Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna jobb partján ártéri erdők, gemenci kisvasút, Nyéki Holt-Duna ág, Mohács. A Dráva bal partján Barcsi Borókás, drávaszentesi üde rétek, Babócsa, Holtágak, ártéri erdők, morotvatavak.

A két folyó egyre közelebb és közelebb kerül egymáshoz, de még mielőtt Magyarországot elhagyva egymásba futnának, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban gyönyörű részeket járhatnak be az utazók.

A Duna-menti Gemenc csodálatos vízi világát leginkább kenuval érdemes felfedezni. A túrán szakvezető kalauzolásával kenuinkkal bejárjuk a vadregényes Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. Megismerkedhetünk a területen élő hódok életmódjával, megcsodálhatjuk a folyóparti ártéri erdőt, és az itt élő vízimadarakat. Az egykori folyóág végén, egy nagyobbacska szigetet megkerülve indulunk vissza a túra kiindulási pontjára.

Mohácstól délre terül el a Duna-Dráva Nemzeti Park vadregényes vízi világa, a Duna ártere. A Kölked egykori iskolaépületében berendezett Fehér Gólya Múzeum a térség turizmusának központja. A múzeum munkatársai élményt adó vezetés keretében mutatják be a vendégeknek a világ gólyáit, vándorlási útvonalaikat, táplálkozási szokásaikat, valamint a gólyagyűrűzés módszereit. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. A Fehér Gólya Múzeum terepi és múzeumi oktatási programjai segítik a természeti értékek megismerését.

A nemzeti park világa a Külső-Bédán tett kenutúrán tárul fel a látogatók előtt. A program során szakvezető kíséretével, kenuval járjuk be Béda-Karapancsa Tájegységben a Duna hullámterén található mellékágat, a Külső-Bédát. Ha szerencsénk van, találkozhatunk a híres és színes ártéri madárvilág képviselőivel is: barna kányákkal, szürke gémekkel, jégmadarakkal.

Boki-Duna évszázadokkal ezelőtt a Duna egy túlfejlődött kanyarulata volt, mely lefűződött és ma holtágként él tovább. A holtág mellett található halászati bemutatóhelyen megismerhetjük a hagyományos ártéri életmódot, gazdálkodást, számos érdekességet hallhatunk a rideg állattartásról, méhészkedésről, tradicionális halászati módszerekről és eszközökről.

Az 1526-ban lezajlott mohácsi csata helyszínén kialakított Mohácsi Nemzeti Emlékhely a magyar történelem egyik sorsdöntő csatájának, és itt elesett hőseinek állít emléket. A Sátorhely határában megtalálható sírkert több mint 1700 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, sírjeleit tekinthetik meg a látogatók. Az emlékhely kialakítása számos szimbólumot hordoz, melyeket idegenvezető segítségével ismerhetnek meg az érdeklődők. Az emlékhely 2011-től megújult formában várja a látogatókat. A Szent Koronát formázó új impozáns kiállító- és kilátó épület Vadász György DLA Ybl-, Kossuth- és Steindl Imre-díjas építész tervei alapján készült. Több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető interaktív terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet.
Szálláshelyek jegyzéke Mohácson

A Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont a Dráva menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatókat, mindemellett igazi kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai személyre szabott programajánlatokkal, táborokkal, előadásokkal, vezetett túrákkal várnak kicsiket-nagyokat. 
 

ZÖLD ÉLMÉNYEK DÉL-DUNÁNTÚLON
(Attrakciók a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén)

Szemre, fülre, orra ható ingerek érnek a Pintér-kertből: gyönyörű kilátás Pécs városára a kert tetején lévő pavilonból, színpompás virágok, orchideák, gombszemű teknősök látványa. Feketerigó kaparássza az avart, és mindenhonnan madárdal szól; kora tavasztól ibolyaillatot, később egész illatáradatot szippanthatunk magunkba; de ha még ez sem lenne elég, hát végigsimíthatunk a tölgy kérgén, kézbe vehetjük az egér rágta tobozt, hogy a tapintásunkat is próbára tegyük.
Tettye Oktatási Központban előzetes bejelentkezés alapján igény szerint összeállított programokat élőhely-, élővilág ismeretet, madárgyűrűzést, dia- és filmvetítést, terepi foglalkozásokat biztosítanak.

