületei is.
A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára
Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma, az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megőrzése és bemutatása egyetemes érdek.
Ajánlott kirándulások:
A környék kiválóan alkalmas vízi túrákra, hiszen Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekszik.
Tokajból akár sétahajóval is eljuthatunk Sárospatakra. Várkastélya a hazai gótikus és reneszánsz építészet egyik legértékesebb épületegyüttese. Kincseket rejt az 1531-ben alapított református kollégium múzeuma és híres Nagykönyvtára.
Szerencs várában - a vártörténeti kiállítás mellett - meg is szállhatunk. Érdekesség a 825 ezer darabból álló képeslapgyűjtemény és a Cukormúzeum.
További információ:
Tourinform Tokaj
3910 Tokaj, Serház u. 1.
Tel.: 47/552 070, tel./fax: 47/352 259
e-mail: tokaj@tourinform.hu
Tourinform Sárospatak
3950 Szent Erzsébet u. 3.
Tel.: (47)315-316 Fax: (47)511-441
Email: sarospatak@tourinform.hu