Tokaj-Zemplén: édes nedűk, természetes kalandok

A Zempléni-hegység és a Bodrog folyó találkozásánál formálódott területen az évszázados pincék, a régi épületek, a kiváló Tokaji borok és a festői táj együttese ritkán tapasztalható, kivételes élményt nyújt az idelátogatóknak.
Ezekkel az értékekkel érdemelte ki a 27 települést magába foglaló Tokaj-Hegyaljai Borvidék a világörökségi címet. A tokaji nemes nedűkről, például a Tokaji aszúról nem is kell sok szót ejteni, hiszen ki ne ismerné azokat? Sokan tudják, a fogyasztásra korábban cseppenként ajánlott szamorodni és aszú, valamint az esszencia magas penicillin tartalma miatt természetes egészségvédő hatású. Tokaj leghíresebb építményei a pincék. A mai belváros alatt húzódó pincerendszer egyes pincéiben már a XV-XVI. században is bort tároltak.

A sárospataki Református Kollégiumot és a Rákóczi-várat felkereső turisták, valamint a város lakói egyaránt élvezhetik a megújult Végardó Fürdő szolgáltatásait. A kincset érő termálvízre kutatófúrás révén találtak rá 1959-ben. A szomszédos Sátoraljaújhelyet gyönyörű fekvése, történelmi és irodalmi kötődései miatt sokan felkeresik. A városhoz tartozó Széphalomban Kazinczy Ferenc sírja, emlékcsarnoka és az ugyanitt álló Magyar Nyelv Múzeuma máig az egyik leglátogatottabb irodalmi zarándokhely. Továbbá itt található Magyarországon a leghosszabb bobpálya a Zempléni kalandparkban.

A csodálatos folyókat, patakokat övező növény- és állatvilág kizökkent a mindennapi élet rohanásaiból, a zajból, és csónakba, kenuba csalogatja az utazót. Gyakorlott, megfelelő tapasztalatokkal rendelkezők számára a közeli Hernád ad sok izgalmat a kavicsos folyómedrével, kidőlt fáival. A lassú folyású Bodrog a kezdők számára is ajánlott. 

Sárospatakról vagy Tokajból indulva sétahajó járatokon élvezheti a víz közelségét, vagy borkóstolóval egybekötött hajókiránduláson is részt vehet. A térségben több helyen, MádonTarcalon és Erdőbénye határában is találhatóak horgásztavak, de látogatható a tarcali és a Megyeri-tengerszem is. Kiemelt értéket képvisel Bodrogzug madárvilága: ritka ragadozó madarak, valamint számos vízi és gázlómadár faj él itt, de az ártér a madárvonulásnak is fontos állomása.

 

Tovább

Bor és gasztronómia a Királyi régióban

A Dunától a Balaton-felvidékig terjedő, csodálatos vidék történelmi, művészettörténeti nevezetességeivel, hangulatos utcáival, tereivel, pezsgő kulturális élettel és nem utolsó sorban a térség egyedi hangulatához méltó étkekkel várja vendégeit.

Boraink tájjellegét az adott borvidék éghajlati, domborzati és talajviszonyai, valamint a borászati technológia alakítják ki.

Etyek község szőlő- és bortermeléséről az első adatok a XVIII. századból valók. Mint az országban számos helyen, itt is a német ajkú lakosság többszöri betelepülése hozott jelentős fejlődést. A meszes talaj és a borvidéken hagyományos fajták a pezsgőalapanyag-gyártás termőhelyévé tette az etyeki borvidéket: itt termesztik a híres Törley pezsgő alapanyagát is.

A ma itt működő mintegy ötszáz borospince két helyen is védett pincesort alkot. Az etyeki borvidék jellegzetes fajtái: Rajnai rizling, Pinot blanc, Szürkebarát, Zenit, Királyleányka, Chardonnay, Zöld Veltelini, Zengő, Zefír.

A Neszmélyi borvidék története, illetve annak szőlőtermesztése közel kétezer éves múltra tekint vissza. A törökök kiverése utáni idők a szőlőtermesztés felvirágozásáról tanúskodnak, később a szabadságharcos időkben kialakult helyzet ismét csak a fejlődést segítette elő. A kuruc szabadságharcok alatt a katonáknak nagy mennyiségű bort szállítottak, s ezzel egyértelműen serkentették a szőlőtermelést. A termesztett fajták a Rajnai rizling, Királyleányka, Olaszrizling, Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Muscat Ottonel, Chardonnay, Leányka.

További információ a borvidékről: A Móri borvidék, a "férfias borok" illetve "az ezerjó hazája", mely  a Vértes-hegység déli, délnyugati lejtőin a Móri-árok peremvidékén terül el. A kisebb borvidékek közé sorolható, hiszen Móron kívül mindössze 5 település (Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly) alkotja. A szőlőkultúra a német telepeseknek és a velük érkezett kapucinus barátoknak köszönhetően éledt újra: új módszereket honosítottak meg a szőlőművelésben, és nekik köszönhető a híres móri ezerjó betelepítése is. A borvidék jellegzetes borai az Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Ezerjó.
Móri Borvidék TDM Egyesület Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt

A 8-as főút mentén emelkedik a Somló-hegy, az egykori tűzhányó tanúhegy, mely egyben az ország legkisebb területű (500 ha) borvidéke.

