Budapesti fürdőséta

A budai oldalról, a Gellért Fürdőtől indulunk, majd sorra vesszük a Duna-part közelében sorakozó történelmi fürdőket, majd a Margit-hídon át megérkezünk a pesti oldal ikonikus , impozáns épületéhez, a Széchenyi Fürdőhöz.

A Gellért-hegy alatt kezdődik Budapest „édesvízű" forrásainak szakasza. A Szabadság-híd budai hídfőjénél épült a Gellért Fürdő. Vize évszázadok óta gyógyít. Régi feljegyzések tudni vélik, hogy a középkorban remete élt a gellérthegyi sziklabarlangban és a betegek fájdalmát a forrás vizével és iszapjával enyhítette. Éppen iszapja miatt hívták a fürdőt Sáros-fürdőnek. A törökök nyitott fürdőnek nevezték. Evlia Cselebi török utazó krónikája szerint egész „Frengisztánból" – vagyis Európából – sereglettek ide az emberek, mert vize hét nagy betegséget gyógyított. Ha a hegy valamelyik lejtőjéről lenézünk a Gellért Fürdő nyitott medencéjére, kristálytiszta vize úgy ragyog, mint ritka drágakő. Ha megindul a hullámfürdő gépezete és a víz tajtékozni kezd, selymes hullámok ölelik át a fürdőzőket, gyengéden felemelik és visszahullajtják, ringatják őket – ilyenkor a Gellért olyan, mint parányi tenger a város kőrengetegében.

A Gellért Fürdőtől a Duna-parton sétálhatunk tovább a Rudas Fürdőhöz. Medencéjét Musztafa basa építette a XVI. században. Négyszáz éves kupoláját nyolc török oszlop tartja. Tizenhárom forrásból napi egymillió liter gyógyvíz tör fel, mely részben a fürdőket, részben az ivókutakat táplálja.

A Gellért-hegy alján található még a magyar fürdőkultúra egyik legérdekesebb műemléke, a Rác Fürdő. Állítólag még Mátyás király építette, annak idején a Várból fedett folyosó vezetett ide és csak a királyi család használhatta. A korabeli fürdő berendezéséről csak lelkes hangú leírások maradtak ránk. Végső formáját a XIX. században nyerte el, amikor a neves magyar építész, Ybl Miklós tervei alapján megújították a belsejét és egy újabb kétemeletes szárny készült el.

Budapesti fürdő sétánk következő állomása a Király Fürdő. Azért nevezik így, mert a XVIII.század végén König (Király) Ferenc tulajdona volt. Szokoli Musztafa budai pasa építette 1560 körül. A Király Fürdő különösen népszerű volt a törökök körében, mert a várfalon belül esett, ezért háború esetén is használhatták. Törökkupolás épülete, gyönyörű oszlopos udvara védett műemlék.

A Margit-híd budai hídfője mellett találjuk a Lukács Fürdő épületcsoportját. Kedves, XIX. század eleji kép fogadja a látogatót, ha az árnyas lombos parkba vagy a fürdőkbe lép. A Lukács Fürdő egyik udvarát emeletmagasságig beborítják az emléktáblák és a domborművek, amelyeket hálálkodó betegek állítattak csodálatosnak hitt gyógyulásuk örömére. A fürdő gyógyvize és iszaptava világhírű. Magas fallal körülvett, nyitott uszodájának vizére zöldellő fák hajolnak. A fürdő máig megőrizte a biedermeier kor meghitt, bensőséges hangulatát.

