A tíz legszebb kapu a Nyugat-Dunántúlon

Templomajtó, kastélykapu, emlékmű és átjáró egy másik világba. Ha a Nyugat-Dunántúl épített örökségét szeretnénk megcsodálni, vessünk egy pillantást az apró részletekre is. A 10 legszebb kapu hívogatóan tárja ki a szárnyait. Ne habozzunk hát belenézni a titkaikba!

10. Várkapu emlékmű Nagykanizsa

A kanizsai várat Kanizsai II. Miklós kezdte el építeni, az építés valószínűleg 1393-ban fejeződött be. A Kanizsai családtól a Nádasdyakhoz került, majd újra királyi végvár lett. A törökök 1600-ban foglalták el. Minden birtokos átépítette a kor igényei szerint. 1690-ben szabadult fel a török uralom alól, majd 1702-ben lebontották, így semmilyen emlékhely nem maradt a vár területén. A kanizsai polgárok többször is próbálkoztak emlékhely kialakításával, végül 1996-ban készült el az ipartelep mögötti parkban a stilizált várkapu. Az előtte látható mellszobor Vörös János szobrászművész alkotása, a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja.

9. Vasvári sánc- Vaskapu

A Vasvári sánc a korai magyar határvédelem belső vonala, a Rába és a Zala vízgyűjtője között természetes átjáróként kiemelkedő Vasi-Hegyhát fennsíkját zárja le Vasvár és Győrvár között mintegy 8 km hosszúságban. A sáncot valamikor a 10. század második felében, a nyugati kalandozások lezárulása után építették ki egy, az egész Dunántúlt körülölelő védelmi rendszer részeként. A védmű környékünkön a Katonák útját, ezt az ország központjából a Hegyháton, az Őrségen és a Mura-vidéken keresztül Stájerországba (azon túl pedig egészen Észak-Itáliába) vezető utat védte. A sáncnak volt egy párja a történelmi országhatáron, Muraszombat és Radkersburg között, a két sánc között terült el a tényleges gyepű, ahol csak az őrök laktak, ennek központja a történeti Őrség. Ez a védelmi rendszer egészen a 12. század közepéig használatban volt, ezután épültek fel a gyepűterületen a kővárak, amelyek átvették a védelem feladatát. A funkcióját vesztett Vasvári sánc, mint birtokhatár maradt fenn a későbbi századokban, jó megtartását annak köszönheti, hogy napjainkig erdő borította.

A sánc eredetileg egy árokból, mögötte pedig töltésre épített föld-fa szerkezetű falból állt; pusztulása után ebből az árok és a mögötte lévő töltés maradt meg, amely azonban így is jelentős építmény (helyenként az árok alja és a sánc teteje közötti szintkülönbség 6-8 méter is lehet. Az önmagában is látványos régészeti emléket még vonzóbbá tette az a rekonstrukció, amely a Magyar Millennium kapcsán 2000-ben készült azon a ponton, ahol a Katonák útja áthalad a sáncon. Egészen a közelmúltig ez volt az egyetlen átjáró a sánc két oldala között, a népnyelv - amely bizonyára sok évszázados elnevezést őrzött meg - ezt a helyet Vaskapunak nevezi. A város és az erdészet összefogásával elkészült a sánc kapujának a rekonstrukciója: néhány kazetta a gerendából épült és földdel töltött falból, és maga a kaputorony.

A Vasvári sánc a Vaskapuval, a környező jóléti erdő és tanösvény nemcsak egyedi történeti emlék, hanem szép természeti környezetben fekvő kiránduló- és pihenőhely, ahonnan számos turistaút indul a környék látványosságaihoz.

TIPP! Ha nyáron járunk a környéken, ne hagyjuk ki a strandfürdőt sem!

8.Jurisics vár kapuja

A Jurisics vár a magyarországi várépítés korai időszakából való. Alapjait a tatárjárás után a várost alapító Kőszegi Henrik Iván fia, János nádor rakták le.

1529-ben Jurisics Miklós lett a vár kapitánya, aki a magyar és a Habsburg királyokat egyaránt szolgálta.

Az 1532 nyarán II. Szulejmán szultán 60000 fős sereggel vonult Bécs ellen, de először megostromolta Kőszeget. A 20000 fős török sereggel szemben Jurisicsnak kevesebb mint 50 állandó katonája volt és a felfegyverkezett városlakókkal együtt is csak 418 fős csapat állt mögötte. Augusztus 13.-án a törökök támadásba lendültek, miután Jurisics elutasította, hogy megadják magukat. A magyarok visszaverték őket. A törökök több helyen is megpróbálták aláásni a falakat, de a magyarok megakadályozták azt. A törökök minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult. Augusztus 28.-án indították a törökök a 19. egyben legnagyobb támadásukat, néhanyan felmásztak a falra, de a magyarok leszúrták vagy visszalökték őket. A próbálkozásokat feladva a szultán beszüntette az ostromot, miután Jurisics szimbólikusan kitűzte a török zászlót a vár tetejére. A törökök augusztus 30.-án visszavonultak és felhagytak a Bécs elleni hadjárattal. Azóta nevezik a várat Jurisics várnak.

7.Jáki templom kapuja

A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.

Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.

