A bükki Kaptárkövek rejtélye

Fantasztikus és misztikus földtani alakzatokra lehetünk figyelmesek a Bükkben. Ezek a kaptárkövek, melyek az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, de igazi céljukat biztosan máig nem sejtjük a térség több tucat kaptárkövének.
Bükkalján 38 lelőhelyen 72 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig 473 fülkét számolhatunk össze.
 
A fülkés sziklákat a szomolyai lakosok nevezték kaptárköveknek, de mindenhol máshogy hívják: Eger környékén vakablakos köveknek, másutt köpüsköveknek, Ördögtoronynak, Nagybábaszéknek, Nyergesnek, Hegyeskőnek, Kecskekőnek, Ablakoskőnek, Királyszékének, Kősárkánynak mondják.
 
Az egyik legismertebb kaptárköves terület a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület, a Kaptár-völgyben, ahol hazánk legtöbb 117 fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját lehet megcsodálni.

A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Egyik szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat a hun-magyarok, esetleg a kelták, vagy a szkíták. Volt kutató, aki a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetést valószínűsített. A ma leginkább elfogadott vélemény, hogy a fülkékben hajdan méhészkedtek. Igazából egyik feltevést sem sikerült igazolni.
 
Fejtsd meg a titkot, fedezdd fel a Kaptárkövek térségét, irány a Bükkalja, ahol egyébként Noszvajon remek falusi programokat és szállásokat, Bogácson pedig kellemes termálfürdőt is található.