Szigligeten a Balaton Várát mindenki ismeri. A 239 méter magas Várhegyen található építmény messziről felismerhető és méltón őrzi a középkor emlékeit. Több, mint 750 évvel ezelőtt épült, a pannonhalmi bencések munkája által, IV. Béla király kérésére. Két év alatt készült el, mely  akkor még jóval kisebb volt, mint a romokból ma gondolnánk, hiszen a későbbi századokban folyamatosan építettek hozzá. Jól védhető pozíciója miatt fontos erődítménye volt balatoni végvárrendszernek a törökökkel vívott időszakban.

A 17. század végén villámcsapás érte a várat, amely miatt leégett, később pedig a császár elrendelte a felrobbantását, amely megpecsételte további sorsát. Köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák. A XX. század második felében megkezdődött rekonstrukciója és mára már egyik legjobb állapotban lévő várunk. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Balaton régió egyik kedvelt kiránduló úti célja. Az újjáépített környezet mellett a történelmi eseményekben való elmélyülést modern technikai vívmányok és korhű bemutatók segítik.

Nagyvázsony várát már a XV. században említik írásos emlékek. Építésének pontos ideje kérdéses, de az bizonyos, hogy Hunyadi Mátyás királyunk adományozta Kinizsi Pálnak vitézségéért jutalmul. Ekkor élte fénykorát, fő feladata a környék biztosítása és a Buda-Róma közötti kereskedelmi útvonal felügyelete volt. Ebben az időszakban maga a település is kivirágzott, elsősorban kézműves iparának köszönhetően. Vidéki mezővárosi jellegét mind a mai napig megőrizte, egészen a múlt századig fontos vásárváros volt. Jelenleg a Kinizsi Várban látogatható Kőtár, Panoptikum, Vármúzeum és Kinizsi kápolnája, legújabb kiállítása pedig 31 nagy magyar történelmi személy mellszobrait mutatja be. Július-augusztus időszakban reneszánszkori várjátékok láthatók naponta 11 és 15 órakor. Lovaggá ütés, apród és Kinizsi választás a nagyvázsonyi Kinizsi vár lovagi tornáján július 1- augusztus 20 között minden nap. 

Keszthely büszkesége a Festetics kastély, melynek építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkoriban 34 termes épületet a 18. és 19. században háromszor átépítették, bővítették. Ma a 101 helyiségből álló barokk kastély egyike Magyarország 3 legnagyobb ilyen stílusban épített kastélyának. Bámulatos szépsége az elmúlt századokban is koronás főket, főhercegeket, diplomatákat, híres családok tagjait vonzotta ide.

A Festetics kastély napjainkban múzeum és konferencia központ egyben. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200.000 látogató tekinti meg, jeles zenei rendezvényei évente megközelítik a százat. A Festetics kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben a francia kertben gyönyörködhetünk, mely mögött tízhektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ősfái közt kanyarognak, amik között 400 éves is akad. A régmúlt idők hangulatát bárki átélheti a Festetics család keszthelyi kastélyának gyönyörű termeiben, a Hintó Múzeumban, a Vadászati kiállításon, vagy a pár éve átadott különleges virágokat bemutató Pálmaházban. A 2016-ban befejeződött fejlesztéseknek köszönhetően az egykori főúri lakóterekben rendezték be a „Festetics Arcképcsarnok – térbeli olvasókönyv a család generációiról" hiánypótló kiállítást, amely a Festetics család generációinak képviselőit mutatja be egy térbeli időszalag-installáció segítségével. A szintén új „Hercegi rangra emelt magyar családok terme" installáció pedig azt a 13 magyar főnemesi családot – köztük a Festeticseket – ismerteti meg az érdeklődőkkel, amelyek elnyerték a hercegi rangot. A kilátóként funkcionáló kastélytoronyból pedig gyönyörű kilátás nyílik a helyreállított kastélyparkra, a városra és a környékére.

A római kort idézi fel Balácapusztán a Villa Romana villagazdaság. A hajdan nagyjából 10 hektáron elterülő birtok rendkívül gazdag emlékanyaggal mutatja be az ókori római gazdaságok életét. Nemcsak a lakóház maradt fent részlegesen, de számos további melléképület is: temetkezőhely, gazdasági épületek, sőt még egy kisebb fürdő is. Az építményeken túl rengeteg tárgyi emlék is felszínre bukkant a feltárások során, ezek között találhatók dísztárgyak és használati eszközök is egyaránt. Ezek segítségével megérthetjük számos római újítás működési elvét, ezek közül talán legérdekesebb a fűtésrendszer kialakítása, hiszen a rómaiak már használtak padlófűtést és volt meleg vizük is, ezek nyomai pedig a mai napig láthatók Balácapusztán.

Szintén érdemes megtekinteni a római mozaik remekeket, melyekből többet is sikerült szinte eredeti formájába visszaállítani. A kiállított eszközök közül kiemelkedik egy korabeli lovaskocsi, valamint a bor-, olaj- és garumtartó amforák. Több helyen sikerült a falfreskókat is restaurálni, ennek legékesebb példája a belső udvarra néző falon lévő madaras kép. Jelenleg a látogatható épületszárnyakon túl lehetőség van egy kőtár és egy fűszernövénykert megtekintésére is. Ráadásul a kiállítóhely nem akar elmaradni a modernkor vívmányaitól sem, interaktív módon vetített anyagok segítségével is megismerkedhetünk az egykori gazdaság életével, valamint a feltárás folyamatával is.