Hasonló benyomások fogadnak a Veli bej Fürdő ódon szárnyaiban és árkádos empire udvarában is. A krónikák szerint már a XV. század elején fürdőház állt itt. Szokoli Musztafa csodálatos keleti paradicsomot varázsolt a régi épület helyére. Ő ásatta a híres malomtavat is, mely a fürdő melletti malmokat hajtotta. Ezeket a XIX. században lebontották. A tavat, mely akkoriban elzárta a Duna és a hegyek közötti utat, beboltozták. Egy darabja azonban megmaradt, ma is ott találjuk a kőfal mögött.  A Veli Bej Fürdőnek olyan híre volt, hogy Mohamed ben Bajazid török író „ A világ őrtornyai" című művében a civilizáció őrtornyai közé sorolja. Ezt a könyvet 1600 táján Damaszkuszban írták. Edward Brown angol utazó a XVIII. században a következőket írta a fürdőről: „ Budán kitűnő fürdőket találunk. Nyolcat számoltam össze, és egyik-másikban fürödtem is. Valamennyi között a legszebb Veli bég fürdője, csinosítására Szoliman sokat költött."

A fürdővárosi sétánk átnyúlik a Margitszigetre és a pesti oldalra is. A Margitsziget Budapest legnagyobb parkja, üdülőtelepe és kirándulóhelye. Tulajdonosai az évszázadok során úgy változtak, ahogy a város urai változtak.  Egykorú feljegyzésekből tudjuk, hogy Aquincum valamennyi parancsnoka ezen a gyönyörű szigeten építtette fel a nyári palotáját. Nyolcszáz esztendővel ezelőtt már az esztergomi érsek kastélya állt a római nyári lak helyén. Itt volt Imre király udvara is. Ezután évszázadokig papok és apácák lakták. Eleinte Urak-szigetének nevezték, de volt Nyulak-szigete is, mert a feudális nagyurak egy időben szívesen rándultak át ladikon a szigetre egy kis vadászatra. Az apácákról a Leánysziget nevet kapta, és az egyik apácáról, IV. Béla király leányáról nevezték el véglegesen Margitszigetnek. A Habsburg uralkodók idején a császári család sarjai építtettek mulatóhelyet a szigeten. A város lakói számára csak a XIX. század 70-es éveiben nyitották meg a szigetet, de akkor is csak belépti díj ellenében. Ma már szabad a bejárás, csak a gépkocsiforgalmat korlátozzák éppen a pihenők érdekében. A sziget partját egész hosszában futópálya, vízi sporttelepek, sportpályák szegélyezik. Itt található a Nemzeti Sportuszoda Budapest vízi sportjának a fellegvára. 1938-ban építették, az 1896-os, első újkori athéni olimpia kétszeres úszóbajnoka, Hajós Alfréd tervei alapján. A Margitszigeten található Budapest egyik legszebb strandja, a Palatinus. Üde zöld pázsitján, a medencék áttetsző vizében nyaranta ezrek élvezik a sziget jó levegőjét.

Ybl Miklós tervei alapján készült el 1869 májusában a Margitszigeti fürdő. A díszes, háromszárnyú gyógyfürdő az előkelőségek minden igényét kielégítette. A fürdőház, amely kupolájával és díszes aranyozású párkányaival messze kiragyogott a lombos fák közül, fénypontja lett a Margitszigetnek. Sajnos a II. világháborúban annyira megsérült, hogy le kellett bontani. Helyén 1979-ben a Grand Hotel Margitsziget mellé épült fel a Thermál Hotel Margitsziget.

A pesti oldal legfontosabb fürdője a városligeti Széchenyi Gyógyfürdő. Vizét két kútból kapja, az egyik kútból közel ezer, a másikból ezerkétszázötven méteres mélységből tör fel a 72–79 Celsius fokos termálvíz. A Széchenyi Gyógyfürdő Budapest szimbóluma. A télen-nyáron a nyitott medencében sakkozó nyugdíjasok mára már elválaszthatatlan részei a város képének.

Fürdő-sétánk végén várjuk meg a napnyugtát és járjuk be újra a Dunát egy esti hajóval. Hallgassuk a vén Duna habjainak a meséjét, gyönyörködjünk a ritka panorámában, amellyel egyszerűen nem lehet betelni. A milliós metropolis felejthetetlen látványt nyújt a késő esti órán: a város milliárdnyi fénye villódzva verseng az égbolt csillagaival, és a pesti parton mint mesebeli óriási várkastély magasodik a folyó felé a soktornyú Parlament sziluettje.