A Pécsett található Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény. Az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor „pokol kapujaként" emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. A misztikus üregrendszer minden egész és fél órában induló, élményt adó vezetéssel látogatható.
Szálláshelyek jegyzéke Pécsett

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A barlang kiépített főága gyalogosan, utcai ruhában kényelmesen végigjárható. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkőalakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, melyeket a túrán a vezető elmesél. Ilyen például a magasban található „Lebegő-kő", amely megmozdul, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta. A barlang átlagosan 12 °C fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. A barlang vezetéssel látogatható, melyek óránként indulnak. Az utolsó vezetés zárás előtt egy órával kezdődik.

Az Abaligeti-barlang közvetlen közelében található Denevérmúzeum egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. A múzeum a különböző élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. A kiállításon megismerhető a denevérkutatás története, eszközei, valamint a denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyei és vándorlási útvonalai is.

A Villányi-hegység legmagasabb tömbje a Szársomlyó. Az éles kelet-nyugat irányú gerinc sajátos és igen eltérő mikroklimatikus viszonyokat hoz létre a déli és északi oldalon, szubmediterrán klímájú területén zoológiai és botanikai ritkaságok jelentős számban előfordulnak. A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. Ide, a fokozottan védett Szársomlyó csúcsára indít a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság heti öt alkalommal szakvezetéses túrát a Villányi (Nagyharsányi) Szoborparktól.

A Nagyharsányi Szoborpark története 1967-ig nyúlik vissza. A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába. A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya a műalkotások igazi otthonává vált. A közel 130 szobor többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.

Járt már olyan helyen, ahol az éjszakai égbolton több ezer csillag tündököl? Látta már szabad szemmel a Tejutat? Ha nem, feltétlen látogasson el a Zselici Csillagoségbolt-parkba! A Zselicben a lakott területektől, városoktól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárul a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg. Itt található Európa első Csillagoségbolt-parkja, mely 2009 novembere óta viselheti e megkülönböztető címet. Előre meghirdetett időpontokban, vagy igény szerint előzetes időpont egyeztetést követően bárkinek lehetősége nyílik mindezeket megcsodálni, csillagász kalauzolásával. Derült, felhőtlen égbolt esetén az ismert csillagképek mellett a halványabb csillagok sokaságát és a Tejutat is lehet látni. A programon a csillagos égbolt megfigyelése mellett számos érdekességet tudhatnak meg a résztvevők a fényszennyezésről, arról, hogy mi „hétköznapi" emberek mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységünkkel, a mesterséges világítással minél kevésbé zavarjuk a környezetünket.

TANÖSVÉNYEK A DUNA MENTÉN

Szekszárd-Bárányfoki Tanösvény
Szekszárdtól keletre a gemenci erdei vasút végállomása körül kialakított sétaúton megtekinthetők a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyek, valamint az élővilág legjelentősebb fajai. Megközelítés: autó, kerékpár, gyalog

Nyéki-Holt-Duna tanösvény
A pörbölyi gátőrháznál kezdődik az egyik legsajátosabb gemenci tanösvény. Madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a fokozottan védett Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszőtt világa. Megközelítés: erdei vasút, vasút, kerékpár, gyalog, autó, busz

Szeremlei-Holt-Duna tanösvény
Baján a Ferenc-csatorna zsilipje közelében indul a Pandúr sziget élővilágát és az erdőalkotó fajokat bemutató tanösvény. Megközelítés: kerékpár, gyalog, autó, busz

Nagypartosi Tanösvény
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. De nyújt információt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.


TANÖSVÉNYEK A DRÁVA MENTÉN

Zákány - Őrtilosi Vasút-oldal túraútvonal
A 10 km hosszú útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, ill. a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket érinti. A túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihályhegyről eléjük táruló panorámában.

Őrtilosi Dráva-ártér tanösvény
A mintegy 2 km hosszú, kb. 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.

Ártéri tanösvény
Vízvár község központjából indulva félórás túrával érhető el a vízitúra táborhelyig vezető tanösvény. Nagyméretű táblák ismertetik a turistákkal a Dráva-folyó és az ártéri erdő élővilágát.

