Legendák bűvöletében – téli kirándulások a Mecseken

A Mecseket számos mese és legenda övezi; szerelmesek, hősök, urak és szolgák szellemei kísérnek utunkon, ha elindulunk. A vadregényes hegycsúcsok, romantikus völgyek meghódítása, az ismeretlen felfedezése télen is maradandó élményekkel gazdagít.

A legismertebb monda talán a Zengő hegy nevének története. A néphagyomány szerint egy nagyon szegény család asszonyának megsúgta a hegy szelleme titkát: minden virágvasárnap megnyílik a hegy gyomra és megmutatja mesés kincsét. Ám vigyázni kell, mert amint a mise véget ér, a sziklakapu bezáródik, és egy évig nem nyílik ki újra. A szegény asszony karon ülő kisfiával meg is látogatta a helyet, s kapzsiságában az ékszerekkel teli köténnyel ment ki először, s aztán fordult csak vissza gyermekéért. Addigra azonban szóltak már az istentisztelet végét jelző harangok, a kapu bezárult, s az asszony elveszítette legdrágább kincsét. Azóta járja az erdőt, sír, zokog, és vele együtt a fák is. Viharos, szeles időben ma is hallani, ahogy zeng, morajlik a hegy; innen kapta nevét.

A történetet hallva, mindenki fejében megfordul, hogy elinduljon, és hallja, ahogy zeng a Zengő. A hegytető legkönnyebben Pécsvárad felől közelíthető meg, ahol a túrázás közben mintegy 500 méter szintemelkedés vár a bátrakra. A túra során kövessük a Bazsarózsa Tanösvényt, amely a Pécsvárad mellett található Dombay-tótól indul, és a Zengő csúcson ér véget.

A túra után jól fog esni a megérdemelt pihenés az idén 1000 éves jubileumát ünneplő Pécsváradi Élményvárban, ahol a látnivalókon – a váron, az ispotályon, a dögönyözőn, a kovácsműhelyen - túl szállást és éttermet is találunk.

Maradva a Keleti-Mecsekben, ismerkedjünk meg az elátkozott várkisasszony történetével. A Magyaregregy határában fekvő Máré várának ura csatába indult csodaszép feleségét egyedül hagyva. S ahogy az lenni szokott, a kikapós menyecske és a várúr testvére szorgalmasan keresték egymás társaságát, aminek meg is lett az eredménye. Amikor a sok-sok évvel később hazatérő férj meglátta asszonya ifjú leánykáját, éktelen haragra gerjedt. Az asszony pedig elátkozta a leányt, hogy csak állatalakban jelenjen meg ezután. Nyugalmat csak akkor lel, ha valaki egy csókkal megváltja őt. De ki akarna megcsókolni egy varangyos békát, vagy egy kígyót? Így a leány azóta is a környéken bolyong, és várja megmentőjét.

Ez a túra a Keleti-Mecsek talán egyik legszebb útvonala, amely Mecseknádasdról indulva, majd egy csodálatos völgyön keresztül haladva, az Országos Kéktúra egy szakaszát is érintve Máré várához vezet. Az út során több kis vízesés kíséri a kirándulót. Képzeljék el, milyen gyönyörű lehet ez télen!

Mecseknádasdra visszatérve nincs is más dolgunk, mint felkeresni a Pécs-Mecseki Borút valamelyik hangulatos kis pincéjét a Rékavölgyi Pincesoron, vagy megkóstolni az idei évben nyitott sörfőzde valamelyik kézműves sörét, „Réka az Igazi"-t, vagy a „Sötét Mecsek"-et. Sőt a sörkészítés egyes szakaszaiban magunk is részt vehetünk!

A megkövült nászmenet legendája legalább olyan közismert a Nyugat-Mecsekben, mint a keleti oldali Zengőé. A Babás-szerkövek vonulata úgy néz ki távolról, mint egy groteszk, emberi alakokat ábrázoló, rőt embercsoport.

A mese pedig így szól: a Jakab-hegy lábánál élt réges-régen két nagyon gazdag család. Mind két házhoz ellátogatott egy koldus, aki – miután elzavarták – megátkozta őket, hogy akkor váljanak kővé, amikor a legboldogabbak lesznek. Nemsokára esküvőre készült a falu, a két módos gazda lánya egy napon esküdött. Az egyik menet lefelé jött a hegyi templomból, a másik felfelé tartott, ám egyik sem akart kitérni a másik útjából. Az egymással versengő örömapák egyszerre mondták ki, hogy inkább váljanak kővé, de ők bizony ki nem térnek. Ekkor mindkét nászmenet emberekkel, lovakkal, kocsikkal együtt kővé vált; s azóta is ott állnak szép sorban a hegyoldalon.

A Mecsek egyik legrégebbi tanösvényét épp itt, a Jakab-hegyen alakították ki. A 11 táblás tanösvény megismertet a terület földtörténetével, kialakult érdekes földtani formakincseivel, valamint az ősidőktől a hegyet lakhelyéül választó ember évezredes emlékeivel. Az út során olyan látnivalókkal találkozhatunk a Babás-szerköveken felül, mint a Remetebarlang, a Zsongorkő-kilátó (ehhez is kapcsolódik szellemhistória), vagy a pálos kolostor romjai.

A Mecsek nyugati oldalán pihenésképpen pedig mi mást is ajánlhatnánk, mint az idei EDEN-nyertes, Mecsek Zöldút tagjainak felkeresését, hogy megkóstoljuk a porcsinos lecsót, a kőlevest, esetleg tulipános kenyeret.

Az élményekben gazdag téli kirándulás, és változatos étkek után következhet a kényeztető pihenés Dél-Dunántúl családbarát fürdőinek valamelyikében, vagy a garantált felfrissülés a színvonalas szauna szeánszokon.