A borvidék története az ókori időkig nyúlik vissza, valószínűleg a kelták és a rómaiak is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel. A legenda szerint – Mária Terézia parancsára – az ifjú Habsburg főhercegeknek nászéjszakájukon egy pohár somlói bort kellett fogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése, s a fiú utód nemzése érdekében.

A Somló történelmi borvidékét négy jellegzetes bortúra során ismerhetjük meg: ezek a Szent Margit Borút, a Szent Ilona Borút, a Hegykút Borút és a Szent Márton borút. A Szent Margit Borút a Hegykapu étteremtől indul, első állomása pedig a Somlói Borok Háza. A helyi gazdák boraiból kóstolás után még vásárolhat is a látogató. A borúton haladva a Taposókút után a "nyitott pincék" következnek: Fazekas pince, Badics pince, Hermann pince, Szobrász pince, Fazekas pince, Puchinger pince, Mondeville pince és a bortúra végállomása a névadó Szent Margit Kápolna. A Szent Ilona Borút kiindulópontja szintén a Hegykapu étterem, melyet a Borbély pince és a Vackó pince követ. A bortúra végállomása a Szent Ilona kápolna, amelynek szomszédságában a Stubán, Molnár. Szabó, Henz pincék találhatók.

A Hegykút-borúton nyitott pincék sora nyújt lehetőséget a borkóstolásra. Somogyi, Huszár, Zacskó pincék és az Inhauser-féle borház várják szomjas vendégeiket.

Szent Márton borút: a Barcza borozótól indul, amely hangulatos kerthelységgel várja a vendégeit. Az út során minden turista szívesen tér pihenőre a Katona pincében. A Tóni kutat elhagyva megpihenhetünk a Szent Márton kápolnánál is a Szent Márton kútnál elhelyezett pihenőpadokon.  Az út végén a Szent István kilátó található.

Az Agárdi Pálinkafőzde – nevéhez hűen – Agárdon található a Sreiner-tanyán, amely 2002-ben, zöldmezős beruházásként valósult meg. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott az, hogy a környező régió kiváló alapanyagbázisként szolgál, hiszen a főzdét körülölelő gyümölcsösök szinte korlátlan forrását biztosítják a csúcsminőségű pálinka előállításához szükséges első osztályú gyümölcsnek.

Tovább

Cegléd: a régió déli kapuja

A kikapcsolódásra vágyó turistáknak – akik nem szeretnének sokat autózni Budapestről, ugyanakkor vágynak a vidéki város nyugalmára – kifejezetten jó választás Ceglédet, az Alföld kapuját felkeresni. A Pest megye dél-keleti szegletében fekvő település termálvizeivel, változatos látnivalóival és a szabadidős programjaival nem véletlenül oly népszerű a régióban.

Kossuth Lajos szülővárosának felfedezésére indulhatunk az eklektikus Városháza épülete elől, ahol a Szent Kereszt Plébániatemplom impozáns épülete magasodik, amelyet 1827-ben szenteltek fel. A templom előtt látható Szentháromság-szobor Kiss György szobrász alkotása. A főtér melletti hangulatos Eötvös téren találjuk meg a Városalapítók szobrát, amely egy apácát, egy parasztlányt és egy polgárt örökít meg, a város 650 éves történelmét megidézve.

A Kossuth téren található városi piaccsarnok kedden, pénteken és vasárnap telik meg élettel, ilyenkor érdemes egy kitérőt tenni erre. Itt mondta el egyébként hazánk nagy államférfija, Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én nagy hatású buzdító beszédét – ennek emlékét tábla őrzi.

A város másik főtere a Szabadság tér, itt magasodik Cegléd jelképe, a Református Nagytemplom. A Hild József tervezte épület Közép-Európa legnagyobb református temploma, 1835-70 között épült, klasszicista stílusban. A Templomkertben látható az 1989. október 23-án felállított Szabadság fája, ezzel Cegléd az országban elsőként állított emléket a forradalom tiszteletére. A tér másik látnivalója az 1896-ban felszentelt Evangélikus Templom neogótikus épülete. A téren sétálva érdemes kitérőt tenni a 2000-ben nyitott, dzsesszdob történetét bemutató Dobmúzeumban, amely Kármán Sándor magángyűjtő 30 évi kutatómunkáját öleli fel. Hasonlóan értékes gyűjteményt képvisel az Öntöttvaskályha-gyűjtemény, a vasöntészet művészi érdemeinek emléket állító tárlat, valamint a Kossuth Múzeum gazdag gyűjteménye.