Babócsa, Basa-kert tanösvény
A tanösvény a növénytani és kultúrtörténeti értékei miatt 1977 óta védett Babócsai Basa-kert Természetvédelmi Területen található. A terület nevezetessége a részben csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) alkotta nárcisz-mező, amelynek látványa virágzáskor (április-május fordulóján) különleges élményt jelent. A nárciszok jelenléte a hagyomány szerint a török időkből ered: a babócsai várat ostromló török pasa egyik felesége ültette a növényeket a területre. Jelenleg e védett növénynek itt található a legnagyobb állománya hazánkban.

Erzsébet-szigeti tanösvény
A babócsai vasútállomástól induló, jelzett útvonalon a Mérus-erdő mellett elhaladva érhetjük el az Erzsébet-szigetet. A szigeten tájékoztató táblák mutatják be az ártéri erdő növény- és állatvilágát.

Mérus-erdő tanösvény
A babócsai vasútállomás és az Erzsébet-sziget között kb. félúton található tanösvény a természetközeli erdőgazdálkodást ismerteti a látogatókkal az "örök erdővé" kijelölt Mérus-erdőben.

Drávaszentesi tanösvény
A Dráva Kapu Bemutatóközponttól induló kb. 2 km hosszú földút mentén a látogatók a Drávaszentesi üde rétek történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. A réten a Nemzeti Park szürkemarha-gulyája legel.

Borókás tanösvény
A 2 km hosszú tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A tájékoztató táblák egy része sajnos a 2000. augusztusi tűz martaléka lett. A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a Nemzeti Park rackanyája legel.

Csomoros-szigeti tanösvény (149 fkm a Dráva folyón)
Ezt a különleges tanösvényt a Barcstól három kilométerre lévő szigeten találhatjuk a Dráva folyón. A sziget vízijárművel (sétahajó, kajak-kenu) szabadon felkereshető. Kikötés után körbesétálva több mint húsz információs tábla ismerteti a Dráva folyó és szigeteinek élővilágát.

Bőköz tanösvény
Kevesen tudják, hogy a ma Ormánságnak nevezett vidék ősi, Árpád-kori neve Bőköz vagy Ormánköz volt. A tanösvény nevében a táj ősi elnevezése köszön vissza. Az önmagába visszatérő útvonal, amelynek egy szakasza az egykori nyári gáton vezet, a Kisszentmártonhoz tartozó Majláthpuszta környékén kalauzolja a látogatót a Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezésére. A tanösvény tájékoztató táblái emellett a környék néprajzi érdekességeire is felhívják a figyelmet. A körtúra a Majláthi-tó (halastóvá alakított Dráva-holtág) melletti parkolót is érinti, ezért a gépkocsival érkezőknek innen célszerű kezdeni a sétát.

Kormorános erdő tanösvény
Kelet-Dráva tájegységben a Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva Keselyősfapuszta határában a tanösvény ismerteti a Dráva árterének élővilágát. Egykori folyómedreken érjük el a folyó partját ahonnan megtekinthető a túloldalon fészkelő nagy számú kormorán kolónia.

Boros Dráva tanösvény
A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul. Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület élővilágát.

Vén Fák ösvénye - Bélavár
A mintegy 2 km hosszú útvonal az ún. Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be. Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya.

 

E-TANÖSVÉNYEK

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a már meglévő, táblás tanösvények mellett új típusú tanösvényekkel várja a látogatókat, melyek internetről letölthető vezetőfüzetek segítségével járhatóak végig. A tanösvények mentén a fákra vagy kövekre festett emblémák és állomás-jelző számok segítik az önálló bejárást, de természetesen az igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

Ammonitesz tanösvény – Villány (Villányi Templom-hegy Természetvédelmi Terület)
Cikta tanösvény – Nagydorog, Szenes-legelő (Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet)
Denevér tanösvény – Abaliget (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet)
Eltűnt puszták nyomában tanösvény (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet)
Fekete harkály tanösvény – Kaposvár-Töröcske (Zselici Tájvédelmi Körzet)
Kövirózsa tanösvény – Kővágószőlős, Jakab-hegy (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet)
Pro Silva tanösvény – Óbánya (Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet)
Tőzike tanösvény – Kakpuszta (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet)
Ürge tanösvény – Paks (Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet)

A tanösvények vezetőfüzetei az innen linkről tölthetők le