Jászországtól a kunok birodalmáig

A régió nyugati kapuja a Jászság. A jászok eredetileg indoiráni nyelvű nép voltak, akik az alánokkal rokonok, akárcsak a Kaukázusban ma élő oszétok. A XIII. század elején, a kunokkal egy időben érkeztek mai lakóhelyükre, s teremtettek itt otthont. Sajátos kultúrájuk máig meghatározó e vidéken.

Múltjukat, hagyományaikat őrzi Jászberényben a Jász Múzeum. A Jász Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi, honfoglalás kori ereklyéjét, Lehel kürtjét, amely a jászok jelképévé vált. Az elefántcsontból készült, finom domborművekkel ékesített kürthöz fűződő legenda szerint a kalandozó magyarok Lehel nevű vezére német fogságba esett, s mielőtt őt magát is megölték, ezzel a kürttel ütötte agyon Konrád császárt, aki így a másvilágra kerülvén Lehel örök szolgája lett

A népcsoport hagyományos építkezési módját idézi a Jászárokszálláson található nevezetes Jász ház.  Jászberénytől nem messze, Jánoshidán áll Jász-Nagykun-Szolnok megye legöregebb műemlék temploma: a román korból származó templomot, mely a középkori alföldi templomépítészet egyik legszebb példája, Keresztelő Szent Jánosnak szentelték. Szintén középkori műemlék a jászapáti római katolikus kéttornyú templom, míg Jászszentandrás római katolikus temploma már korunk templomfestészeti remekeit példázza, freskóit az európai hírű művészek, Aba Novák Vilmos és Chiovini Ferenc készítették. A jászok földjén a Jászsági Népi Együttes óvja a népzenei örökséget.

Szolnoknál a Tisza és a Zagyva folyók adnak egymásnak randevút. A régmúlt patinája és a modern korunk városainak jegyei keverednek a megyeszékhelyen. A múlt levegőjét idézi a belvárosi plébánia templom a kolostorral, a Megyeháza, a Városháza és a Tisza szálló elegáns épülete. A város és korabeli földvára már a török hódoltság idején fontos stratégiai szerepet játszott, ma az egykori vár helyén Művésztelep áll. A vártemplomot az 1800-as évek elején középkori épületek köveiből emelték. Műemlék épületben található a Damjanich János Múzeum is, ahol régészeti, helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti tárlatok, valamint ritka leleteket bemutató őslénytár tekinthető meg. A modern Szolnok a kultúra szívélyes házigazdája. A szépséges Szigligeti Színház igen rangos előadásoknak ad otthont, a Szolnoki Zenei Fesztivál minden tavasszal zeneértő tömegeket vonz a városba, ősszel a Művészeti Hetek nyújtanak maradandó élményeket a kultúra szerelmeseinek. Szolnokot a festők városaként is emlegetik, miután 1902 óta működik a Szolnoki Művésztelep valamint a képzőművészet másik itteni fellegvára a Szolnoki Galéria, mely a mór stílusban épült egykori zsinagógában kapott otthont. A szolnoki Tisza Táncegyüttes a néptánckultúra ápolója. Magyarországon egyedülálló a szolnoki Magyar Repüléstörténeti Múzeum, ahol hazánk legnagyobb katonai repülőgép-gyűjteménye található, ezen kívül polgári, rendőrségi, vízügyi és sportrepülők is láthatók itt. A Közép-Európában kuriózumnak számító gyűjtemény 1996-ban bekerült az Aircraft Museums of the World katalógusba.

Szolnoktól délre, Tiszaföldváron, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum őrzi a táj népének múltját, s itt látható az ország harmadik leggazdagabb őslénytani gyűjteménye is. A régió legdélebbi vidékének szívében, Kunszentmártonban áll az Alföld legmagasabb tornyú barokk temploma.

Jellegzetes alföldi kisváros Törökszentmiklós. Ez a vidék hajdan az Almásy grófok birtoka volt, családi kastélyuk a település határában, Szenttamáson áll, ahol gróf Almásy Imre megalapította hazánk egyik leghíresebb angol telivér tenyészetét. Az Almásyak másik gyönyörű rezidenciája áll Kétpón, ez az épület ma háromcsillagos kastélyszállóként működik.

IV. Béla királyunk a XIII. században kunokat telepített a róluk elnevezett mai Nagykunság területére. Az új lakók kiváltságokat is kaptak a királytól, s máig meghatározó kultúrát honosítottak meg. Számos tájház és múzeum, kun emlékhelyek őrzik ennek tárgyi emlékeit, például Kisújszálláson a Néprajzi Kiállítóterem. Mezőtúr középkori eredetű mezővárosában már a XV. században is jelentős vásárokat tartottak, manapság is minden év augusztusában nagy tömeget vonz a Túri vásár. A város római katolikus templomának különlegessége a szentélyén látható kép, mely a világhírű czestochowai kegykép másolata.

A világ híres embereket köszönhet a Nagykunságnak: Túrkevén, a minden évben megrendezett Kevi Juhászfesztivál városában született a híres filmrendező, az angol filmipar atyja, Sir Alexander Korda, eredeti nevén Korda Sándor. Zoltán és Vince nevű testvérei szintén világhírűek lettek a filmszakmában. A Korda fivérek mellett a Finta család tagjai is a város büszkeségeivé váltak: a közeli Ecsegpuszta híres pásztora, Finta Miklós készítette az 1896. évi millenniumi kiállításra az alföldi kontyos kunyhót. Finta Sándor Amerikában élő író és szobrász volt az 1900-as évek első felében, míg fivére, Gergely szobrászként alkotott itthon és Rodin mellett. A külföldre elszármazott testvérek szülővárosukra hagyták műveiket, ezekből látható állandó kiállítás a róluk elnevezett Finta Múzeumban.

A történelemből híres Horthy család gyökerei Kenderesre nyúlnak vissza. Ma is áll az egykori neobarokk családi kastély, s itt temették újra 1993-ban az egykori magyar kormányzót, Horthy Miklóst, aki Portugáliában halt meg – száműzetésben.

A nagykunsági táj különleges színfoltjai a rejtélyes, védett kunhalmok. Ezek mintegy öt-tíz méter magas, húsz-huszonöt méter átmérőjű emberkéz alkotta dombok, melyek kúp, vagy félgömb alakúak, s többnyire víz mellett találhatók. Talán a kora középkorban ide telepített kunok temetkezőhelyei lehettek (halottaik fölé halmot hordtak), de nem kizárt, hogy őrhalmok vagy határvonalat jelképező mesterséges dombok.

A „Jászkun Kapitányok nyomában" tematikus túraútvonal meghatározó helyszínei a szolnoki, jászberényi, karcagi látogatóközpontok, ahol olyan interaktív kiállítások várják a látogatókat, amelyek egyedülálló módon mutatják be a jász és a kun történelmi emlékanyagát.