Különleges könyvgyűjtemények a Nyugat-Dunántúlon

Híres, történelemformáló dokumentumok, kódexek, ősnyomtatványok és sok egyéb ritka könyvkincs várja a látogatókat Pannonhalma, Szombathely és Győr gyönyörű műemlékkönyvtáraiban. Az emberiség gondolatkincsének megőrzését szolgáló könyvgyűjtemények ma is különlegességnek számítanak.

Pannonhalmi Főapátság műemlékkönyvtára

A pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Magyarország legrégibb gyűjteménye. A könyvtár védett könyvállománya a nemzeti kulturális vagyon része. A Főapátság épületegyüttese, benne a Könyvtár és annak könyvgyűjteménye 1996 óta a Világörökség része. Az első adat a középkori könyvtárról egy 1090 körüli Szent László oklevél, amely 70-80 kódexet sorol fel. Ezek közül sajnos egy sem maradt fenn.

1627-ből Himmelreich György főapát könyvtárának katalógusa maradt fenn. Amikor II. József kiadta a bencés rendet is feloszlató rendeletét, mintegy 4000 kötetet számlált a gyűjtemény, melynek egy részét elárverezték. 1802-ben, a rend visszaállításakor csak pár száz (757) kötet került vissza, de 1845-ben már 60.000 kötetes volt a gyűjtemény. A gondos gyűjtés nyomán ma körülbelül 400.000 kötettel rendelkezik a könyvtár. Az itt őrzött gyűjtemény jelentős része „régi könyv", vagy egyéb szempontból egyedi dokumentum.

Az Apátság leghíresebb dokumentuma a Tihanyi Apátság alapítólevele. Tizennégy kódexet, köztük egy 13. századi teljes Bibliát, és az első főapát, Tolnai Máté számára készített, szépen díszített evangelistariumot találunk a gyűjteményben. 240 körül van az ősnyomtatványok száma, de a későbbi korokból is őriz a könyvtár ritkaságokat. A 19. és 20. századi gyűjtés eredménye, hogy a könyvtár gazdag teológiai és monasztikus irodalommal, és a különböző szaktudományok alapvető munkáival is rendelkezik. A könyvtárépület az 1820-30-as években épült, klasszicista stílusban. Mennyezetét Minerva istennő freskója díszíti, a teremben Szent István király és I. Ferenc király szobra látható. A könyvtár polcait helyi asztalosmesterek készítették.

TIPP! Kapcsolódó cikkünk:  Pannonhalmi Bencés Apátság gyógynövényes kertje

Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár - Barokk teremkönyvtár

Szily János – az első szombathelyi püspök – magánkönyvtárát 1791-ben a Székesegyháznak ajándékozta. A könyvtár helyének azonban nem a templomot, hanem a Szeminárium épületét jelölte ki. Akkor az épület második emeletén helyezték el a gyűjteményt, amit nemcsak a szeminaristák és tanáraik, hanem a városi polgárok is használatba vehettek. Így született meg a város első nyilvános bibliotékája.

Hidasy Kornél püspöksége idején, 1884-ben a Dorffmaister-teremben működő kis könyvtár már nem volt képes befogadni a folyamatosan növekvő állományt, ezért egy új, a barokk idők hangulatát megidéző terem kialakítására került sor a mostani helyén, az első emeleten. A galériás nagyterem festésére Storno Ferenc és fia kapott megbízást 1885-ben. A mennyezetre a terem funkciójához legjobban illő egyházi személyek és szónokok kerültek: Szókratész, Szent Pál apostol, Nagy Szent Gergely pápa és Mózes. A gyűjtemény legértékesebb része az a 16 középkori kódex és 96 ősnyomtatvány, melyeket még Szily János vásárolta meg. Régi nyomtatványok, kéziratok, unikumok is gazdagítják a – mára 40 000 kötetet számláló – bibliotékát, ami nem csak könyvekkel, de gazdag periodika gyűjteménnyel, valamint egy értékes külön gyűjteménnyel, a Herzan-könyvtárral is büszkélkedhet.

www.konyvtar.martinus.hu

Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár

A Győri püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első éveiben. A győri bazilika építése is az ő ideje alatt kezdődött meg, s ő rendelkezett arról is, hogy a liturgikus cselekményekhez szükséges misekönyvek, szent edények, miseruhák, megfelelő számban legyenek a templomban.

Az évszázadok során összegyűlt tárgyakból alakult ki a kincstár állománya. A kincstár jellegében mindig is liturgikus eszközökből és könyvekből állt. A 15-16. században elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen e század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe.

A székesegyház többször új köntösbe öltözött, ezzel párhuzamosan bővült az egyházi gyűjtemény. A 18. században került sor a székesegyház legnagyobb felújítására, átépítésére, lényegében a mai külső és belső kialakítására. Zichy Ferenc, a székesegyházat Magyarország egyik legszebb templomává alakította át, és rengeteg ajándékával az elszegényedett kincstárat és a templom belső berendezését is újjávarázsolta. Nyomdokain haladt a 19. század második felében Simor János és Zalka János püspök, akik a kincstárat régebbi tárgyak felújításával is gazdagították, és új, a századvég stílusában készült darabokat adományoztak a székesegyháznak. A könyvtár dokumentumai között kódexek, ősnyomtatványok, régi magyar könyvek találhatók. Kiemelkedő értékek a Mátyás király könyvtárából származó Korvina és Magyarország legnagyobb kódexe a Zalka-antifonálé.