Várak, kastélyok és más történelmi emlékek

A Balaton és környéke nagyon régóta lakott vidék. Ennek köszönhetően számos korlenyomattal találkozhatunk kirándulásaink során. Érdekes érzés történelmi falak között sétálni, egy letűnt időszak tárgyi emlékeiben gyönyörködni vagy átélni egy régi világ mindennapjait.

Szigligeten a Balaton Várát mindenki ismeri. A 239 méter magas Várhegyen található építmény messziről felismerhető és méltón őrzi a középkor emlékeit. Több, mint 750 évvel ezelőtt épült, a pannonhalmi bencések munkája által, IV. Béla király kérésére. Két év alatt készült el, mely  akkor még jóval kisebb volt, mint a romokból ma gondolnánk, hiszen a későbbi századokban folyamatosan építettek hozzá. Jól védhető pozíciója miatt fontos erődítménye volt balatoni végvárrendszernek a törökökkel vívott időszakban.

A 17. század végén villámcsapás érte a várat, amely miatt leégett, később pedig a császár elrendelte a felrobbantását, amely megpecsételte további sorsát. Köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák. A XX. század második felében megkezdődött rekonstrukciója és mára már egyik legjobb állapotban lévő várunk. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Balaton régió egyik kedvelt kiránduló úti célja. Az újjáépített környezet mellett a történelmi eseményekben való elmélyülést modern technikai vívmányok és korhű bemutatók segítik.

Nagyvázsony várát már a XV. században említik írásos emlékek. Építésének pontos ideje kérdéses, de az bizonyos, hogy Hunyadi Mátyás királyunk adományozta Kinizsi Pálnak vitézségéért jutalmul. Ekkor élte fénykorát, fő feladata a környék biztosítása és a Buda-Róma közötti kereskedelmi útvonal felügyelete volt. Ebben az időszakban maga a település is kivirágzott, elsősorban kézműves iparának köszönhetően. Vidéki mezővárosi jellegét mind a mai napig megőrizte, egészen a múlt századig fontos vásárváros volt. Jelenleg a Kinizsi Várban látogatható Kőtár, Panoptikum, Vármúzeum és Kinizsi kápolnája, legújabb kiállítása pedig 31 nagy magyar történelmi személy mellszobrait mutatja be. Július-augusztus időszakban reneszánszkori várjátékok láthatók naponta 11 és 15 órakor. Lovaggá ütés, apród és Kinizsi választás a nagyvázsonyi Kinizsi vár lovagi tornáján július 1- augusztus 20 között minden nap. 

Keszthely büszkesége a Festetics kastély, melynek építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkoriban 34 termes épületet a 18. és 19. században háromszor átépítették, bővítették. Ma a 101 helyiségből álló barokk kastély egyike Magyarország 3 legnagyobb ilyen stílusban épített kastélyának. Bámulatos szépsége az elmúlt századokban is koronás főket, főhercegeket, diplomatákat, híres családok tagjait vonzotta ide.

A Festetics kastély napjainkban múzeum és konferencia központ egyben. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200.000 látogató tekinti meg, jeles zenei rendezvényei évente megközelítik a százat. A Festetics kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben a francia kertben gyönyörködhetünk, mely mögött tízhektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ősfái közt kanyarognak, amik között 400 éves is akad. A régmúlt idők hangulatát bárki átélheti a Festetics család keszthelyi kastélyának gyönyörű termeiben, a Hintó Múzeumban, a Vadászati kiállításon, vagy a pár éve átadott különleges virágokat bemutató Pálmaházban. A 2016-ban befejeződött fejlesztéseknek köszönhetően az egykori főúri lakóterekben rendezték be a „Festetics Arcképcsarnok – térbeli olvasókönyv a család generációiról" hiánypótló kiállítást, amely a Festetics család generációinak képviselőit mutatja be egy térbeli időszalag-installáció segítségével. A szintén új „Hercegi rangra emelt magyar családok terme" installáció pedig azt a 13 magyar főnemesi családot – köztük a Festeticseket – ismerteti meg az érdeklődőkkel, amelyek elnyerték a hercegi rangot. A kilátóként funkcionáló kastélytoronyból pedig gyönyörű kilátás nyílik a helyreállított kastélyparkra, a városra és a környékére.

A római kort idézi fel Balácapusztán a Villa Romana villagazdaság. A hajdan nagyjából 10 hektáron elterülő birtok rendkívül gazdag emlékanyaggal mutatja be az ókori római gazdaságok életét. Nemcsak a lakóház maradt fent részlegesen, de számos további melléképület is: temetkezőhely, gazdasági épületek, sőt még egy kisebb fürdő is. Az építményeken túl rengeteg tárgyi emlék is felszínre bukkant a feltárások során, ezek között találhatók dísztárgyak és használati eszközök is egyaránt. Ezek segítségével megérthetjük számos római újítás működési elvét, ezek közül talán legérdekesebb a fűtésrendszer kialakítása, hiszen a rómaiak már használtak padlófűtést és volt meleg vizük is, ezek nyomai pedig a mai napig láthatók Balácapusztán.

Szintén érdemes megtekinteni a római mozaik remekeket, melyekből többet is sikerült szinte eredeti formájába visszaállítani. A kiállított eszközök közül kiemelkedik egy korabeli lovaskocsi, valamint a bor-, olaj- és garumtartó amforák. Több helyen sikerült a falfreskókat is restaurálni, ennek legékesebb példája a belső udvarra néző falon lévő madaras kép. Jelenleg a látogatható épületszárnyakon túl lehetőség van egy kőtár és egy fűszernövénykert megtekintésére is. Ráadásul a kiállítóhely nem akar elmaradni a modernkor vívmányaitól sem, interaktív módon vetített anyagok segítségével is megismerkedhetünk az egykori gazdaság életével, valamint a feltárás folyamatával is.