Természeti kincsek a Balaton körül

Számos különleges természeti kincs rejlik a Balaton körül, ahová kerékpárral és gyalogosan is érdemes ellátogatni. Vulkáni tevékenységek kézzelfogható nyomai, páratlan madárvilág és egyedülálló gyógytó is megtalálható a palettán, csak győzzük felkeresni mindet.

A Hévízi-tó, ami a Balatontól 6 km-re található, és a világ legnagyobb, biológiailag is aktív termáltava. Vízének, iszapjának gyógyító és szépítő hatását már több száz éve felismerték. A tó kénes, enyhén radioaktív vize kiváló a reumatikus, mozgásszervi, idegrendszeri megbetegedések gyógyítására. A Hévízi-tó medrét 1-7 m vastagságban borító gyógyiszap a maga nemében páratlan a világon. Az anyag ásványi összetétele, hőtartóképessége, radioaktivitása és más fizikai tulajdonságai miatt nagyszerűen alkalmas krónikus mozgásszervi (reumatikus), egyes nőgyógyászati betegségek gyógyítására és sérülések utókezelésére. Fürdésre egész évben lehetőség van a szabad ég alatt, hiszen a tó vize télen sem csökken 24-25 fok alá.

A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely, ahol több mint 200 madárfaj fészkel – többek között a magyar természetvédelem szimbóluma a hófehér nagykócsag is. A terület látogatócentruma a jellegzetes fahídon megközelíthető Kányavári-sziget. Ide 2014-ben négyszintes, faszerkezetű kilátót építettek, ahonnan jól belátható a Hídvégi-tó, illetve végigsétálhatunk a madárvilágot bemutató 1,5 km-es Búbosvöcsök tanösvényen is. A Fenékpusztai Madárgyűrűző és Repatriáló Állomáson megtekinthetjük a madarak gyűrűzésének technikáját, de láthatunk madárkórházat és madárkunyhókat is.

Szentbékkálla mellett igen érdekes földrajzi jelenséget lehet felkeresni: a Kőtengert. Valaha az itteni intenzív vulkanikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások egy egész szobát kitöltenének. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált volna szét. A méretek ellenére ajánlott felkeresni az Ingókövet, amelyet akár egyetlen ember is meg tud mozdítani…

Szintén vulkáni tevékenység nyomait fedezhetjük fel a Tapolcai-medencében húzódó Szent György-hegyen, ugyanis a terület a Pannon-tenger elvonulása idején (kb. 3-4 millió évvel ezelőtt) jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket az időjárás tovább formálta, és napjainkra alakultak ki a nép által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltalakzatok. A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A Tapolca felől megközelíthető, volt raposkai bányaudvarból induló Bazaltorgonák tanösvény bemutatja a Szent György-hegy állat- és növényvilágát, elvezet a bazaltorgonákhoz, a "jégbarlang"-hoz és a körpanorámát nyújtó hegytetőre is.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes ellátogatni Monoszlóra, itt találhatjuk a Hegyestűt. A Káli-medence romantikus hangulatú falvacskái között megbúvó egykori kőfejtő ma földtörténeti bemutató hegyként magasodik a Balaton-felvidék fölé, hiszen eredeti kúp alakjának felét kibányászták, másik fele viszont épségben megmaradt, így feltárva előttünk több millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységek nyomát. Az egyedülálló sokszögletű függőleges oszlopok megcsodálása után, fel lehet mászni a 337 méter magas csúcsára, ahonnan belátható az egész Káli-medence.