A városban barangolva, a temérdek látnivaló után megfáradt turista bizonyára szívesen szán időt a feltöltődésre. Ennek helyszínéül ajánljuk a Ceglédi Gyógyfürdő- és Szabadidőközpontot, esetleg az aktív pihenést jelentő Ceglédfürdő Kalandpark meglátogatását.

A számos kisebb-nagyobb szálloda mellett Cegléd egy négycsillagos szállodával is büszkélkedhet: a Hotel Aquarell gyógy- és wellness-centrumának, illetve vízi élményparkjának köszönhetően is nagy népszerűségnek örvend.

A település legjelentősebb eseményei között kell megemlíteni az idén hetedik alkalommal megrendezett Bor- és Laskafesztivált, a VII. Pünkösdi Nyitott Pince Napokat és az idén 20. alkalommal zajló Nemzetközi Dobos- és Ütősgálát.

Tovább

Szekszárdi Borút: hagyomány és újítás

Ha Szekszárd, akkor bor, és főleg vörösbor! Legkisebb megyeszékhelyünkön nem kevesebb, mint 4500 pince található. Hazánk egyik legrégebbi vörösboros vidékén a kulcsszó a kadarka, a bikavér és a Cabernet Sauvignon.

A Szekszárdi történelmi borvidék a Gemenci tájvédelmi körzet, a Sárköz síksága és a Mecsek nyúlványai által övezve terül el. Zombától Bátáig 12 település határában csaknem 2000 hektár tartozik a szőlőtermőhelyhez. Kiegyenlített klímája, domborzata és talajadottsága harmonikus környezetet biztosít a rangos borokat adó szőlők termesztéséhez.

2000 szeptemberében alakult meg a Szekszárdi Borút 16 minősített állomással, ami mára már 35-re bővült. A borutat olyan híres pincészetek fémjelzik, mint a Takler, a Vesztergombi, a Bodri vagy Vida Péter, Eszterbauer János, Duzsi Tamás pincészete, és számos kisebb, de emberi tekintetben és a bor minősége szempontjából is maradandó élményt adó borászok, mint amilyen Fekete Mihály. Vesztergombi Ferenc (1993) és Takler József (2004), Vida Péter pedig 2011-ben az Év Bortermelője címet is elnyerték.

A pincészeteket járva az első, meghatározó élményünk az apa-fia kapcsolat, amivel máris a szívünk közepébe lopják magukat a szekszárdi borász dinasztiák. A feltétlen tiszteletben tartott, nagy tudású, a pincészeteket alapító és a szőlőt telepítő apák mellett megjelent a ma 30-35 éves fiúk generációja. Ők azok, akik itthon az anyatejjel szívták magukba a szekszárdi bortermelés – áldozatokkal, munkával teli – mesterségének ismeretét és szeretetét, ugyanakkor a hazai egyetem után a tanulóéveket Franciaországban, Ausztriában, Amerikában folytatták, ahol a világ élvonalában elsajátítható, legfrissebb ismeretekre is szert tettek. Kiváló borászok és kiváló marketing szakemberek tértek haza Szekszárdra. A szekszárdi vörösborokban nem csak a napfényt, a szelíd, nyugodt tájat, de a különböző generációk összeadódó, egymást gazdagító tudását is ízlelhetjük.

Hagyomány és újítás harmonikus együttélését mutatják a borút utóbbi években épült létesítményei. A saját munkájukban, tudásukban, borukban bízó családok sorra építik vendégeket is fogadó pincészeteiket, panzióikat. Közülük a legújabb a nemrégiben átadott Bodri Pincészeté. Ez ma Közép-Európa legnagyobb földalatti, kupolás tere. Nemcsak a bor, de az építészeti élmény is megéri a Budapesttől egy órás utazást.

Tovább

Villány-Siklósi Borút: az ország első borútja

1994 őszén a villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia előképek alapján nyolc település, szőlő- és bortermelők, vállalkozók, valamint civil szervezetek összefogásával születhetett meg.

Az eltelt évek alatt a fokozatosan növekvő érdeklődés hatására a borút már 18 településen kanyarog keresztül a Villányi hegység mentén: a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket.

A borvidék keleti hegyvonulatain vörösborszőlőket termesztenek. Legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a pinot noir, a zweigelt és a kadarka.

A borút fehérborait nagy területen, a borvidék középső és nyugati lankáin termesztik. Legelterjedtebb fajták az olaszrizling, a hárslevelű, a chardonnay, a tramini, a rajnai rizling és a királyleányka.

1987-ben Villány elnyerte a megtisztelő, nemzetközi „Szőlő és bor városa" címet. A helyi gazdák szakértelmét bizonyítja, hogy már négy villányi borászt is kitüntettek az „Év borásza" címmel: Tiffán Ede (1991), Gere Attila (1994), Polgár Zoltán (1996), Bock József (1997), valamint találunk köztük „Év pincészete" címmel rendelkezőt is: Bock Pincészet (2007), Vylyan Pincészet (2008).

Tovább