A bélletes főkapu látványa első látásra is ámulattal tölti el a szemlélőt, nem véletlenül, hiszen az építőmester úgyszólván minden díszt ide összpontosított. A háromszögű oromzattal lezárt építménybe sokszorosan tagolt, befelé mélyülő kaput tervezett, amely magára a kapura és a szobrokkal díszített homlokfalra oszlik. Mindent elborít a változatos és gazdag díszítés, melyet a geometriai mintákat felhasználó ún. normann díszítőstílus jellemez. A belső rész két figurális dísze a bejárat két oldalát őrző oroszlán – sajnos csak az eredetiek másolatai.

6. Páneurópai Piknik emlékhely- kinyíló kapu

A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és a Soproni Ellenzéki Kerekasztal pártjai 1989. augusztus 19-re Páneurópai Piknik elnevezéssel rendezvényt hirdettek a vasfüggöny lebontásának és a határok nélküli közös Európa eszméjének népszerűsítésére. Ezen a rendezvényen törte át az osztrák- magyar államhatáron álló "vasfüggöny" kapuját több száz NDK-s állampolgár, hogy szabad földre jutva továbbutazhassanak az NSZK-ba.

A látványos tömegmenekülés adott újabb lökést a változásoknak, és vezetett a Berlini Fal leomlásához. Ezt követte Berlin és Németország újraegyesítése.A rra a helyre, ahol a határátkelőt áttörték a határt, az egykori szervezők által 1991-ben felállított kopjafa, a Debrecen városától kapott lélekharang, a Japán Magyar Baráti Társaság által épített pagodaszerű épület és kút valamint egy kinyíló kaput ábrázoló magyar műalkotás emlékeztet. Közvetlenül a hajdani határzár áttörésének pontjára 2004-ben emlékkövet állítottak, az esemény történetét leíró emléktáblával. 2009-ben a 20. évfordulóra augusztus 19- én avatták Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozícióját.

5. Esterházy kastély- kapuja

Fertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély. A pompázatos "magyar Verszália" káprázatos ünnepségeknek, remek operaelőadásoknak és hangversenyeknek adott otthont. 1770-ben mutatta be otthonát és udvartartását a bécsi arisztokráciának Esterházy "Fényes" Miklós herceg.  Ezután minden évben látványos ünnepségeket rendeztek.Főként farsangkor és nyár végén zajlottak a híres "eszterházi mulatságok". Itt vendégeskedett Mária Terézia, valamint II. József és Ferdinánd főherceg is.

A kastély kapuja díszes kovácsoltvas alkotás. Mind technikai, mind művészi szempontból Magyarország egyik legszebb kapuja. Napjainkban az Esterházy-kastély kulturális programjaiban meghatározó szerepet játszanak a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak által teremtett zenekultúra hagyományőrzéseként évről-évre koncerteket, zenei kurzusokat tartanak. A kastély dísztermeiben a nyári hónapokban hangversenyeket rendeznek.

4. GYŐR Audi ETO KC kapuja

Az ETO női kézilabda csapata 1948-ban alakult meg. Az első hivatalos női bajnokságot 1951-ben rendezték.

A várva várt sikert végül a 2012/2013-as szezon hozta meg a csapatnak: az ETO minden tornát megnyert, amelyen elindult! A Bajnokok Ligája csoportkör hibátlanul sikerült, majd csúcsot döntve a középdöntőt is pontveszteség nélkül zárta a csapat. A Valcea az elődöntő mérkőzést Bukarestben rendezte, de ez nem zavarta meg a győrieket, kétgólos előnyt gyűjtöttek össze a visszavágóra. Veszprémben sokáig elúszni látszott a döntő, a Valcea magabiztos játékkal vezetett, de az utolsó – felejthetetlen – tíz percben minden győri játékosnak helyén volt a szíve, és bár egy góllal kikapott a csapat, ismét a döntő következett. Az első mérkőzésen Larvikban a szurkolók támogatásával három góllal bizonyult jobbnak ellenfelénél az ETO, majd a veszprémi visszavágón szinte végig vezetve első Bajnokok Ligája kupagyőzelmét érte el a Győri Audi ETO KC.

TIPP! Ha a városban járunk, nézzük meg a Gutenberg téren álló Frigyláda szobrot is.

3. Lébényi templom kapuja

Lébény főterén áll hazánk egyik legjelentősebb műemléke, a XIII. század elején épült román stílusú Szent Jakab templom, egykori bencés apátsági templom és középkori monostor.

Bár a történelem viharai nyomokat hagytak az Isten házán az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből.

Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek.

A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.

2. Sopron Hűségkapu

Sopron a Hűség városa (Civitas Fidelissima) 1921. december 14-én vette kezdetét az – összesen három napig tartó – soproni népszavazás, mely során a nyugat-magyarországi város és a környező 8 falu lakosságának döntő többsége Magyarország fennhatóságát választotta Ausztriáéval szemben. A diadalban kulcsszerepet játszott, hogy a város polgársága 72%-os arányban a magyar impérium mellett szavazott; ez azt jelenti, hogy a német anyanyelvű lakosság jelentős része is a maradást választotta, tehát az 1922-ben adományozott „civitas fidelissima" cím kétszeresen is megillette Sopront. A torony lábánál található Hűségkapu ennek a népszavazásnak állít emléket. A kapu szoborcsoportja Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

1. Sopronhorpácsi templom kapuja

Sopronhorpács legjelentősebb épülete a román kori templom. Építése a XII. század utolsó negyedében kezdődött és a tatárjárás előtt fejeződött be. A kapu két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlánszobor, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. A 12. század vége felé valószínűleg nemzetségi templomnak épült, és hamarosan többször is átalakították. A negyedik átépítéskor, 1230 táján készült a pompás bélletes díszkapu és a déli mellékhajó.